tag:blogger.com,1999:blog-42809229838959376232023-11-16T11:07:21.107-08:00With you in my heart Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.comBlogger103125tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-90748731760784533892014-05-03T10:52:00.001-07:002014-05-03T10:52:25.384-07:00Életjel!!!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP9ScmWI2TlKpdyqniumfmeaVKIdJl7cShxasfJixqnS0qoiFecCFesZaRtT-1CBt3YMlAJRjFUVCKVx-jjopTKkXLq2QzpnfFJrGBba-a_QlCA7iiBO6JkTXSaOPIOxy-hSgjzLPje8I/s1600/sorry-2802.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiP9ScmWI2TlKpdyqniumfmeaVKIdJl7cShxasfJixqnS0qoiFecCFesZaRtT-1CBt3YMlAJRjFUVCKVx-jjopTKkXLq2QzpnfFJrGBba-a_QlCA7iiBO6JkTXSaOPIOxy-hSgjzLPje8I/s1600/sorry-2802.gif" height="296" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
Sziasztok!<br />
<br />
Nos, úgy érzem minden szidalmat, kioktatást megérdemlek ebben a pillanatban. Nagyon régóta nem jelentkeztem és most sem éppen friss fejezettel állok elétek. Úgy érzem egy rövidke kis magyarázattal mindenképpen szolgálnom kell, hogy megértsetek. Vagy legalábbis elfogadjátok a kimaradásomat. Ennek a hosszú eltűnésnek egyetlen oka van. Mégpedig az ihlethiány. Egyszerűen nem tudom hogyan folytathatnám a történetet. Olyan régen írtam már, hogy azt sem tudom hol tartok. Tudom, ez csak kifogás a részemről. Nem is fogok sokat magyarázkodni, mert nincs értelme. Eltűntem és nem jelentkeztem.<br />
Csak annyit kérek, hogy adjatok egy kis időt még nekem. Megpróbálok újra nekiülni a történetnek, előszedni a gondolataimat és befejezni a történetet, mert nem szívesen hagynám úgy abba, hogy nincs folytatása. Kis türelmet szeretnék kérni tőletek, akik még itt vagytok velem. <br />
Mindent megteszek, hogy be tudjam fejezni a történetet. Még egyszer nagyon sajnálom.<br />
HopeHopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-65398382435839551892014-01-28T10:34:00.000-08:002014-01-28T10:34:33.575-08:0017.fejezet- Az igazság<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Sziasztok!</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Tudom, rengeteg idő eltelt és nincs rá mentségem. Csak remélem, hogy még itt vagytok velem a sok kimaradásom ellenére is. Nem győzöm elégszer elmondani, hogy mennyire sajnálom, de nem is lenne sok értelme, hiszen aki akarja úgyis elfogadja, aki nem, az pedig úgysem hisz nekem. Viszont most sem ígérek nektek semmit. A következő rész érkezését nem tudom megjósolni. Az időmtől függ és attól lesz-e ihletem ha a gép elé kerülök. Bocsánatot kérek azoktól, akiknek csalódást okoztam mert nem volt szándékos. Igyekszem a lehető leghamarabb új rész hozni, de nem tudok időpontot mondani. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Most is csak annyit tudok mondani, hogy jó olvasást kívánok mindenkinek, aki még itt van velem. </div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
Puszi mindenkinek Hope.</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib1Ofpb-0HgMEW2VBIcTCJT8rUqW27dQZWFHOIFvLRWcwli44bM_uIorGcNrJcfz9rRrYnOSy1GfmWJBRhQICRy05ru9_781A0MxhvCF2_h1usCD9TqGmOVacDsnS_sz6ZEHOlOv-08vs/s1600/tumblr_m6ln8c7KON1qdl9t5o2_500.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEib1Ofpb-0HgMEW2VBIcTCJT8rUqW27dQZWFHOIFvLRWcwli44bM_uIorGcNrJcfz9rRrYnOSy1GfmWJBRhQICRy05ru9_781A0MxhvCF2_h1usCD9TqGmOVacDsnS_sz6ZEHOlOv-08vs/s1600/tumblr_m6ln8c7KON1qdl9t5o2_500.gif" height="178" width="320" /></a></div>
<br />
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Edward belépett a szobába könnyed
rugalmas léptekkel szelte át a köztünk lévő távolságot, majd minden szó nélkül
karjait a derekam köré fonta, mintha soha nem akarna elengedni. Tekintetében
elszántság tükröződött. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mit keresel itt Edward? –találtam meg a
hangom és el akartam húzódni tőle, de nem engedett. Szorosan tartott, mintha
attól félne, hogy ha elenged, akkor köddé válok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ki az a Paul és mit jelent neked?
–hangja metsző volt, szinte számon kérő, ugyanakkor a fájdalom is jól kihallatszott
belőle. Szinte megsajnáltam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi közöd hozzá? – óvatosan megráztam a
fejem, mert nem értettem ezzel mit akarhat. Miért érdekli Paul és az, hogy mit
jelent nekem? Nincs köztünk semmi, amiért kérdőre vonhatna. –Tudtommal nem
tartozom neked magyarázattal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te szándékosan csinálod. Meg akarsz
őrjíteni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem csinálok veled semmit Edward-
löktem el magamtól. Ha ilyen, egyszerűen nem lehet vele beszélni. Ilyenkor
önfejű és a saját hülyeségeit hajtogatja anélkül, hogy bárki másra hallgatna. Ezzel
egyszer teljesen ki fog készíteni. Pedig nm is ismerem olyan régóta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Visszarántott magához, majd az orrát
végighúzta a nyakamon és a kulcscsontomra nyomott egy puszit. Ettől a mozdulat sortól
kirázott a hideg, a szívem vadabbul kalimpált a helyén olyannyira, hogy majdnem
átszakította a bordáimat és a levegő is sípolva áramlott be a tüdőmbe. Úgy
éreztem magam, mint egy bomba ami
bármelyik pillanatban felrobbanhat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Bele sem akarok gondolni, hogy esetleg
van köztetek valami.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ettől a mondattól kitisztult az elmém,
legalábbis annyira, hogy képes legyek leküzdeni az elmémre rakódott kábulatot
és visszavághassak ennek az öntelt majomnak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha lenne, akkor sem szólhatnál egy
szót sem. Te magad mondtad, hogy nem
érzel irántam mást, csak barátságot. Akkor most miért viselkedsz így? Nem
vagyok a tulajdonod, nem vagyok senkid. Ha így viselkedsz, még a barátod sem
leszek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne csináld ezt. Szétszakadok belülről.
Könyörgöm, mond meg az igazat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az igazat? –kérdeztem felhúzott
szemöldökkel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Neked nem kellettem Edward és ezt már
az első pillanatban tudtam. Csak a vérem miatt érezted azt, amit és én ezzel
tisztában voltam, mégis engedtem neked. Tudtam, hogy fájni fog, de reménykedtem
benne, hogy esetleg valami csoda folytán mégis szeretni fogsz azután is, hogy a
vérem kiürül a szervezetedből. De nem így lett. Nem tudtál mást érezni irántam,
mint barátságot és ez nekem nagyon fáj. De elfogadtam és nem foglak olyanra
kényszeríteni, amit te nem akarsz. De nem várhatod el, hogy örökké rád várjak,
hátha egy napon meggondolod magad és képes leszel szerelemmel szeretni. Kénytelen
vagyok olyat keresni, aki megadhatja nekem azt, amit te nem tudsz. És mit ne
mondjak, Paul elég jó pasi. Kedves, jóképű, és ami a legfontosabb, hogy sosem
játszana velem, mert tisztel. Akkor is, ha ő csak egy katona hopp, bocsánat egy
testőr. Mert mostantól a testőröm. És nem akarom, hogy egy szóval is bántsd őt.
Ha megteszed, kidoblak innen Edward. Tartsd magad az egyezségünkhöz. Csak
barátok vagyunk és a barátok nem kérnek számon egymáson semmit. Megbeszélhetünk
bármit, segítek mindenben, de nem szólhatsz bele az életembe. Ezt senkinek nem
tűröm el. Még neked sem. Most pedig hagyd el a szobámat- fordítottam neki hátat
és vártam. Vártam, hogy elhagyja a szobát. Lassan ugyan, de kisétált a
szobámból, én pedig összecsuklottam a földön. Lekuporodtam az ágyam elé,
felhúztam a térdeimet és próbáltam visszanyelni a könnyeimet. Nem akartam
sírni, nem akartam gyenge lenni, de be kellett látnom, hogy sokkal mélyebbek az
érzéseim Edward iránt, mint azt gondoltam. Sokkal jobban fáj a hiánya, mint
Marco-é. Pedig Marco volt az életem. Mindennél jobban szerettem őt és nem
gondoltam volna, hogy egyszer rajta kívül bárki más iránt így fogok érezni.
Sőt, sokkal erősebben. És ez megrémiszt. Bármit megtennék érte és ez nem jó.
Nem én irányítok és nem szeretek egy egyszerű bábú lenni. Pedig Edward dróton
rángat. Ha azt mondaná dobjak el mindent és menjek vele, félek, hogy megtenném.
És ennek véget kell vetnem. Erőt kell vennem magamon és vissza kell nyernem az
irányítást az érzelmeim felett. És ha magamtól nem megy, ki kell kapcsolnom. De
az már csak a legvégső eset. Nem teszem meg, amíg van más mód. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">2 héttel később…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Amennyire csak tudtam, elkerültem
Edwardot az elmúlt két hétben. Rengeteg időt töltöttem lent anyámmal és
gyakoroltunk. Mind a harci technikákat, mind az erőm irányítását. Paul pedig
minden pillanatban mellettem volt. Nem egyszer ugrott harc közben elém, ami sem
nekem, sem anyámnak nem volt ínyére, de még Eric sem jutalmazta eme tettét, még
akkor sem, ha engem akart védeni. Így kénytelen voltam elbeszélgetni vele és
közöltem, hogy ha gyakorlunk, nincs szükségem testőrre. Nehezen ugyan, de a
beszélgetésünk után nem próbált meg hátráltatni, ami kifejezetten tetszett. Úgy
látszik ő nem az a testőr, aki anyám parancsának minden betűjét betartja és
szerencsére nekem is engedelmeskedik. Csakhogy már egyre kevésbé gondolok rá
testőrként. Sokszor megyek be a szobájába beszélgetni, vagy hívom át magamhoz.
Kifejezetten szórakoztató a társasága és nekem pont erre van most szükségem.
Nem egy testőrre, nem egy katonára, hanem egy barátra, aki mindig meghallgat és
nem fél elmondani a véleményét sem. Elmeséltem neki az Edwarddal történteket is
és felajánlotta, hogy beszél vele, de én visszautasítottam. Edward ellökött
magától. Ő akarta, hogy csak barátok legyünk, mert semmi mást nem érzett
irántam. Akkor most egye meg, amit főzött. Nem akarom tudni, mit érez éppen,
ezért kerülöm. Hogy megóvjam magam a további fájdalmaktól. Hiszen pont most
kell erősnek lennem, mikor anyám itt akar minket hagyni. És az sem biztos, hogy
valaha visszatér. Nekem pedig el kell fogadnom. Hiszen igaza van. Mindig
tudtam, hogy nem lehet mellettem örökké. És úgy látszik most eljött az a
pillanat, mikor el kell engednem őt végleg. Éppen ezért van ez az egész
felkészülés. Hogy megtanuljak mindent, amit eddig még nem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Kezdhetjük?- dugta be a fejét anya a
szobámba. Hát ez a nap is eljött. Ma mindent megtudok, amiről eddig fogalmam
nem volt, ugyanis anyám holnap elindul egyedül. Mindenféle kíséret nélkül
akarja megkeresni a testvére leszármazottját, a világ legerősebb boszorkányát. Lena-t.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én nem akarom, de tudom, hogy muszáj-
bólintottam. Ő beljebb lépkedett. Szépen lassan leült velem szemben az ágyon és
felém nyújtotta a kezét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én jobban félek, mint te. Hidd el-
suttogta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem hiszem. Nincs olyan, amitől te
félnél.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De van. Egyetlen egy dolog, amitől
mindig is féltem és az a te megvetésed volt. A gyűlöleted, a megvetésed. Most kiderül,
hogy amit ellened tettem az megbocsátható-e vagy sem. Hamarosan megtudom, hogy
a szereteted elég erős-e ahhoz, hogy megbocsáss nekem, vagy örökké bűnhődöm
majd. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne mondd ezt. Megígérem…- suttogtam és
megsimogattam az arcát. Elkapta a kezemet és erősen megszorította. Ezzel belém
fojtva a szót.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne ígérj, hiszen nem tudsz még semmit.
Csukd be a szemed. Itt az idő, hogy mindenre választ kapj. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Úgy tettem, ahogy kérte. Lehunytam a
szemem és kitoltam a pajzsomat az elmémből, hogy anyám hozzáférhessen az
agyamhoz. Hirtelen nagyon sok lett az információ. Láttam anyámat gyermekként,
minden egyes napját, a nővérét, a fivéreit, az édesanyját. Szép lassan minden
emlékét átéltem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A gyermekként töltött napjai voltak az
elsők, majd kicsit gyorsabban pörögtek le a szemem előtt azok a képek, amikor
már idősebb volt és tanították őt. Tanították harcolni, tanították, hogyan
használja az erejét és ez idő közben szép lassan felnőtt. Egy emléknél kicsit
többet időzött el és le is lassított, hogy jobban figyeljek rá. Olyan tisztán
láttam és hallottam, mintha a szemem előtt játszódott volna le, nem is az
elmémben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-size: 12.0pt;">-Eljött
az idő- suttogta nagymamám az előtte térdelő anyámnak. A nővére és a fivére ott
álltak mellette, a vállát tartották. A nagyi mormolni kezdett egy varázsigét,
mire minden porcikámat fájdalom járta át. Mintha szét akarnának szakítani
belülről. Éreztem, hogy erősebb leszek, hogy valami megváltozik bennem, de ez
nagyon fájt. Sírtam, könyörögtem, hogy hagyják abba és segítsenek, de senki nem
tette. A testvéreim tartottak, anyám mormolta tovább az igét és nem állt meg.
Pedig könyörögtem neki. Sírtam, üvöltöttem a fájdalomtól, de nem jött a
segítség.<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-size: 12.0pt;">-Bella…
Bella… nyisd ki a szemed</span></i><span style="font-size: 12.0pt;">- rázogatott
valaki a vállamnál fogva és nekem felpattantak a szemeim. Ekkor jöttem rá, hogy
nem volt valós, amit az előbb átéltem. Nem én éreztem a fájdalmat, hanem anyám.
Azonosultam vele, a helyébe léptem anélkül, hogy akartam volna. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Minden rendben van? –kérdezte aggódva
én pedig nagy levegőt vettem, hogy megnyugodjak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- I…igen. Minden rendben. Csak…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak átélted te is. Igen. Ez így lesz
végig, ezért ugrottam át az elejét, amennyire csak lehetett. De innentől kezdve
nem hagyhatok ki egyetlen részletet sem. Figyelj jól, mert a fájdalom majd
elnyom minden mást, de neked nem arra kell koncentrálnod. Nem szabad hagynod,
hogy magával ragadjanak az érzelmeim. Erősnek kell lenned.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem mondtad, hogy ilyen lesz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem akartam, hogy meghátrálj. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt sem tudtam, hogy ennyire rossz
volt neked. Sosem mesélted el hogyan is változtál át valójában.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most megtudsz mindent Bella. Mindent,
amit eddig eltitkoltam előled. Olyan titkokra is fény derül majd, amikre nem is
gondolnál soha. És ezeknek az emlékeknek a végén jön az én halálos ítéletem-
hajtotta le a fejét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az álla alá nyúltam és felemeltem a
fejét, hogy a szemébe tudjak nézni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Folytassuk- suttogtam, majd újra
lehunytam a szemem és vártam a következő csapást.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Eric szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az ajtó előtt állva hallgattuk Sophie és
Bella beszélgetését. Mikor Sophie néhány órával ezelőtt bement Bellához, akkor
még csak mi ketten voltunk itt Elinával, de mostanra már itt van a teljes
Cullen klán, Paul és jó pár testőr is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Áááááá- üvöltött fel újra Bella, amitől
a szívem szakadt meg. Eli a mellkasomba temette az arcát és lassan eleredtek a
könnyei. Nem volt neki könnyű hallgatnia a barátnője szenvedését és nekem is
nehezemre esett nem berontani a szobába, de tudom, hogy hamarosan vége lesz. És
soha többet nem fogja bántani Bellát senki. Sophie azt mondta, hogy mindent
tudni fog és meg fog változni a viselkedése. Sőt, az is megeshet, hogy
kikapcsolja az érzéseit és nekünk kell majd visszahoznunk őt. És attól félek
nem fog menni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Újabb üvöltés, majd hirtelen síri csend
lett. Csak Bella szapora lélegzetét lehetett hallani, semmi mást. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Vége van? –nézett rám könyörgőn Eli és
nem tudtam mit mondhatnék neki. –Kérlek, mondd, hogy ennyi volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Azonban mielőtt bármit is mondhattam
volna meghallottam Sophie hangját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Bella, kicsim, mondj valamit. Könyörgöm
neked, ne nézz így rám. Üvölts, ordítozz velem, csak ne hallgass. Add ki
magadból- Sophie hangja csendes volt és jól hallatszott, hogy a sírás kerülgette.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt akarom, hogy hagyd el a szobámat-
suttogta Bella én pedig lehunytam a szemem. Valami nagyon komolyat kellett
látnia, ha elutasítja az édesanyját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kérlek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt mondtam menj ki. Nem akarlak
látni, nem akarok többet tudni, egyedül akarok lenni- a végén már kiabált és
sírni kezdett. Sophie felállt az ágyról és felénk sétált, vagyis az ajtó felé,
majd minden szó nélkül kinyitotta és kilépett rajta. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Minden testőr azonnal menjen a
helyére, a Cullenek vonuljanak vissza a szobáik, amíg más utasítást nem kapnak.
Elina, Eric, maradjatok a közelben, nehogy baja essen. Carlisle, gyere velem-
adta i az utasítást és mindenki úgy tett, ahogy ő parancsolta. Azonban miután
mindenki elhagyta a folyosót, én nem bírtam tovább és minden kopogás nélkül
beléptem Bella szobájába, aki az ágyon ült felhúzott térdekkel és szemei
könnyben úsztak. Amilyen gyorsan csak tudtam mellé siettem, felmásztam az ágyra
és magamhoz húztam zokogó testét. Nem ellenkezett, nem lökött el magától, úgy
bújt hozzám, mint egy gyerek, akinek védelemre van szüksége. Hangosan zokogott,
szemeiből folytak a könnyek és úgy szorított magához, ahogy az ereje engedte.
Eli lassan sétált felénk, majd leült Bella másik oldalára és simogatni kezdte. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nem akarom őt látni soha többet.
Hagyta, hogy gyilkos legyek, gyermekkorom óta könyörtelen volt hozzám, mikor én
az életemnél is jobban szerettem. És képes volt hazudni nekem. Marco az. Ő akar
megölni, mert az anyám elvett tőle mindent, amit valaha neki adott. Mikor
megszülettem mindent elvett tőle. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miattad tette, hogy senki ne legyen
olyan erős, hogy végezni tudjon veled.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De ez nem mentség. Ezért volt velem
Marco. Nem azért mert szeretett, hanem azért, hogy bosszút álljon anyámon és
végezzen velem. Tőlem akarta azt, amit anyám elvett tőle. A hatalmat. Minden
arról a kibaszott nagy hatalomról szól körülöttem. Marco-t elüldözte, sőt,
folyamatosan üldözte őt, amíg rá nem talált a vérfarkasokra és nem csatlakozott
hozzájuk. Az apámat megölte, mikor az
rájött mekkora szörnyeteg is ő valójában. Hát milyen ember ő valójában. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Bella, igazságtalan vagy. Látnod
kellett, hogy az apádat az sem érdekelte, hogy te úton vagy, végezni akart
anyáddal, ezért halt meg. Marco pedig megérdemelte, amit kapott. Sophie csak
téged védett, ezt nem róhatod fel neki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ő egy gyilkos- húzódott el tőlem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te mit tettél volna, ha a szerelmed
végezni akar veled és a gyermekeddel csak azért, mert megtudta, hogy te vagy a
leghatalmasabb lény a földön és senki nem végezhet vele. Azt hitte ő a gonosz,
és hogy te sem leszel jobb, mint az édesanyád. Végezni akart mindkettőtökkel és ezt Sophie
nem hagyta. De szerette apádat. El nem engedhette, mert apád a halálát akarta,
anyádnak pedig nem volt még elég hatalma ahhoz, hogy megvédhesse magát egy
vérfarkastól. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy vérfarkastól? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem hagytad, hogy elmagyarázza igaz? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Apád egy vérfarkas volt. Egymásba
szerettek anyáddal és akkor mondott le a bosszúról Sophie, mikor apádat
megismerte és megtudta a titkát. De apád az ellenségének tartotta. Ellene
fordult és Sophie-nak védekeznie kellett. Marco akkor már anyád mellett volt,
de akkor még élvezte a bizalmát. Marco viszont jó viszonyba került apáddal, aki
elvitte őt a farkasokhoz, így menekült meg a szerelmed anyádtól. Apádnak
köszönhetően. Úgyhogy amíg nem kapcsolod össze a dolgokat, addig ne ítélkezz.
Ettől félt anyád és most mégis bántottad őt. Azt mondtad nem fogod, most
viszont úgy megsebezted, hogy amíg él nem felejti el. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem érdekel. Lehet, hogy csak engem
akart védeni, de akkor is hazudott. Hosszú évszázadokon keresztül hazudott. Azt
mondta apám egy ember volt, aki imádott minket és aki alig várta, hogy
megszülessek és meghalt, mielőtt megismerhetett volna. Aztán később mikor
boldog voltam elvette tőlem Marco-t és úgy állította be, mintha meghalt volna.
Közben pedig a fél világon át üldözte őt, hogy végezzen vele. Igazat kellett
volna mondania. Meg kellett volna mondania, hogy Marco átvert és sosem
szeretett igazán és csak a bosszú hajtotta. Elég lett volna, ha felnyitja a
szemem, ha ad egy kis okot a gyanúra és én magam derítettem volna ki mindent. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szerelmes voltál és nem hittél volna
senkinek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De igen. Hiszen az anyám volt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem hittél volna neki. Emlékezz, hogy
én ott voltam. Marco volt az életed Bella. Nekem is azt mondtad, hogy végre
érzel egy kis szeretetet, hogy van valaki, aki szeret téged, mert az anyád
szeretetét sosem érezted. Mondtam neked, hogy én szeretlek, de nem hitted el.
Azt mondtad Marco a mindened és ez igaz is volt. Hiszen utána ki is kapcsoltál
Bella. Nem tudtunk visszahozni téged. Sem én, sem Sophie, sem senki más. Akkor
csak te voltál. Sem bűntudat, sem fájdalom, sem szenvedést, sem öröm, sem
harag, sem gyűlölet. Semmi érzelem Bella. Carlisle hozott vissza. Emlékezz rá,
hogy ő hozott vissza. Ha most kikapcsolsz csak ő lesz, aki miatt visszajössz,
senki más. Nem lesz jobb semmivel, mert előbb utóbb szembe kell nézned a
fájdalommal. Bocsáss meg neki, mert ha
elmegy nem lesz rá több alkalmad. Szenvedni fogsz, ha meghal és nem tudtál neki
megbocsátani.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem fog meghalni. Több élete van, mint
egy macskának- suttogta gúnyosan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Fejezd be és menj, kérj bocsánatot
tőle. Mondd el neki, mit érzel, beszéljetek meg mindent, és ha azután is úgy
érzed ő a hibás, akkor küld el. De biztos vagyok benne, hogy megérted majd. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem akarom- suttogta megtörten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jobb lesz Bella. Megnyugszol, ha
mindent megbeszéltek. Hidd el. Ismerünk már- suttogta Elina is, miközben még
mindig a hátát simogatta. –Te érezted ma mennyit szenvedett. Ne okozz neki még
több fájdalmat. Bocsáss meg neki. Még mielőtt késő nem lesz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Bella bólintott, felváltva pillantott
ránk, majd lassan felállt, még egyszer visszanézett az ajtóból és kilépett a
szobából. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Remélem mind a ketten megbocsátanak
egymásnak, mert ha nem Bella örökké bánni fogja- suttogta Elina, majd újra a
karjaimba vetette magát és együtt vártuk, hogy Bella visszatérjen és azt mondja
minden rendben. <o:p></o:p></span></div>
</div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-15719051908668523012013-12-31T11:21:00.000-08:002013-12-31T11:21:31.366-08:00Boldog Új Évet!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5W48yp9MhlG2K43qf7TJU2JXcARICHOxE7MzruGBYCOPxSHaryLWCgCQp-S2Ibkkv4NFpSactbDYMNCOXekiRTGPMhp39Mrz__P-5uXAVXejtyONkfWa3abFyuFL8H9SjKjRBB6Di648/s1600/buek.2014.j.p.g.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi5W48yp9MhlG2K43qf7TJU2JXcARICHOxE7MzruGBYCOPxSHaryLWCgCQp-S2Ibkkv4NFpSactbDYMNCOXekiRTGPMhp39Mrz__P-5uXAVXejtyONkfWa3abFyuFL8H9SjKjRBB6Di648/s320/buek.2014.j.p.g.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
Sziasztok!</div>
<br />
Boldog Új Évet kívánok minden kedves olvasómnak. És remélem hogy a jövő év mindenkinek sokkal jobb és szebb lesz, mint ez az év volt. Én 2014-ben is itt leszek és szorgalmasan írogatom nektek a friss fejezeteket. Mindenkinek B.U.É.K................!!!!!!!!!!!!<br />
Hope<br />
<br />Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-48196626840430256042013-12-24T06:07:00.003-08:002013-12-24T06:07:25.822-08:00Kellemes Ünnepeket!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<iframe allowfullscreen='allowfullscreen' webkitallowfullscreen='webkitallowfullscreen' mozallowfullscreen='mozallowfullscreen' width='320' height='266' src='https://www.youtube.com/embed/vGRC2LYmHfU?feature=player_embedded' frameborder='0'></iframe></div>
<br />
<br />
Sziasztok!<br />
<br />
Pár mondat nem lenne elég arra, hogy megírjam mit is érzek most, így egyszerűen csak szeretném megköszönni nektek, hogy velem tartottatok ebben az évben is. Nagyon örülök neki, hogy annak idején a blog megnyitása mellett döntöttem. De az még boldogabbá tesz, hogy nem csak magamnak írok, hanem nektek. Köszönöm, hogy kitartottatok mellettem annak ellenére is, hogy rengetegszer hagytam úgy itt a blogot, hogy nem szóltam előre és nagyon sokszor életjelet sem adtam magamról. Szóval köszönöm mindenkinek. És ezúton szeretnének minden kedves olvasómnak<b><i> </i>Kellemes Karácsonyi Ünnepeket</b> kívánni.<br />
Hope<br />
<br />Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-21967057737541253202013-11-30T05:15:00.002-08:002013-11-30T05:15:19.038-08:0016.fejezet-Egy új testőr<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvSGysn8xvRMr9iu21WwOx2GUGDOZtEiNzK93lPDLn_rOe3Nwxsp7DwlseAkP5uYKSyzozr4-xKTFxx562s2jSVRGhdKEdWf1THiDLTnckmUN-ZiYInydbOSn4_ptrGF962HMkI48EIoU/s1600/kristen_stewart_and_paul_wesley_by_annabellajustice-d5emr44.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvSGysn8xvRMr9iu21WwOx2GUGDOZtEiNzK93lPDLn_rOe3Nwxsp7DwlseAkP5uYKSyzozr4-xKTFxx562s2jSVRGhdKEdWf1THiDLTnckmUN-ZiYInydbOSn4_ptrGF962HMkI48EIoU/s320/kristen_stewart_and_paul_wesley_by_annabellajustice-d5emr44.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Szörnyű volt végig nézni, ahogy
meghalnak a katonáink és én nem tudtam ellene tenni semmit. Teljesen tehetetlen
voltam. Mindössze arra volt erőm, hogy saját magunkat védjem és azt sem
teljesen, ugyanis miután az erőm elfogyott és magukra maradtak a katonáink,
minket is megtaláltak a farkasok. Az volt a szerencsénk, hogy még nem kelt fel
a hold, különben mind a hárman meghaltunk volna. És a félvér meg is halt. Az
életét adta értem, amit nem fogok elfelejteni soha. Épp egy farkassal
harcoltam, mikor összecsuklottak a lábaim, szinte minden erő kiszállt belőlem. Már
azt hittem meghalok, mikor valaki elém ugrott és a sajét testével védelmezett
engem. Paul és a félvér- nem tudom a nevét, ezért nevezem félvérnek- is a
segítségemre siettek és a nő gyorsabbnak bizonyult. Egyetlen csapással végzett
azzal a farkassal, akivel éppen harcolt, aztán elém ugrott, de a támadást már
nem tudta hárítani. A farkas megölte őt. Ezután Paul végzett azzal a
szörnyeteggel. Így maradtam én élve, miközben helyettem meghalt egy ártatlan. Ha
nem makacskodom, lehet, hogy az a nő még mindig élne. És nem csak ő. Bele se
merek gondolni, mennyi ártatlan halt ma meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Királynőm, vissza kell mennünk. Hogy
érzi magát?- kérdezte Paul. Egy elhagyatott barlangban voltunk, ott bujkáltunk,
ugyanis időközben felkelt a hold és a farkasok is átváltoztak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Testileg úgy érzem megerősödtem, de lelkileg…
az a sok ártatlan élet- ráztam meg a fejem, hátha el tudom űzni a
gondolataimból azt a sok arcot. De hasztalan volt, mert mindig visszatértek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Királynőm…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom, mennünk kell- álltam fel a
szikláról, majd Paul-ba kapaszkodtam. –Teleportálni fogunk. Próbáltad már?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, de nem hiszem, hogy jó ötlet. Így
is elég kimerült. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig nincs más választásunk. Ha
kitesszük innen a lábunkat, azonnal meghalunk. Még csak az erdőig sem jutunk
el, nem hogy a kastélyig. Szóval vagy meghalunk vagy hajlandó vagy velem jönni.
Nincs több lehetőséged. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- adta meg magát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És még egy dolog. Ha kettesben vagyunk
ne hívj királynődnek. Tulajdonképpen megmentetted az életemet és nekem teljesen
mindegy hogy kötelességből vagy más okból, de megtetted, így gyakorlatilag az
adósod vagyok. Szeretném, ha barátodként tekintenél rám.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tehetem királynőm. Ez nem helyes. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak akkor, ha magunk közt vagyunk.
Nem kérem, hogy szegülj szembe anyám akaratával, de kérlek, ne magázz. A nevem
Bella. Utálom a „királynőm” megszólítást. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben van Bella- mosolygott rám.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm. És ne feledd, az adósod
vagyok. Kérhetsz tőlem bármit, megkapod. Persze csak ha teljesíthető a kérésed-
én is rámosolyogtam, majd felé nyújtottam a kezem, ő pedig elfogadta azt. Aztán
a kastélyra összpontosítottam, azon belül is a szobámra. Nem kellett sokat
várnunk, már ott is voltunk a szobámban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sosem voltam még itt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem sokan jutnak el a szobámba.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez a te szobád? –ámuldozott, majd
körbenézett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Miért?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sokkal nagyobb, mint a miénk. Szerintem 4-szer vagy 5-ször akkora, mint lent egy alagsori szoba a katonáknak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szerintem ezzel te tisztában voltál. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mindig is tudtam, hogy másabbak a felső
emeletek, de hogy ennyire. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez a szoba csak az enyém. Ide csak az
léphet be, akinek én megengedem- épp hogy befejeztem a mondatot az ajtó
kivágódott és Eric, valamint anyám aggódó tekintetével találtam szembe magam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- sikított fel anyám, majd a
nyakamba vetette magát. –Annyira féltem, hogy bajod esett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én meg miattatok aggódtam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sokan voltunk. Ráadásul
keresztülhúztuk a számításaikat azzal, hogy te az erdőbe mentél, míg a bátyádék
a városban irtották ki őket. Így megakadályoztuk, hogy bevegyék a kastélyt. De
nem tudtam, hogy sikerrel jártatok-e. Nem érzékeltelek sehol és a katonák
többségét sem. Akik épségben visszaértek, nem tudtak rólad semmit. Annyira
aggódtunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Paul miatt élek még. Ő és a másik
félvér mentett meg. Tényleg, hogy hívták? –fordultam Paul felé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Maria volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Maria mentett meg. Harc közben
elvesztettem az uralmat a testem felett és majdnem meghaltam, de ő elém ugrott
és megmentett. Ő halt meg helyettem. Pedig nekem kellett volna. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne mondd ezt. csak eg volt a sok közül. Ő pótolható. De te
nem. Belehaltam volna, ha neked bajod esik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Itt vagyok. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, fiam, vezesd le Paul-t a
többiekhez, hogy megvizsgálják fizikailag és mentálisan is. Tudnunk kell nem-e
történt valami, ami…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Ő végig velem volt. Őt nm
harapták meg, nem irányítják. Én magam figyeltem és nem viselkedett furcsán. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor sem itt a helye.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Anya- csattantam fel mérgesen. –Ő
mentette meg az életemet. Ha nincs ott velem, most én sem lennék itt. Nem
viselkedhetsz így vele. Inkább hálásnak kellene lenned. És azt akarom, hogy itt
maradjon. Hogy a testőröm legyen. Nem engedem vissza a katonák közé. Nem
engedem, hogy újra az életét kockáztassa. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De ez a dolga- ellenkezett Eric is.
–Ezért teremtették. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De engem nem érdekel. Őt akarom
testőrömnek- fújtattam mérgesen. Majd eszembe jutott a legutolsó érvem, ami
miatt biztosan beleegyezik a dologba. –Gondolj bele anya, egy állandó testőr,
akinek csak az a dolga, hogy engem figyeljen, hogy védelmezzen. Te is
nyugodtabb lennél, ha nem járkálnék egyfolytában egyedül. És Eric sem jöhet
mindig velem. Nincs igazam? –tettem fel a kérdést a legártatlanabb
tekintetemmel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy feltétellel- tette fel az ujját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi lenne az? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az, hogy nem lógsz meg előle és
egyedül nem mész sehova. Ha nem így lesz, visszamegy a katonák közé és újra azt
teszi, amire kiképezték. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- mosolyogtam rá. –Megígérem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De most akkor is el kell mennie, mert
szeretnék veled beszélni. Elina drágám, kérlek adj Paul-nak egy új szobát
a többi testőré mellett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Természetesen. Paul, gyere velem- azzal
mind a ketten eltűntek és mögöttük becsukódott az ajtó. Nagyot sóhajtva
beszélni kezdtem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Van náluk egy boszorkány. Nagy
hatalommal. Képes volt egy olyan cellát létrehozni, amiben nem működik a mágia.
Semmilyen természetfeletti erő. Nem tudom ki a boszorkány és azt sem miért
segít nekik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak egyetlen ilyen boszorkány létezik
a világon. Csakis egy valaki képes
elvégezni egy ilyen bonyolult és erős varázslatot rajtunk kívül. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ki az? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azzal neked nem kell foglalkoznod.
Majd én megkeresem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Anya. Mondd el- szóltam rá mérgesen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az a boszorkány… ő… ő Katheine
leszármazottja. A kiköpött mása a testvéremnek. Már találkoztam vele és
elengedtem. Soha nem bántam még annyira semmit, mint azt, hogy hagytam őt
elmenni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem mondtad, hogy vannak még leszármazottjai
a testvérednek. Főleg nem neki. Az alakváltókról tudtam, hiszen csak így
maradhatott fent a faj, de… de nem csak a testvéred volt egyedül boszorkány.
Azt hittem…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudhatsz te sem mindent. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De ez nem akármi anya. Ez egy nagyon
fontos tény. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De ő tudta, hogy én ki vagyok. Hiszen
minden generáció ismerte a történetünket. És mind megesküdtek rá, hogy kiirtják
a vérfarkasokat és a vámpírokat. Ezért biztos vagyok benne, hogy nem
önszántából segít nekik. Van valami, amiért cserébe megtesz nekik mindent.
Valami, ami fontosabb a hűségnél. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy családtag…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Talán. Amint felkel a nap, megpróbálom
megtalálni őt. Egyelőre még csak mentálisan. Amint megtudom hol van érte
megyek. Meg fogom őt találni és visszahozom. Ha mégsem úgy alakulnak a dolgok,
ahogy én akarom, neked kell átvenned mindent. Neked kell befejezned azt, amit
én elkezdtem. Azt, amit anyámnak megígértem. Meg kell tenned Bella.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha nem jössz vissza, abba belehalok
anya- suttogtam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Erős vagy Bella. Sokkal erősebb, mint
azt te gondolnád. De majd csak az után fogsz rájönni, ha én már nem leszek.
Mielőtt elmegyek mindent megtanítok neked, amit én tudok. Minden tudásomat
neked adom. Minden emlékemet megosztom veled, hogy tudd kit mikor és hol hol
találsz. Megtudod, kik azok, akik segítenek téged, hogy kik hátráltatnak, kikre
számíthatsz és még rengeteg mindent. Mielőtt elmegyek mindenre fény derül majd.
Nem lesz olyan, amit ne tudnál. Megígérem. De cserébe a szavadat akarom. Azt
akarom, hogy mondd ki Bella. Gyerünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem megy- ráztam meg a fejem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Úgy tanítottalak, ahogy engem az anyám.
Mindig tisztában voltál vele, hogy egy napon meghalok. Tudtad, hogy eljön az a
pillanat. Lehet nem most lesz, de fel kell készülnünk a legrosszabbra is.
Márpedig Katherine utódja Lena nagyon erős. Gyermekkora óta gyakorolja a mágiát,
nem úgy mint én. Az én boszorkány tudásom sokkal kevesebb, mint az övé. És ha
bekerülök abba a cellába akkor a vérfarkasok ölnek meg. Nem lesz rá semmilyen
lehetőségem, hogy megvédjem magam. Sebezhető leszek. És ezt ki fogják használni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Belehalok, ha elvesztelek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem halsz bele. Ha fáj, engedd el.
Kapcsold ki. Eric vissza fog hozni. De mindaddig, amíg emberi vagy nem fogod
tudni megölni őt. Mert ismered azt, aki mindezek mögött áll. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ki ő?<br />
- Mielőtt elmegyek elárulom neked. Nagyon meg fogsz lepődni. Hidd el nekem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért én? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert te az én lányom vagy. Egy valamit
ne feledj el soha. A véred. Az a megoldás mindenre. A véred menti majd meg az
életedet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit jelent ez? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Idővel rá fogsz jönni. Nem mondhatom
el neked. Magadnak kell kitalálnod.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért csinálod ezt velem? –suttogtam
megtörten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem én akartam. Ezt kaptam. Próbáltam
jó anyád lenni és tudom, hogy nem mindig sikerült, de nagyon szeretlek téged.
Te voltál a legjobb dolog az életemben és teljesen mindegy ki mit mond. Miután
én nem leszek, nagyon sok mindent megtudsz majd rólam és magadról is.
Olyanokat, amikért lehet, hogy örökre meggyűlölsz és elátkozol majd, de tudnod
kell, hogy nem számít, mert én szeretlek és szeretni foglak, amíg csak élek. És
mindent azért tettem, hogy neked jó legyen. Sajnálom, ha ezzel bántottalak
téged. Az volt a legutolsó, amit akartam, hogy te szenvedj. Te vagy nekem a
legfontosabb.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Anya, miért mondod ezeket?
Megijesztesz!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak szeretném, hogy ha mindent megtudsz
képes legyél megérteni mit miért tettem és talán egy napon képes leszel majd megbocsátani
is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sophie, segíteni fogok neki.
Megígérem- szólt közbe Eric mielőtt bármit mondhattam volna, bár úgy éreztem
most nagyon nehezen akarnak jönni a szavak. –És nem hagyom, hogy meggyűlöljön
téged.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- El kell fogadnod az érzéseit fiam. Nem
tehetsz ellenük semmit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De nem fogom hagyni, hogy gyűlöljön
téged.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nincs semmi, ami miatt meggyűlölnélek.
Hiszen az édesanyám vagy. Bármit is tettél, nincs jogom ítélkezni feletted. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Minden jogod meg van hozzá.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, nincs. Mindent miattam tettél.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ezt majd akkor mondd, ha már mindent
tudsz. Addig könnyen vagy. De akkor nem biztos, hogy képes leszel ilyen tiszta
fejjel gondolkozni. Hidd el- azzal elindult kifelé, de az ajtó előtt még megállt
és visszaszólt- Holnap kezdjük a kiképzésed Bella- nézett még hátra a válla
felett, majd elhagyta a szobámat. Utána nem sokkal Eric is kiment és én magamra
maradtam a gondolataimmal. Volt min gondolkoznom. Hiszen ötletem sem volt mire
gondolhatott anyám. Mit tett, ami miatt meggyűlölhetem? Ötletem sem volt rá.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Azonban nem lehettem sokáig egyedül,
mert nem sokkal Eric távozása után halk kopogásra kaptam fel a fejem és mielőtt
megszólalhattam volna az ajtó kinyílt és egy kócos fejet pillantottam meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Hát, ennyi lett volna. Na, mit szóltok hozzá? Hogy tetszett? Milyen volt?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A frissel kapcsolatban: Nem biztos, hogy jövőhéten tudok újat hozni, de igyekezni fogok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Írjatok. </span><span style="font-size: 12pt;">Puszi Hope</span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-33074895370378527412013-11-23T04:28:00.001-08:002013-11-23T04:28:33.576-08:0015.fejezet- Elkezdődött<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyNyt7ORgxmFfmOx_hObEbZ0nK3CEex4nH6ku79PfaeT04gY00kSFtO27dnM_v3CV7DEpbncptB9ELuPH5GvYZOgzNf8faPvI1yTDwp0Ic2RzWR1F7K1JAKQsMhPPJZ7e7wcPwGoxnR5s/s1600/PaulW.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyNyt7ORgxmFfmOx_hObEbZ0nK3CEex4nH6ku79PfaeT04gY00kSFtO27dnM_v3CV7DEpbncptB9ELuPH5GvYZOgzNf8faPvI1yTDwp0Ic2RzWR1F7K1JAKQsMhPPJZ7e7wcPwGoxnR5s/s320/PaulW.jpg" width="208" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Paul</td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">És itt a friss. Remélem nektek is annyira tetszeni fog, mint amekkora kedvvel én írtam nektek. Nem ígérek semmit, mert nem tudom mikor lesz </span>időm<span style="font-size: small;"> újra írni, mert most teljesen el vagyok havazva. A november és a december kész katasztrófa lesz számomra, de remélem tudok majd időt szakítani az írásra és rátok is. Minden esetre annyit megígérhetek, hogy a történet folytatódni fog, de lehet lesznek hosszabb szünetek a fejik között, amikor majd nem tudok jelentkezni. Remélem megértetek. Amint tudok újra jelentkezem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">Puszi Hope</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A Cullen család minden tagja lent volt
Elina és Eric társaságában. Fogalmam nem volt róla mit keresnek még mindig itt.
Azt hittem, hogy elhagyják a kastélyt, mire én elkészülök és nem kell majd
magyarázkodnom nekik. De úgy látszik ők nem így gondolták. Na de se baj.
Teljesen mindegy ki mit gondol, én akkor is elmegyek ezzel a csoporttal és egy
jó pár vérfarkast a másvilágra küldök. Ez kell most nekem. Tömény gyilkosság,
erőszak és könyörtelenség. Nem hiányoznak most nekem a csöpögős érzelmek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nagyon csinos vagy kicsim, de
megtudhatom hova készülsz? –tette fel a kérdést anya, de szinte biztos voltam
benne, hogy már régen tud a terveimről. Már csak azért is, mert Eric itt van. Egészen
biztos, hogy tájékoztatta őt a döntésemről. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Természetesen. Harcolni megyek. Én
fogom vezetni a csapatot, akiket most küldesz ki.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De az Eric dolga. Mindig ő megy velük.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Meglehet, de én kértem, hogy
cseréljünk. Semmi kedvem a vásárláshoz. És nem akarok a városba se bemenni. Környezetváltozásra
van szükségem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én viszont nem engedhetlek el. Az
egyetlen lányom vagy és nem fogom hagyni, hogy bajod essen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudok magamra vigyázni és akkor is
megyek, ha te nem akarod. Szükségem van erre az útra, hogy nyugodtan tudjam
kezelni a dolgokat. Jó ideje be vagyok ide zárva, így legalább valami hasznosat
csinálok, nem csak ülök a szobámban és nézek ki a fejemből. Jól tudod, hogy
mennyire szeretek harcolni. Akkor miért nem akarsz most elengedni? Elég képzett
vagyok. Hiszen te tanítottál. Te és Eric. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De Eric szerint csak a dühödet akarod
levezetni- vetette ellen. De én már láttam, hogy nyert ügyem van. Sikerült
meggyőznöm. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez nem igaz- csúnyán néztem az
említettre, aki megvonta a vállát majd átkarolta feleségét, mint aki nem tett
semmi rosszat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én mondtam, hogy felesleges
próbálkoznod. Már eldöntötte, hogy ő vezeti a csapatot. És mivel ő a te lányod,
pont olyan makacs mint te. Ha egyszer a fejébe vesz valamit, azt az isten sem
veri ki onnan- morogta Eric és anyám szája sarkában is megjelent egy apró
mosoly. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan- vigyorogtam rá anyámra. –Nem
lesz semmi baj. Nem először megyek egy ilyen útra. Nem tudom miért aggódtok
ennyire. Semmi bajom nem eshet. A testőrök is védenek és néha teljesen
elfelejtitek, hogy sokkal erősebb vagyok mindenkinél. Majdnem olyan erős, mint
te anya. Nem tudom miért féltesz, ha mindenkinél jobban tisztában vagy a
képességeimmel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igaza van a bátyádnak. Pont olyan
csökönyös és makacs vagy, mint én.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Valakire hasonlítanom kell, nem? Ha
már a vérszerinti apámat nem ismerhettem- erre a mondatomra anya elkomolyodott,
majd szomorú tekintettel csak ennyit mondott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kérlek, nagyon vigyázz magadra. És ha
kell inkább hagyj ott mindent és mindenkit, csak te gyere haza. És ahogy Eric
mondta, ha három napon belül nem érkeztek vissza utánatok küldök egy csapatot. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben van. Amint tudok jelentkezek-
öleltem meg őket. Azonban mikor a Cullenekhez értem Carlisle nem tudta tovább
visszafogni magát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem hiszem el, hogy csak így
elengedik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Baja is eshet- csatlakozott hozzá
Edward- én pedig azonnal rákaptam a tekintetem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megtennétek, hogy nem tesztek nekem
keresztbe? –Mi a fenéért szólnak bele a dolgaimba? Miért nem tudják elfogadni a
döntéseimet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom Bella, de úgy érzem nem
szabad elmenned. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én pedig úgy érzem muszáj- szálltam
vitába Carlisle-val. –Ti csak csináljátok azt, amit Eric, Elina és anya mond és
nem lesz semmi baj. Néhány nap és én is visszajövök. Ez egy rutin feladat. Nem
értem mit aggodalmaskodtok. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Fontos vagy nekünk Bella- lágyult el
Edward hangja, de nem engedhettem az érzelmeimnek. Hiszen ő maga mondta, hogy
már nem viszonozza az érzéseimet. Akkor miért kellene azt tennem, amit ő kér?
Miért ne lehetnék a magam ura? Mindig is azt tettem, amit akartam és ez ezután
sem fog változni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem annyira fontos, mint azt én
szeretném- csupán ennyi volt a válaszom, aztán újra anyám felé fordultam. –Hol gyülekezik
a csapat? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mind a hátsó ajtónál várnak minket. Várják,
hogy indulhassanak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Akkor ne várakoztassuk őket tovább.
Eric, ti is indulhatnátok. És tudod mit beszéltünk- néztem bátyámra ő pedig
bólintott. Még egyszer megöleltem őt és a feleségét, majd elkaptam Carlisle-t
is, aztán mielőtt eszembe jutott volna elköszönni a többiektől is, anyámmal a
nyomomban a hátsó kijárat felé indultam. Tényleg szükségem van most erre az
útra. Ki kell tisztítanom a fejem és át kell gondolnom mindent. Meg kell
terveznem a jövőmet és ez nem fog menni, ha Edward folyton a nyakamon van.
Tudom, hogy nem rossz szándékból akar a közelemben lenni, de nekem ez akkor sem
jó. Nem tudok a közelében lenni úgy, hogy ő csupán a barátjának tekint, én
pedig sokkal erősebb érzéseket táplálok iránta. Muszáj valami megoldást
találnom erre a problémára, különben teljesen megbolondulok. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Amint leértünk, minden ott gyülekező
testőr és katona egy emberként fordult felénk. És mintha csak össze beszéltek
volna, egyszerre köszöntöttek minket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Úrnőm, királynőm- ezen elmosolyodtam,
de gyorsan rendeztem vonásaimat, mielőtt bárki láthatta volna az érzékeny
oldalamat. Ezek a testőrök vagy katonák sosem látták az érzelgős és
könyörületes oldalunkat. És ezután sem fogják. Anyám számára ők csak egyszerű
bábok, akiknek az élete semmit nem jelent neki. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most, hogy mind itt vagyunk
bejelentem, hogy a lányom kísér el titeket erre a harcra. Remélem nem kell
emlékeztetnem senkit, hogy neki nem eshet baja. Minden lehetséges módon
védelmeznetek kell őt. Akár az életetek árán is. Amint eléritek az erdőt
legyetek nagyon óvatosak. Ti vagytok a legjobbak, ezért vagytok most itt. Mind
tudjátok, hogy ma este telihold van. Pontosan tudjátok, hogy vérfarkasok ellen
harcoltok majd és ők a mai este a legerősebbek. Azt várom mindenkitől, hogy a
legjobb tudása szerint harcoljon. A lányom ismerteti a tervet, amint
megtaláltátok a táborukat. Addig nem tudunk biztosra semmit, míg nem látjátok
hol tanyáznak. Úgy engedelmeskedjetek a lányomnak, mint nekem. Úgy védjétek őt,
mint engem. Ennyi a parancsom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen úrnőm- hajtottak fejet anyám
akarata előtt. Majd az egyik óvatosan levette a csuklyáját és egyenesen anyám
felé lépkedett, majd két lépéssel előtte megállt és letérdelt. Nem nézett
anyámra. A földet bámulta miközben beszélt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bocsásson meg úrnőm a kérdésért, de
miért nem Eric Úr kísér minket?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert neki más dolga akadt. Talán nem
tetszik a vezetőtök? Valami problémád van a lányommal? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Természetesen nem úrnőm. Ellenkezőleg.
Nagyon örülünk neki, hogy a királynő kísér minket, csupán nem ismerjük a
harcmodorát. A királynőt sosem láttuk harc közben. Ellenben az Úr velünk
gyakorolt, ő képzett ki minket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Anyám már épp mondott volna valamit, de
megfogtam a kezét és bólintottam egyet, majd a vámpír elé léptem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Állj fel- parancsoltam neki, ő pedig
azonnal így tett. Most jobban szemügyre vehettem. Igazán helyes volt, magas,
barna haj bár a vörös szeme nem illett a képbe. Ez ellen majd tennem kell
valamit, de most megteszi. –Mi a neved? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Paul vagyok. Szolgálatára.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos Paul, ha még nem láttatok
harcolni, akkor majd most fogtok. Nagyon sok különbség nincs köztem és a bátyám
között. Engem is ő tanított harcolni, valamint az édesanyám. De mindent meg
tudtok időben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben királynőm- bólintott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Paul- szólítottam meg, mielőtt
visszament volna a helyére. –Szeretném, ha végig mellettem maradnál. Lesz egy
pár megbeszélnivalónk. Legalábbis úgy érzem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ahogy óhajtja. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos anya, akkor mi indulunk. Időben
oda kell érnünk, hogy még telihold előtt megkezdhessük a támadást. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Nem törődve a többiekkel, magához húzott
és szorosan átölelt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nagyon vigyázz magadra kicsim-
suttogta. –Ha bajod esik, azt nem élem túl. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem lesz semmi baj anya. Idejében
visszajövünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jó utat- engedett el. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Magamra kaptam a köpenyem, felvettem a
csuklyámat és Paul mellé állva elindultam kifelé a kastélyból. Végig mentünk a
kerten, egyenesen az erdőbe, hogy még véletlenül se tűnjünk fel senkinek a
városban, majd amint a fák takartak minket vámpírsebességre kapcsoltam. Paul
végig mellettem futott, a többi katona pedig rendezett alakban végig a hátunk
mögött. Egy árva szót nem szólt senki és ez így volt jó. Figyelnünk kellett a
környezetünkre, figyelnünk kellett egymásra, mert egyetlen figyelmetlen
pillanat elég lenne, hogy ind itt haljunk meg. Nem tudhatjuk hol telepedtek le
a farkasok, nem tudjuk milyen közel jutottak a kastélyhoz. Szinte semmit nem
tudunk róluk és ez frusztráló. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Már jó ideje futottunk, mikor farkas
bűzt éreztem. Azonnal megálltam és a katonák is. Amilyen gyorsan csak tudtunk a
fák mellé álltunk és pedig körbevettem mindenkit a pajzsommal és a lehető
leggyorsabban próbáltam meg mindenkit láthatatlanná változtatni. De sajnos arra
már nem jutott időm, hogy az illatunkat is eltüntessem, így hamar megtaláltak
minket. De mivel a képességem működött, így nem láthattak minket. Két eléggé
magas, 30-as éveikben járó férfiak voltak. Testüket egyetlen nadrág takarta,
így jól láthatóak voltak a sebek a felső testükön. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mindenki maradjon nyugton. Senki nem
támad, csak ha én jelt adok- suttogtam, hogy a farkasok még véletlenül se halljanak
meg, majd az éppen ideérkezőkre összpontosítottam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bűzlik tőlük az erdő. Nem tudjuk merre
lehetnek. De ezen a részen érezni a legerősebben őket. Szerencsére még nem
jutottak el a táborig. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Járőrözzetek és öljetek meg mindenkit,
aki nem közénk való. Most nem hibázhatunk. A városban lévő társaink már ma
éjjel megkezdik a támadást és nekünk is oda kell érnünk időben. Amint feljön a
hold minden sokkal könnyebb lesz. Utána már nem kell majd bujkálnunk. De addig
is nem szabad hagynunk, hogy megtaláljanak minket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Itt valami nem stimmel. Minden nap
járőröznek ők is, de ilyen messzire még sosem jöttek el. Szerintem tudják, hogy
itt vagyunk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Honnan tudnák te idióta. A boszorkány
mindent elintézett. Nekünk annyi a dolgunk, hogy bevegyük a kastélyt. De nem ölhetünk meg senkit. Főként
nem Isabellát és az anyját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rohadt nehéz lesz őket megfékezni
anélkül, hogy megölnénk őket. Hatalmasak. Mind a kettőnek olyan ereje van…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te idióta- vágta hátba a vezető azt a
másikat, aki kételkedett a tervükben. –Szerinted úgy jöttünk ide, hogy nem
terveztük meg semmit? Te vadbarom. Szerinted minek nekünk az a boszorkány?
Arra, hogy készítsen egy olyan cellát, ahol nem használható semmilyen természetfeletti
képesség. Na húzzál vissza járőrözni és jelezz, ha találtál valamit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Azzal mind elvonultak, én pedig le
kellett, hogy üljek. Nem sok kellett, hogy most rögtön széttépjem mind a
kettőt. Sőt, nem sok hiányzott, hogy megkeressem mindet és porrá égessem az
összes bolhás dögöt. Csak egyszer találkozzam a nagybátyámmal. Csak egyszer
láthassam szemtől szembe azt az átkozottat, aki miatt nem lehet normális
életem. De biztos, hogy végzek vele. Nem fog érdekelni, hogy anyám testvére, de
biztos, hogy egy napon véget vetek ennek a pokolnak. És akkor örökre kihalnak
majd a földről ezek a mocskos szörnyetegek. Ha addig élek is, de mindet kiirtom
a földről. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Minden rendben királynőm? –kérdezte Paul
és letérdelt mellém. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Semmi nincs rendben. Otthon mindenki
veszélyben van. És hamarosan besötétedik és feljön a hold. Már nincs elég időnk
arra, hogy visszamenjünk és felkészüljünk egy ilyen támadásra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor mit teszünk?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Támadni fogunk. Ha itt volt a
vezetőjük, akkor nincs messze a tábor. Előbb végzünk azokkal, akik járőröznek,
aztán jöhet a tábor. Remélhetőleg Eric és a katonák végeznek a városban
lévőkkel. Azért mentek ki, hogy minden vérfarkassal végezzenek még telihold
előtt. Még ha ők nem is járnak sikerrel, remélhetőleg a várat nem tudják majd
bevenni. Nekünk kell nagyon észnél lennünk, mert ha a városban lévőknek nem
megy innen segítség, akkor a többiek otthon már megoldják. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És hogyan végezzünk a járőrözőkkel
mielőtt értesítenék a többieket? –kérdezte az egyik katona, akiről fogalmam nem
volt kicsoda. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most azért nem vettek észre, mert a
pajzsom alatt mind láthatatlanok voltunk. És így is maradunk továbbra is. Én
itt maradok és megpróbálok mindenkit ilyen láthatatlan állapotban tartani, hogy
észrevétlenek maradjatok, de nem fog a végtelenségig menni. Sajnos nem tudok
egyszerre a mentális képességemre is figyelni és még harcolni is. Valakinek itt
kell maradnia mellettem, hogy ha erre is vannak akkor végezhessen velük. Mert
nekem nem fog menni. Majdnem minden erőmet elveszi majd a képességem. Ráadásul
állandóan figyelni foglak titeket és a körülöttetek lévőket. Tudni fogjátok
mikor szűnik meg a kapcsolat köztünk. És utána csak magatokra lesztek utalva. Gyorsan
kell haladnotok és minél többet megölni, amíg meg van ez az előnyünk. Három fős
csoportokban mentek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És hogyan fogjuk megvédeni önt ha
bajba kerül? Hogyan vigyázzunk magára?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sehogy. Most én óvlak titeket, amíg az
erőm engedi. Aztán csak magatokkal foglalkozzatok. Ha végeztetek velük a
folyónál találkozunk holnap ilyenkor. Ha nem vagyok ott menjetek a kastélyba.
És ez parancs. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De királynőm. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt mondtam ez az akaratom.
Szembeszállsz velem? – pattantam fel a helyemről és éreztem, ahogy a szemem
elsötétül, miközben szerencsétlent a fának nyomtam a nyakánál fogva. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Értettem királynőm- nyögte ki, majd
elengedtem és a lehető legtávolabb húzódott tőlem. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most pedig látni akarom a hármas
csoportokat, aztán indulás- adtam ki az utasítást és minden úgy alakult, ahogy
terveztem. Szépen lassan minden hármas elindult, én pedig megpróbáltam őket
láthatatlan állapotban tartani, ami egyre nehezebb volt, ahogy távolodtak
tőlem. Emellett pedig még az egyes vezetők elméjére is rácsatlakoztam, hogy
tudjam mi folyik körülöttük. Paul mellettem maradt egy másik félvérrel együtt,
aki félig boszorkány, félig vámpír volt. Mi hárman együtt vártuk mikor jön el
az a pillanat, amikor már nem bírom tovább és a sorsára hagyok mindenkit.
Tudom, hogy ők csak katonák, pótolhatóak, de akkor sem akartam elveszíteni
senkit. Így megpróbálok kitartani addig, amíg csak lehet. És utána kezdődik
csak az igazi harc, amiben nagyon sokan fogunk meghalni. És amint ennek vége
megtudom mennyi katonát küldtem a halálba egyetlen döntésemmel. Tudni fogom
mennyi ártatlan lélek szárad a lelkemen. <o:p></o:p></span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-35223717173363802972013-11-13T06:27:00.004-08:002013-11-13T06:27:41.830-08:0014.fejezet- Érzések<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">És megérkezett végre a Friss. Remélem ezzel a fejezettel sem okozok csalódást. Remélem tetszeni fog majd. Utólag bocsánatot kérek mindenkitől, amiért megint csak ennyit késtem, de nincs rá jobb indokom csak az, hogy az idő ellenem dolgozik. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">De nem is untatlak titeket tovább. Jó olvasást kívánok mindenkinek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12pt;">Puszi Hope</span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7h3F9XHoICV3RLhnzJyBMB1z76vMuxw4QIjfTGfLJOVXwxDoevkoEF1bRgwhPomp50Yh1ZuFRYWAR1mLk3vKB-5VwkCZnsDyfroZnYkO1xgNsa1T7nD7EDE27HLrG4mN4F66G1AgXv4o/s1600/2_new_moon_robert_pattinson_kristen_stewart.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="133" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj7h3F9XHoICV3RLhnzJyBMB1z76vMuxw4QIjfTGfLJOVXwxDoevkoEF1bRgwhPomp50Yh1ZuFRYWAR1mLk3vKB-5VwkCZnsDyfroZnYkO1xgNsa1T7nD7EDE27HLrG4mN4F66G1AgXv4o/s320/2_new_moon_robert_pattinson_kristen_stewart.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<i>Miért ilyen nehéz a szerelem? Miért kell, hogy ennyire fájjon?</i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt; text-align: center;">
<i><br /></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Csendben feküdtünk az ágyon összeölelkezve
és nem akartam elszakadni tőle soha. Hiszen egész eddigi életemben nem voltam
ennyire boldog, mint most, itt a karjai között. Azonban a boldogságomat
beárnyékolta a jövő gondolata. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Ugye nem lesz vége soha? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Soha- szorított magához még erősebben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne hazudj nekem Edwrad. Kérlek szépen.
Nagyon jól esik, hogy ezt mondod, de ne hazudj nekem- ültem fel és mélyen a
szemébe néztem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én így érzem. Nem hazudtam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor inkább ne válaszolj.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te kérdezted.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom- suttogtam és lehajtottam a fejem.
–De nem kellett volna válaszolnod, amíg nem tudod az érzéseid valódiak-e vagy
sem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én biztos vagyok benne Bella- suttogta
és ő is felült, hogy az arca az enyémmel egy vonalban legyen. Hideg ujjait
pedig végighúzta ajkaimon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hogy lehetsz biztos bennük, mikor
pontosan tudod Carlisle gondolataiból, hogy működik ez az egész kötelék dolog?
Annyira félek, hogy ez csak egy álom- bújtam hozzá újra. –Annyira félek, hogy
egyszer elhagysz, mert rájössz, hogy nem jelentek neked semmit. Hogy nem vagyok
olyan fontos neked, mint azt most képzeled. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne gondolj ilyenekre kedvesem, kérlek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">- Pedig nem megy ki a fejemből Edward.
Engedtem neked és az érzéseimnek. Feladtam mindazt, amit elterveztem veled
kapcsolatban. Hagytam, hogy az érzéseim eluralkodjanak rajtam. Mellettem vagy
most is, pedig azt mondtam távol kell maradnod tőlem. Már most fizikai
fájdalmat okozna, ha el kellene </span>válnom<span style="font-size: small;"> tőled. És mihez kezdek majd, ha nem
egészen két hét múlva kiürül a vérem a szervezetedből és te már nem fogsz így
érezni irántam? Hm? Hogyan fogom azt elviselni? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Veled maradok akkor is, ha
megváltoznak az érzéseim Bella. Ígérem neked. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem fogadom el ezt az ígéretet- toltam
el magamtól. –Ezt az egyet nem. Ha tényleg bekövetkezik az, amitől a legjobban
félek, akkor majd valahogy túl teszem magam rajta, de nem engedem, hogy velem
maradj szánalomból vagy egy ígéret miatt. Képtelen lennék úgy boldogan élni
melletted, hogy tudom te nem vagy az és csak az ígéreted miatt vagy velem. Úgy
nem, hogy tudom te már nem érzed ugyan azt, amit én. Önző vagyok, az igaz, de
veled szemben nem tudok az lenni. Inkább elengedlek és látlak másnak az
oldalán, minthogy mellettem legyél boldogtalanul. Ezt soha nem engedném meg
neked Edward. Ezt az egyet soha. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd megbeszéljük ezt akkor, ha itt az
ideje. Most élvezzünk ki minden pillanatot. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazad van.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze hogy igazam van- dobott meg
azzal a szívdöglesztő féloldalas mosolyával, amitől még a lábaim is remegni
kezdenek. Még szerencse, hogy az ágyon fekszem és nem álok, mert lehet, hogy
összecsuklottak volna a lábaim. –Tudtad, hogy nagyon pesszimista vagy?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. De ennyi szenvedés után hogy ne
lennék az? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nagyon előre szaladtál. Mindig a
legrosszabbra gondolsz.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert annál már csak jobb jöhet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez igaz. De egyáltalán nem biztos,
hogy az érzéseim változnak majd. Meglehet, hogy két hét múlva is így foglak
szeretni, sőt még jobban- újra szorosan ölelt magához és én is így tettem.
Igaza van. Még ha csak két hetem is van vele, akkor is ki kell élveznem minden
percet. Biztosan pokolian fog majd fájni, ha elhagy, de megéri, ha két hétig
boldog lehetek. Ha csak ennyi adatik nekünk és utána szenvedés vár, akkor is
élvezni fogom. Valahogy csak talpra állok, ha tényleg bekövetkezik az elválás.
Eddig is sikerült egyben maradnom, ezután is menni fog. Bízom magamban, hogy
sikerül majd összekaparnom magam, ha újra padlóra kerülök. Viszont ha Edwardnak
lesz igaza és mégsem változnak meg az érzései, akkor én lehetek a világon a
legboldogabb. Kockáztatnom kell. Itt semmi nem biztos. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<i><span style="font-size: 12.0pt;">2
héttel később…<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Edward szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Néhány napja szakadt meg a kötelék
köztem és Bella között. Hogy ezt honnan tudom? Érzem. Már nem vonz annyira, már
nem olyan erős a védelmező ösztönöm, mikor vele vagyok, mint két héttel
ezelőtt. Fáj beismernem, de igaza volt. Mindent elrontottam a makacsságommal.
Bella nagyon kedves, nagyon aranyos lány, rendkívül gyönyörű, de nem hiszem,
hogy szerelmet éreznék iránta. Napok óta nem láttam. Egészen pontosan azóta,
hogy megszakadt a kötelék köztünk. És nem érzem, hogy túlzottan hiányozna.
Igen, megszoktam, hogy a nap nagy részében vele vagyok, de nem érzek rá
késztetést, hogy azonnal megkeressem. Hiányzik, hogy beszélgessünk, mert
rendkívül okos és figyelmes, de szerintem ez nem szerelem. Csak egyszerű
szeretet. Mint amit Alice iránt érzek. Vagy a családom iránt. Hogy is hihettem
azt, hogy szerelmes lehetek. Pont én. Egy lelketlen szörnyeteg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nem vagy szörnyeteg Edward- jött az
édes hang az ajtóból, mire azonnal odakaptam a tekintetem. De meg is bántam,
mert összefacsarodott a halott szívem, mikor megláttam szomorú szemeit. Biztos
voltam benne, hogy végig hallotta a gondolataimat. Biztos, hogy mindent hallott
és nem csak az utolsó mondatomat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- suttogtam. –Én… nagyon
sajnálom. De miért hallgatóztál?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te is ezt szoktad. Hallgatózol. Már akinél
tudsz- mosolygott rám, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. –Bejöhetek?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze, gyere csak- ütögettem meg magam
mellett az ágyat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nézd, én…- kezdtük egyszerre, amin jót
mosolyogtunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kezd te- kértem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ahogy akarod. Nos, hallottalak, így
szerintem nagyon nincs miről beszélnünk. Ismerem a gondolataidat, az
érzéseidet. Többet tudok rólad, mint te magad. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem is tudom, mit mondjak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne mondj semmit. A szemed mindent
elárul.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, én nagyon sajnálom. Elmondani
nem tudom mennyire.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Túlélem- eresztett meg egy gyenge
mosolyt, de nem nézett rám. Megbántottam. Méghozzá nagyon mélyen. Most azért
fáj neki, mert én önző és makacs voltam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem így akartam. Én csak…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te csak hallgattál azokra a hangokra,
amik azt súgták, hogy szerelmes vagy. Nem tehetsz semmiről. Én voltam a buta.
Előre tudtam Edward. Mégis belementem. Senki mást nem hibáztathatok, csakis
magamat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hagyjuk, kérlek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Veled maradok. Nem hagylak magadra-
kezem közé fogtam arcát, de ő elrántotta a fejét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én nem akarom. Itt maradsz a
kastélyban a többiekkel együtt, amíg csak szükséges a biztonságotok érdekében,
de nem akarom, hogy mellettem legyél Edward. Úgy nem, ahogy eddig voltál. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megígértem, hogy nem hagylak el.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Viszont nem fogadtam el az ígéreted.
És nem változtatok a döntésemen. Pont ezt akartam elkerülni az elején. Nekem
nem az ígéreted kell Edward, hanem a szerelmed. És ha nem tudod megadni nekem,
akkor inkább nem kell tőled semmi. Nem fogom eldobni a büszkeségem az érzéseim
miatt. Nem fogok magamhoz láncolni egy férfit, aki nem szeret. Pláne nem azért,
mert ígéretet tett. Megmondtam neked két héttel ezelőtt, hogy inkább szenvedek
mint hogy boldogtalan legyél Edward- felállt az ágyról. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella. Olyan jó vagy. Nem mindenki
reagálna így, mint te.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért? Ha sikítoznék és ordítoznék,
akkor megváltoznának az érzéseid? – nem gondolta komolyan a kérdést. Láttam a
szemében. Szenvedett. Miattam. Mert nem tudom viszonozni az érzéseit. Pedig
most annyira szeretném, ha én is éreznék iránta legalább egy kis szerelmet. De
nem megy. Szeretem őt, de nem szerelemmel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Pedig mindent megadnék, hogy
viszonozni tudjam azt, amit te érzel irántam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Van rá lehetőség, nem is egy, de sosem
tenném meg. Soha nem láncolnálak magamhoz. Ha szeretsz és mellettem akarsz
lenni az azért legyen, mert te így akarod. Nem bocsátanék meg magamnak, ha
elvenném a szabad akaratod. Soha- suttogta és szemei csillogni kezdtek. De nem
az örömtől, hanem a fájdalomtól. Egy pillanatra megengedte, hogy lássam a
szemében a fájdalmat, a szenvedést. De aztán becsukta szemeit és az ajtó felé
indult. –Egyszer te is megtalálod a boldogságot Edward. Nem vagy szörnyeteg
csak te gondolod így. Meg fogod találni azt a nőt, aki szeret téged és akit te
viszont szeretsz majd. És akkor ne engedd el. Ezt az egy ígéretet kérem tőled.
Hogy nem fogsz a saját boldogságod útjába állni. Ígérd meg, hogy ha rátalálsz a
szerelemre, nem hagyod elmenni. Ha megígéred, én is könnyebben túl leszek ezen
az egészen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te vagy a legjobb dolog az életemben.
Te és a barátságod. Nekem ez mindennél többet jelent. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak az a baj Edward, hogy én nem
tudok rád barátként nézni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig annyira hiányoznak a
beszélgetéseink. Hiányzol te is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De nem úgy, ahogy én szeretném Edward.
Nem annyira, ahogy te hiányzol nekem. Most még biztosan nem tudok rád barátként
nézni. Egyszer talán, de nem mostanában. Majd ha én i találok valakit, aki
enyhít a fájdalmamon. Majd akkor én is őszinte barátságot fogok érezni irántad.
És ha így lesz megkereslek, mert egy barátra mindenkinek szüksége van. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megígéred?- kérdeztem, miközben
kisimítottam arcából a haját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha te is megígéred, amit az előbb
kértem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megígérem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, akkor én is- mosolygott rám, majd
lábujjhelyre állt és adott egy puszit az arcomra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- kaptam utána és magamhoz
rántottam törékenynek tűnő testét. –Csak egy utolsó csókot. Kérlek- suttogtam,
miközben tekintetemet le nem vettem ajkairól. Nem tudom miért kértem ezt, de
nem is akartam most erre gondolni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Bella nem mondott semmit. Már azt hittem
többé nem is szól hozzám vagy elküld a pokolba a kérésem miatt. De nem így
lett. Amilyen gyorsan csak lehetett átszelte a köztünk lévő aprócska távolságot
és ajkait utoljára az enyémekhez érintette. Gyengéden, fájdalmasan. Ez valóban
búcsú csók volt. Pontosan emlékszem a két héttel ezelőtti csókjainkra. Egyik
sem volt ilyen. Mindegyik édes volt, odaadó, de ez szomorú és fájdalmas. Aztán
hirtelen Bella már nem volt sehol. Ajkait nem éreztem az enyémeken, teste nem
feszült neki az enyémnek. Bella már nem volt ott. Nem volt a karjaim közt. Mintha
csak egy álom lett volna. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Tudtam, hogy fájni fog. Tudtam és mégis
ezt választottam. De legalább van mire emlékeznem. Hiszen ez a két hét mesébe
illő volt. Annyi szeretetet és gyengédséget kaptam tőle, mint még soha,
egyetlen férfitől sem. De sajnos nem volt igaz. Az érzései, az ígéretei nem
voltak igazak. És még csak hazugsággal sem vádolhatom. Mert tudom, hogy azt
érezte. Abban az időben valóban szerelmet érzett irántam. Hiszen éreztem. De
csak a kötelék volt. Ismerem a mostani érzéseit is. Nem undorodik tőlem, sőt,
talán még tetszek is neki, de nem szerelmes. A szerelmét mintha elfújták volna.
Szeret, de csak barátként vagy testvérként. Nem érez irántam többet, mint a
húga vagy a nővére iránt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Egyenesen a szobámba siettem. Nem akartam
beszélni senkivel. De ez a tervem nem jött be. Ugyanis Eric a szobámban volt.
Ott ült, az ágyamon. Sajnálkozó tekintettel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Ne merészelj sajnálni- sziszegtem neki.
–Ha csak ezért jöttél, akár mehetsz is. Nem vagyok kíváncsi a sajnálatra vagy
szánakozásra. Senkitől nem fogom elviselni. Nem vagyok halálos beteg, hogy
mindenki szemében a szánalmat lássam- keltem ki magamból. Eric lassan felállt
az ágyról és elsétált mellettem. Már azt hittem nyert ügyem van, mikor szorosan
magához húzott és a hajamat simogatta. Na itt szakadt el nálam az a bizonyos
cérna. Mert amint megéreztem karjait magam körül, kitört belőlem a sírás.
Arcomat a mellkasába temettem és úgy szorítottam magamhoz, mintha ő lenne az
egyetlen, aki enyhíteni tudja a szívemben tátongó ürességet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bocsáss meg nekem, kérlek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért? –szipogtam. Nem tudom miért kér
bocsánatot. Nem ő tehet róla.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert én biztattalak. Komolyan hittem
benne, hogy nem csak a kötelék miatt érez így Edward. Sőt, Sophie is így
érezte. Teljesen összezavarodtam. Azért mertelek biztatni, mert édesanyád
elárulta, hogy Edward érzései sokkal mélyebbek, mint azt bárki gondolná. Azt
hittem most minden jóra fordul körülötted, de tévedtem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem a te hibád volt. Én tudtam, hogy
mire vállalkozom. Előbb-utóbb sikerül kimásznom ebből a gödörből csak nagyon
mély. De ismersz. Marco-n is túltettem magam.
Ez is menni fog.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De Marco halott. Abba bele kellett
törődnöd. Viszont Edward nagyon is életben van. És itt van melletted. Túl sok
lesz ez neked.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd én segítek neki- libbent be az
ajtón Elina. –Mellesleg, ha legközelebb ilyen titkos beszélgetéseket
folytattok, legalább az ajtót csukjátok be. Tudjátok, vannak, akik szeretnek
hallgatózni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kicsim, miért jöttél?- kérdezte Eric
szerelmétől, de engem még mindig nem engedett el. És szerencsére Eli sem volt
az a féltékeny típus, főleg nem rám. Hiszen jól tudta, hogy Eric-et apámként,
testvéremként szeretem és azt is tudta, hogy a férje is lánya vagy húgaként
tekint rám. Már az elején elfogadta, hogy a mi kapcsolatunk Ericcel sokkal mélyebb
mint bármelyik másik testvérpáré. Talán azért, mert nem csak a testvérem volt,
hanem az apám is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Alice és Rosalie vásárolni
szeretnének. Sophie pedig engedélyt adott rá. És tudni szeretném, hogy
valamelyikőtök elkísér-e minket? Ha nem, az sem gond csak gondoltam
megkérdezem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én most biztosan nem- ráztam meg a
fejem. –Most beszéltem Edwarddal és nem lenne éppen a legjobb döntés, ha most a
közelében lennék. Inkább megyek és megkeresem anyát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sophie éppen… Épp…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eli, mit csinál anya?- kérdeztem felhúzott
szemöldökkel és elengedte Eric-et. Már valamivel jobban voltam. Legalább nem
akart szétszakítani a fájdalom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hadsereget szervez a vérfarkasok
ellen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tessék? Minek?- morgott fel Eric és
engem is nagyon érdekelt miért szervezkedik anya. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Túlságosan közel vannak. Sophie
óvintézkedéseket tesz az ügy érdekében. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért nem szóltatok nekem is-
háborodott fel Eric és elindult volna kifelé, de elkaptam a karját és
visszarántottam magam mellé. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Menj a feleségeddel. A városban is
lehetnek páran. Vigyetek testőröket. De a Cullenek ne tudjanak semmiről. Ha
lehet, feltűnés mentesen. Eric, kérlek, vigyázzatok rájuk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sophie-val kell mennem. Nem óvhatom a
Cullenjeidet. Fontosabb dolgom is van mint őket pesztrálni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak tedd amire kértelek. A város
védelme sokkal fontosabb mint a hadsereg vezetése. A városból hamar eljutnak
ide. Én majd elmegyek a csapattal helyetted. Most még szükségem is van rá.
Kinyírok egy párat, aztán nyugodtabb leszek. Levezetem a feszültségem azokon a
dögökön. Te pedig vigyázhatsz a feleségedre. Legalább nem kell miatta aggódnod.
Tudom, hogy te sem tudsz koncentrálni ha nincs melletted. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, most majd miattad fogok aggódni.
Pontosan tudom milyen vagy, mikor dühből harcolsz. Akkor vagy a legsebezhetőbb.
Nem akarom, hogy bajod essen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem dühös vagyok, hanem iszonyatos
fájdalmat érzek, amely belülről akar szétszakítani. Valahogy ki kell adnom
magamból és erre most a harc a legalkalmasabb. Nagy különbség van a kettő
között Eric. De egy napon a fájdalom elmúlik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De te nem akarod, hogy elmúljon.
Ismerlek már, mióta megszülettél.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. Nem akarom, hogy elmúljon,
mert így legalább van valami, ami arra emlékeztet, hogy megpróbáltam. Hogy
boldog akartam lenni. És ez a fájdalom legközelebb emlékeztet majd arra, hogy
eszembe ne jusson még egyszer belemenni ekkora hülyeségbe. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak óvd meg a várost, a feleséged és
tüntesd el a korcsokat a családunk közeléből. Legalábbis azokat, akik a
városban vannak. Ha te mész, fel tudod térképezni nagyjából mennyien vannak. Ma
este telihold van. Át fognak változni. Időben érjetek haza, aztán testőrökkel
együtt menj vissza és kutassatok át mindent. Eli te pedig maradj itt anyával és
a Cullenekkel. Sokkal biztonságosabb. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ilyenkor teljesen olyan vagy mint
Sophie.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak hasonlítanom kell rá, ha a lánya
vagyok. Nem? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De. De vigyázz magadra Bella. Kérlek
szépen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudod, hogy mindig vigyázok. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha nem jössz vissza három napon belül,
utánad megyek. És figyelni foglak minden pillanatban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak koncentrálj a feladatodra és én
is a sajátomra. Három nap múlva pedig itthon leszek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- adott egy puszit az arcomra.
Eli is megölelt, majd kivonszolta férjét a szobámból. Üzentem anyámnak
gondolatban, hogy még ne engedje el a csoportot, amíg nem beszéltünk, aztán
mikor megígérte, hogy megvár, elmentem fürdeni. Egy gyors zuhany után előkaptam
a szekrényemből egy fekete farmert, aminek a comb része végig volt szaggatva,
egy vörös toppot és egy szintén fekete háromnegyedes dzskeit. Magamra kapkodtam
őket, aztán elővettem még egy fekete lapostalpú csizmát is. Még előszedtem a
fekete-vörös köppenyemet, hogy még véletlenül se hagyjam itthon. Most nem volt
kedvem az ékszerekhez. Hiszen csak azért öltöztem fel így, hogy ha áthaladunk a
városon ne köppenyben és melegítőben kelljen végig vonulnom. Amúgy már rég
felvettem volna egy melegítőt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A hajamat összefogtam és lófarokba
kötöttem, majd amint végeztem elindultam anyám után, aki mint az várható volt,
az arénában készítette fel a harcosokat. Mély levegőt vettem, majd beléptem a
terembe, mire minden szem rám szegeződött. Olyanok is, akikről fogalmam nem
volt mit keresnek ott. Hiszen nekik nem itt kellene lenniük. Már régóta nem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjN19IGS4R4_ocbxzYewrIeptf_xet8Cy6sHg3q1OAP2KRMMLaN-JmPhyyXKB3hz477K-Zr0fRvBra1Ol5reExtEXcuDAF6z296Wej8LrjGlJ-aCVeVcE-PRIp9Gsd07hZPE2UFxPVdY2s/s1600/K%25C3%25A9p1.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjN19IGS4R4_ocbxzYewrIeptf_xet8Cy6sHg3q1OAP2KRMMLaN-JmPhyyXKB3hz477K-Zr0fRvBra1Ol5reExtEXcuDAF6z296Wej8LrjGlJ-aCVeVcE-PRIp9Gsd07hZPE2UFxPVdY2s/s320/K%25C3%25A9p1.png" width="314" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bella ruhái a köpeny nélkül. </td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-16012947971048174662013-10-23T06:42:00.001-07:002013-10-23T06:42:48.462-07:00Bocsánatkérés + 13.fejezet Sziasztok!<br />
<br />
Nos, az első dolgom, hogy bocsánatot kérjek mindenkitől. Az elmúlt időszakban nagyon nem foglalkoztam a bloggal és ezáltal veletek, olvasókkal sem. Tudom, biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan mérgesek rám és elegetek van belőlem, de ezúttal olyan dolog történt, amit nem kalkulálhattam bele az életembe.<br />
Nem is olyan régen a nagymamám meghalt.Egyáltalán nem szándékoztam ilyen hosszú időre eltűnni, de így alakult. Írhattam volna ez alatt az idő alatt fejezeteket, de akár hányszor elkezdtem, mindig valami szörnyűség jött ki belőle. Így arra a döntésre jutottam, hogy kell egy kis szünet. Most pedig úgy érzem nagyjából helyre rázódtam és már nem akarok mindenkit kinyírni a történetben.<br />
Igaz, azért felelősnek érzem magam, hogy nem szóltam hamarabb, de egyszerűen nem volt sem erőm sem kedvem írni, de még csak beszélni sem a történtekről. Most is csak azért írtam, hogy valamiféle magyarázatot kapjatok a kimaradásom miatt és ne gondoljatok olyannak, akit nem érdekelnek az olvasók... és azért is mert korábban már megígértem. De nem szeretnék erről bővebben magyarázkodni.<br />
Csak egy kis időt kérek tőletek, hogy újra teljes erőmből tudjak a történetre koncentrálni. Remélem nem haragszotok rám, ha mégis, akkor sem tudok vele mit csinálni. Ez így alakult és változtatni már nem lehet rajta. De ígérem azoknak, akik még velem maradtak, hogy a történet folytatódni fog és én mindent megteszek azért, hogy jó legyen... olyan, amit élvezni fogtok.<br />
Most itt a következő fejezet... Ezzel remélem valamelyest kárpótolhatlak titeket.<br />
Puszi: Hope<br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh95Zc-2qrFD1qs-k28BY-qzVouja8OKLuqPxdSxrUZd0gCsFYIQDJmcHFwHgXcwsZ_ruqr3wFpYNXBMIeH8lb0L4VdrI6So0Zk5QwN3fPc-zLO6ByK15Y_k5YUn4mohLUwC4ohbAJtSto/s1600/1104747_original.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="202" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh95Zc-2qrFD1qs-k28BY-qzVouja8OKLuqPxdSxrUZd0gCsFYIQDJmcHFwHgXcwsZ_ruqr3wFpYNXBMIeH8lb0L4VdrI6So0Zk5QwN3fPc-zLO6ByK15Y_k5YUn4mohLUwC4ohbAJtSto/s320/1104747_original.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A szobába érve Eric és Elina anya
asztala mellé sétáltak én pedig megálltam az ajtóban és csendben hallgattam
végig a beszélgetést. Pedig nem volt mitől félnem. De tudtam, hogy Eric nehezen
fogja elfogadni anyám döntését. Vagyis a kérésemet. Nekem kellett volna elé
állnom és beszélnem a bátyámmal. Ezerszer tisztességesebb lett volna, mint
anyám háta mögé bújni és meghúzni magam a vita elől. De már nincs mit tenni.
Már nem szólhatok bele. De nekem is beszélnem kell majd Eric-cel. Talán akkor
nem fog annyira haragudni anyára, a feleségére és talán rám sem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nos, azért hívattalak benneteket, mert
fontos dolgot szeretnék Elinára bízni és ez nem fog tetszeni neked fiam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor már most mondom, hogy nem
egyezek bele. Ha tudod, hogy nem megyek bele, akkor miért vagyunk itt? Tudod,
hogy milyen vagyok. Ismered a korlátokat. Tudod, hogy mit engedek és mit nem a
felségemmel kapcsolatban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kérlek édesem, hallgasd végig
Sophie-t- tette a kezét Eric vállára Elina.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én úgy gondoltam érdemes megpróbálnom.
De előtte biztosítalak róla, hogy a feleséged nem kerül veszélybe. Beszéltem
Bellával és azt szeretné, ha Elina tartaná szemmel a Culleneket és úgy
értesültem róla, hogy neked nincs kifogásod ellene- nézett Elinára a mondat közben,
aki bólintott, majd Eric-re pillantott újra, de a bátyám kezdett begurulni. Nagyon
csúnyán nézett a feleségére én pedig megráztam a fejem. Tudtam, hogy baj lesz
belőle. De Elina a legjobb barátnőm. Ő a legalkalmasabb arra, hogy helyettem
szemmel tartsa a Cullen családot. Ő az egyik olyan ember a közelemben, akit úgy
ismerek, mint a tenyeremet, és akiben megbízom. A Cullenek biztonságban
lennének mellette és én is foglalkozhatnék egy kicsit a saját
kötelezettségimmel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te tudtál róla és nem szóltál- vádolta
meg Elinát, aki szintén mérges volt, de csakis a férjére. Ez az, amit nem
akartam… hogy miattam veszekedjenek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella mondta, hogy beszél veled.
Szerinted miért nem szóltam? Mert tudtam hogyan reagálnál rá. De bíztam benne,
hogy vagy annyira felnőtt, hogy nem akadsz fent egy ilyen kis dolgon, de
tévedtem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis hogyan…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, nem Bella teszi, hanem én kérlek
rá Elina. Eric, tőled pedig azt kérem, hogy ne legyél ellenséges és fogadd el a
döntésemet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy frászt. Nem fogom hagyni, hogy
kockára tegye az életét miattuk. Ők senkik ebben a világban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric- mordultam rá és közelebb mentem
hozzájuk, de anyám félbeszakított. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ezért fogod te tanítani őket. A
Cullenek tisztában vannak vele, hogy Elina nem Bella. Elinát semmi nem köti
hozzájuk és nem kötelezem olyanra, amit nem akar. Csak annyit kérek, legyen az…
az idegenvezetőjük, amíg itt vannak. Nem kell feláldoznia magát senki miatt,
nem kell az életét kockára tennie. Ha el akarják hagyni a kastélyt, Bella és a
testőrök úgyis velük tartanak, ami megint csak azt eredményezi, hogy nem lesz
veszélyben az élete. Egyszerűen csak annyit kérek a feleségedtől, hogy tartsa
őket szemmel. Rajtunk kívül Elina az egyetlen, aki iránt még tisztelettel
vannak a testőrök. Ha a Cullenekkel van, nem lesz semmi baj. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, kérlek- néztem könyörgőn
bátyámra. Talán ha nyugodtan beszélek vele, akkor meggyőzhetem. –Csak egy kis ideig. Tudod, hogy nem kérném,
ha ez kockáztatná Elina életét. Hiszen én sem akarom, hogy bántódása essen. Én
is szeretem őt. Mintha a testvérem lenne. Tudod, hogy mióta itt van, ő a
legjobb barátnőm. Csak próbáljuk meg, kérlek. Kérlek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd meglátom. De ha bele is megyek…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszi, köszi, köszi- ugrottam a
nyakába és körbepuszilgattam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De ha bele egyezek, akkor is csak egy
próbáról lehet szó. A Cullenek a te felelősséged Bella. Nem a feleségemé. Én és
Elina vigyázunk rád, te pedig a klánra. És amint a feleségem veszélybe kerül,
eltávolítom a közelükből. És ezt a lehető legkomolyabban mondom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én pedig megígérem, hogy egy haja
szála sem fog görbülni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Na, akkor most elnézést kell kérnem
tőletek Carlisle- fordult anyám feléjük. –Sajnálom, hogy hallanotok kellett ezt
a… kisebb vitát, de mint hallottátok, minden elrendeződött. Mostantól Elina
lesz a…- kereste a legjobb szót, de csak nem talált rá megfelelőt, így
egyszerűen folytatta. –a kísérőtök, mikor Bella nem tud veletek foglalkozni. Ha
el akarjátok hagyni a kastélyt, azt előre jelezzétek valakinek… lehetőleg a
lányomnak vagy…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elinának- fejezte be Carlisle. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én szeretném tudni, hogy a kiképzéssel
akkor most mi lesz? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Minden nap egyetlen egy valakit fogunk
tanítani. Az ilyen alkalmakkor ott lesz mindenki. Tehát Bella, Eric, Elina és
azok, akik fontosak. Eric tanít titeket, abba senki- nyomta meg ezt a szót és
egyenesen rám nézett. –Senki nem szólhat bele. Az ő ügye hogyan tanít
benneteket. Viszont ez szükséges az életben maradásotokhoz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Természetesen. Ha ezt szeretnétek, így
lesz- bólintott Carlisle. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De? –kérdezte mosolyogva anya. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudod Sophie, a mi családunk mindig
szabad volt. Sosem szabtuk meg egymásnak mikor hova mehetünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne érts félre. Itt sincs megszabva,
csak csupán előre kell szólnotok. Úgy gondolom, hogy egy kisebb korlátozást
kibírtok, ha már egyszer szívességet teszünk nektek és megóvjuk az életetek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben van. És köszönjük.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle, csak a biztonságotok
érdekében cselekszünk. Tudom nehéz megérteni, de vagy ez vagy a halál. Nagyon
sajnálom, de ez az igazság. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Visszakísérlek titeket- ajánlottam
fel, mert már nem akartam itt maradni. Beszélnem kell Eric-cel és Elinával,
valamint a Cullenekkel, mert hiába van megbeszélve minden, ha senkinek nem jó.
És nekem megoldást kell találnom rá. Még nem tudom hogyan, de ki kell találnom
valamit.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én is megyek. Hiszen ha én leszek a
bébicsősz, kapcsolatot kell teremtenem a családdal. Vagy tévedek? –kérdezte
Elina mosolyogva, figyelmen kívül hagyva a férje morgolódását.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Szeretnél még valamit anya,
vagy mehetünk?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mehettek. De kérlek, intézz el
mindent, amit az asztalodon hagytam. Érteni fogod mi a teendőd. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, akkor- mutattam az ajtó felé,
majd karon ragadva Elit, elindultam a Cullen család szállása felé. Miután
elhagytuk a szobát, félve tettem fel a kérdést. –Nagyon haragszik rád, igaz?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd megbékél.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem akartam problémát okozni neked
Eli. Csak…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, a bátyád bonyolult lélek. És
nagyon is félti a hozzá közelállókat. De amint látja, hogy nem vagyok veszélyben,
meg fogja érteni, miért engem kértél meg. Amúgy meg tudom kezelni a férjemet…
te csak ne félts engem- mosolygott rám. –Te már csak tudod, hogyan lehet
levenni a lábáról egy pasit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oh… a hálószobai titkaitokra nem
vagyok kíváncsi- ráztam meg a fejem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, akkor ne kérdezősködj tovább. A
bátyád legyen az én problémám. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ahogy akarod- zártam le a témát. Aztán
megérkeztünk az emeletre, ahol elszállásoltuk őket. –Ha bármire szükségetek
van, tudjátok, hol találtok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Menj csak, én még itt maradok velük-
tette a kezét a vállamra Elina. –Még úgy is van pár dolog, amit meg kell
beszélnünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Biztos?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze. Majd beszélünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor azt hiszem, megyek és megkeresem
a bátyámat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">- Tedd azt. Ha nagyon </span>felmérgeled<span style="font-size: small;">, akkor
csak szólj, és szívesen segítek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Akkor majd még jövök
hozzátok. Figyeljetek Eli-re. Sziasztok- mosolyogtam rá a Cullenek-re, de egy
valaki kötötte le csak a figyelmemet. Mégpedig Edward. Szerettem volna beszélni
vele, átölelni vagy csak a szemébe nézni, érezni őt, de nem lehetett. Nem
hagyhatom, hogy olyat tegyen, amit később nagyon megbánhat. És nem csak miatta,
hanem magam miatt is. Ismerem magam annyira, hogy tudjam, nagyon fájna, ha
később mindent megbánna. És most nem lenne, akik összekaparjon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Amint elhagytam a többieket, az irodámba
mentem. És ahogy azt vártam, Eric ott várt rám. Már előre féltem, de erősnek
kell lennem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Miért pont őt? –kérdezte csöndesen.
–Miért nem mást?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, a feleséged a legjobb barátnőm.
Az életemet is rábíznám. Emellett ő képes lesz kezelni a szöszi vámpír
kirohanásait is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Gondoltál arra, hogy emiatt
megromolhat a kapcsolatotok is? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem értelek. Miért romlana meg a
barátságunk? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eli nem kötődik hozzájuk. Őt nem fogja
érdekelni, hogy Cullenek, hogy Carlisle családtagjai. Ha tiszteletlenek, megbünteti
őket. Te is ismered a feleségem. Olyan, mint én. Ezért szerettem bele. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, nem fog változni semmi attól,
hogy ők itt vannak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Máris változott Bella. Veszekedtem a
feleségemmel és a teremtőmmel is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Anyával többször is veszekedtél már.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De a feleségemmel nem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, nem fog változni semmi.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ezt mondod most. De mi lesz…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem lesz semmi. Érted? Ha mégis, akkor
teszek ellene. Akkor kitalálok valami mást a védelmükre. De csak próbáljuk meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha rosszul végződik te is elmész…
Bella, hát nem veszed észre, hogy az egész csakis rosszul végződhet? Ha itt
vannak, én nem tudok nyugodt lenni. Ha nincsenek, akkor te sem vagy. Most, hogy
visszaadtad az emlékeit, már sosem lesz semmi olyan, mint régen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem is akarom, hogy olyan legyen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De… akarod. Vissza akarod kapni még
most is. Nem?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De. De a múlt nem kell. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Márpedig sem őt nem kapod vissza, sem
a múltat Bella. A jelennel kell boldogulnod. Abban kell élned. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit akarsz Eric.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Élj Bella. Harcolj, és ne legyél
gyenge soha. Nem engedheted el magad. Most nem. Különben minden szertefoszlik.
És ezt nem csak én látom így, hanem Sophie is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez nem ér. Te már rég nem haragszol
rám, sem a feleségedre- vádoltam meg.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">- Sosem haragudnék rátok. Csak mérges
lettem. Viszont anyád nagyon meggyőző tud lenni. Így miután elmentetek, nem
hagyta, hogy tovább rágódjak a dolgon. Megértettem, hogy a feleségem csak akkor
lehet biztonságban, ha a Cullenek is elég képzettek. Ami pedig </span>megint csak<span style="font-size: small;"> rajtam múlik. És be kell látnom nincs semmi rossz a kérésedben. Én is így
tettem volna. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Annyira imádlak ilyenkor- mosolyogtam
rá és a nyakába borultam. –Nincs nálad jobb testvér a világon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">- Én is </span>szeretlek<span style="font-size: small;"> téged Bells. És…
beszélned kéne Edwarddal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi? Ez most hogy jön ide?- húzódtam el
tőle, de nem engedtem el. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak ne hagyd elmenni a boldogságod-
tolt el magától, majd minden szó nélkül az ajtóhoz lépett és szélesre tárta
azt, hogy a mögötte álló személyt beengedje. Edward lassan belépett a helységbe
az én szívem pedig hevesebben kezdett dobogni. –Hallgass a szívedre Bella és
minden rendben lesz. –Utána fogta magát és elhagyta a dolgozó szobát, kettesben
hagyva minket Edwarddal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért vagy itt? –kérdeztem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom. Az egyik testőr hozott ide…
azt mondta Eric küldte értem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az jó, mert én sem tudom miről van
szó- ültem le a kanapéra, majd Edward is lassan közelebb jött és leült mellém. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, tudom, hogy megígértem, hogy
nem közeledem feléd, de nem bírom. Olyan nehéz, ha nem vagy mellettem.
Ugyanakkor az is, ha mellettem vagy és nem tudok segíteni a szomorúságodon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">- Éppen ezért mondtam, hogy jobb lenne,
ha nem is </span>találkoznánk<span style="font-size: small;">. Sokkal egyszerűbb lenne neked. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem figyeltél a mondatom első felére?
Hogy nélküled is eszméletlen nehéz? Szerinted hogyan bírnám ki?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom Edward- ráztam meg a fejem.
–Nem tudom hogyan, de tennünk kell valamit, hogy ne érezd magad így. Talán…
talán megigézhetnélek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Komolyan Bella? –kérdezte és megfogva
az állam maga felé fordította a fejem. –Tényleg képes lennél megigézni? Azt
akarod, hogy elfelejtsek minden érzést? Nem gondolod, hogy csak a
gondolataimból tudnád kiűzni? Az érzéseim nem változnak. Ebben biztos vagyok.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">- Nem lehetsz biztos a fenébe is-
pattantam fel kicsit mérgesen a kanapéról, de Edward elkapta a karom és
visszahúzott, amitől </span>elvesztettem<span style="font-size: small;"> az egyensúlyom és egyenesen Edwardra estem,
aki pimaszul mosolygott rám, miközben fordított a testhelyzetünkön, így én
kerültem alulra, miközben ő fölöttem mosolygott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: small;">- Pedig biztos vagyok benne és már most
elegem van a távolságtartásból. Lehet, hogy igazad van és csak a kötelék miatt
érzem így, de legalább addig engedj magadhoz közel. Az emlékeimet nem vesztem
el, ha elmúlik a kötelék és emlékezni fogok arra, hogy én akartalak téged és te
nem </span>erőltettél<span style="font-size: small;"> semmit. Így nem lesz mit felhánytorgatnom neked. Akkor miért nem
engeded, hogy közel kerüljek hozzád?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Lehet, hogy te könnyen túl lépnél
rajta- suttogtam és nyeltem egyet, ahogy ajkaira tévedt a tekintetem. –de én
nem. Nekem nagyon fájna, ha egyszerűen eldobnál magadtól. És nem akarom ezt
megkockáztatni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Senki nem tudhatja előre a jövőt
Bella. Minden lehetséges. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De nem akarok szenvedni Edward.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor engedj közel magadhoz- suttogta
ezt már az ajkaimnak. –Ne lökj el magadtól. Engedd, hogy melletted legyek és
vigyázzak rád.<o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 12pt;">Aztán mielőtt bármit is mondhattam
volna, ajkait az enyémekre nyomta és végre megkaptam, amire az első csókunk óta
vágytam… egy másodikat és még többet is. </span>Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-87914537429882386202013-09-07T00:21:00.001-07:002013-09-07T00:21:31.267-07:0012. fejezet -A legenda <div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Nos, újra itt vagyok, igaz nagyon sok kihagyás után, de remélem nem haragszotok rám túlságosan.Tényleg sajnálom. Annyi időt töltök az írással, amennyit csak lehet, de suli mellett nehéz. A következő rész jövőhéten hétvége felé érkezik, de ha nem sikerül, akkor szólni fogok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
Most pedig kellemes olvasást mindenkinek. </div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
Hope</div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtKdfYIhLVBWU0cFtI-d3wTw-k7aEop9VUh3ngP-XdtB43y4KJIHRGimrxOCpdN7IvHVvZMkaFJS84v1FAwHuMQbTUpfTi6VbLFq8gT_xz89XlMLRLu9oejVeDoWpgEsoBOGI23HKQvUw/s1600/2012-MTV-VIDEO-MUSIC-AWARDS-BREAKING-DAWN-PART-2-BELLA-630x415.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="210" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtKdfYIhLVBWU0cFtI-d3wTw-k7aEop9VUh3ngP-XdtB43y4KJIHRGimrxOCpdN7IvHVvZMkaFJS84v1FAwHuMQbTUpfTi6VbLFq8gT_xz89XlMLRLu9oejVeDoWpgEsoBOGI23HKQvUw/s320/2012-MTV-VIDEO-MUSIC-AWARDS-BREAKING-DAWN-PART-2-BELLA-630x415.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A történeteiket hallva megirigyeltem
Carlisle életét. Mindig is tudtam, hogy nyugodt, családi életet élhetett
nélkülem, de hallva a családja történetét, a saját történetét elkapott a
szomorúság. Carlisle nélkülem is képes volt talpra állni, képes volt felépíteni
az életét, míg az enyém romokban hever. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A sok mesélésből megtudhattam, hogy
Esme-nek emberként volt egy gyermeke, aki alig néhány nap után meghalt, amibe
szegény belebetegedett és öngyikossággal próbálkozott. Carlisle a hullaházba
talált rá és így változtatta át. Emellett volt egy elmebeteg férje, aki
folyamatosan ütötte és megalázta és abban az időben neki tűrnie kellett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Alice nem tudott sokat mesélni, főleg
nem az emberi emlékeiről, mert nem emlékezett. De tisztában volt vele, hogy
elmegyógyintézetben töltötte az emberi életének nagy részét. És egy ott dolgozó
vámpír változtatta át. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Jasper a déli háborúban harcolt, amit
anyám örömmel vett tudomásul és ezzel a holnapi harcok kulcsfigurájává vált.
Emellett Jasper tisztelettudó viselkedése egyből elnyerte anyám tetszését és
Carlisle mellett őt kedvelte meg a legjobban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Emmett története egyszerű volt, de annál
szebb. Hiszen a szerelme talált rá és nem engedte el. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Rosalie története viszont alaposan
meglepett. Szegény annyi mindenen ment keresztül, hogy megsajnáltam. Megtudtam,
hogy ezért lett olyan kemény és utálatos. A gőgje viszont emberként is megvolt
benne. Sajnáltam, mert ahogyan vele bántak az nem emberhez méltó, de valamilyen
szinten pedig megérdemelte, bár gonoszság ilyet mondanom. A gőgje és a
nagyravágyása juttatta el arra a pontra. Viszont akkor sem viselkedhet úgy egy
férfi egy nővel, ahogy az ő vőlegénye tette. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Edward pedig… ő megtapasztalta a
vámpírság jó és rossz oldalát is. Azonban nem akartam elhinni, hogy még nem
talált magának senkit. Hogy sosem találta meg a másik felét ebben a világban.
Pedig élt nomád életmódot is, kikapcsolta az érzéseit, újra érzett, végül
visszatért Carlisle-hoz és Esme-hez. Sok mindent megélt, de a legfontosabbat
nem. A legfontosabb maradt ki az életéből. A boldogság.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazán tiszteletre méltó, amit ezért a
világért tett- bólintott Jasper. A szavaira újra a beszélgetésre figyeltem. –Rengeteget hallottam önről és a családjáról.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt elhiszem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De sosem gondoltam, hogy igaz lehet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Senki nem gondolja komolyan, amíg bele
nem kerül ebbe a világba Jasper. Jó katona vagy. És bánom, hogy nem közénk
tartozol. Olyan a természeted, mint Eric-nek. Kiváló harcos vagy már így is,
azonban a tudásod nem elegendő. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Ezt egyből felfogtam. Ha nem
veszi tolakodásnak, szeretném megkérni, hogy meséljen még valamit erről a
világról.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De hiszen mindent tudsz Jasper. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. A legenda és a valóság teljesen
más. Szeretnénk tudni mi a valóság.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az idők kezdetén mikor én születtem,
több évszázaddal ezelőtt, nem számított az idő. Nappal volt és éjjel. Nem
voltak tartották számon a napokat, a hónapokat vagy az éveket. Minden egyszerű
és mégis különleges volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Apám ember volt, anyám boszorkány volt.
Legalábbis annak nevezték őket. Az akkori emberek nyitottak voltak, elfogadták,
hogy vannak, akik mások, különlegesen és képesek voltak együtt élni. Lassan
telt az idő és az emberek egyre több mindennel kezdtek foglalkozni.
Civilizálódtak, ha így jobban tetszik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Egy napon az egyik testvérem, akit én
nem ismertem, meghalt. Nem ismerem a körülményeket, a nővérem sosem mesélték.
Annyit tudok csak, hogy holtan találták és mindenki a boszorkányokat okolta, de
főleg apám. Azt mesélték, hogy apám nehezen békélt meg a boszorkányokkal és nem
is tűrte volna meg őket, ha anyám nem tartozik közéjük. De elfogadta őket
fenntartásokkal. A béke felbomlott, mikor a testvérem meghalt. Apám a
boszorkányok ellen fordult, anyám szíve viszont tiszta volt és nemes. Sikerült
megnyugtatnia apámat és tisztázta a boszorkányokat, de apám bosszút esküdött a
gyilkos ellen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Ki ölte meg a testvérét?<br />
- A szomszéd faluban élő nép. Ők nem emberek voltak. Legalábbis nem teljesen.
Vérfarkasok voltak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Apám meggyőzte anyámat, hogy sötét
varázslatot használjon. A családunkat használta fel, hogy maga mellé állítsa
anyámat és azt tegye, amit ő akar. Apám azt kérte tőle, hogy adjon hatalmat
neki és a testvéreimnek, hogy megvédhessék a családunkat és a falu népét. Anyám
pedig segített neki, de a testvéreim nem akarták. Ők ellene voltak apánk
ötletének, de anyám kijátszotta őket. Mindenkit egyesével változtatott át.
Mikor Michael a legnagyobb testvérem átváltozott, a többiek tudták mi történt
vele és figyeltek a jelekre. Michaelt
vérfarkassá változtatta. Olyanná, amilyen a másik nép. A második bátyám Gregor
és az apám vámpír lett. Anyám a saját vérét adta nekik, hogy befejeződjön az
átváltozás. A legkisebb bátyám, aki életben maradt, Elyan ő alakváltó lett.
Olyanná vált, amilyennel ti is találkoztatok Forks területén. Katherine a
nővérem ember maradt. Ugyanis amint elérte azt a bizonyos kort, ő boszorkánnyá
változott. Apám bosszút állt a másik népen. Kioltották az életüket a
testvéreimmel. Azonban apám és a két idősebb bátyám többet akartak. Minden
rosszra fordult. Már nem csak a nép védelme volt a legfőbb feladatuk, hanem a
hatalom. Embereket változtattak át és ezt anyám egy idő után nem tudta
elviselni. Képtelen volt elhinni, hogy a családja ilyen gonosszá változott.
Anyám véget akart vetni neki, de várandós volt velem. Életben tartott,
felnevelt és tanított. Megtanította, hogyan végezhetek az apámmal és a
bátyáimmal. Elyan és Katherine pedig segítettek neki. Védelmezték őt és engem
is a testvéreimtől és apámtól. Átadta nekem minden tudását és húsz éves
koromban minden hatalmát is. Anyám tudta, hogy ha a testvéreim megtudják mit
tett bosszút állnak, akkor is, ha Elyan védelmezi őt és így is lett. Helyre akarta hozni a hibáit és ezért óvott
engem annyira. Mindenét nekem adta. A tudását, a varázserejét, mindent. Akkora
hatalmat adott a kezembe, amekkorát csak tudott. Apám óriási haragra gerjedt és
megölte édesanyámat. A szemem láttára végzett vele és a bátyáim szembe szálltak
Elyan-nel és Katherine-nal. Velem is végezni akartak, de addigra már késő volt.
Anyám meghalt, de már emberként. Hiszen mindene az enyém volt. És apám volt a
gyilkosa. Megöltem őt. Nem volt nehéz. Az édesanyám halott volt, nem volt, aki
megállíthatott volna. És én csak magamat védtem. Vagy hagyom, hogy megöljön,
vagy teljesítem anyám akaratát. Így nem volt nehéz döntés. Megkínoztam őt,
miközben a testvéreim végig nézték a tettemet anélkül, hogy bármit is tehettek
volna érte, végül pedig porrá égettem. Senkit nem gyűlöltem annyira, mint őt.
Nekem az anyám volt a mindenem. Az apám sosem foglalkozott velem. A testvéreim
és az anyám voltak végig mellettem. Elvették tőlem az anyámat és én végig
néztem, mert ő így akarta. Felkészített rá. A tanításait mindig azzal kezdte,
hogy egy napon ő meg fog halni és én nem tehetek érte semmit. Hogy azon a napon
el kell őt engednem, mert így akarja. Mert csak így lelhet békére. De apám megfizetett
a tettéért. A kínok kínját élte át azokban a percekben, órákban. Pokollá
változtattam az utolsó pillanatait. A fivéreim féltek tőlem és meggyűlöltek az
apánk halála miatt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A szüleink halála után két részre
szakadtunk. A két idősebb bátyám elhagyta a falut, de megesküdtek, hogy bosszút
állnak rajtam. Megesküdtek, hogy megölnek és mindenkivel végeznek, aki segít
nekem. Elmentek és folytatták, amit apánk elkezdett. Gyilkoltak és
pusztítottak. Újabb és újabb vámpírok és vérfarkasokat hoztak létre és később egymás
ellen fordultak, mert nem tudtak osztozni azon, amit együtt szereztek meg.
Innen indult a vérfarkasok és a vámpírok gyűlölete. Elyan is elhagyott minket,
de nem a bosszú vagy a gyűlölet miatt. Ő szerette és tisztelte anyának és neki
is fájt az elvesztése. Támogatta őt mindenben és engem is, de nem tudott tovább
ott maradni. Viszont megígérte, hogy
bármiben segít, ha kell. Az ő faja is fennmaradt, de nem átváltoztatással,
hanem vérvonallal. Én pedig a faluban maradtam Katherine-val. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-És azután?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Katherine-val boldogan éltünk a
faluban. A boszorkányok tiszteltek minket és hálásak voltak, amiért a
testvéreink elhagyták a falut. Kath boldog életet élt. Talált magának egy
rendes férfit, aki szerette és elfogadta őt olyannak, amilyen. Egy
boszorkánynak. Gyermekei születtek, megöregedett és végül meghalt. Egészen
addig, míg a nővérem élt, én is mellette voltam, ahogyan ő is mindig vigyázott
rám kislánykorom óta. A nővérem mellett az egész népet óvtam és védelmeztem.
Szerettem a nővéremet. Anyám mellett tőle kaptam a legtöbb szeretetet. Közel
álltunk egymáshoz és mikor elhagyta az élők világát kiszakadt belőlem egy
darab. Az ő halálával értelmetlenné vált
a létem a faluban, így elhagytam a népet és körbejártam a világot. Nagyon
sokáig voltam egyedül. Hosszú éveken keresztül és másra sem gondoltam csak a
testvéreimre. Kutattam őket. Hosszú időbe telt, évekbe, míg rájuk találtam, de
sikerült. Tudtam, hogy itt az idő. Az idő, hogy eleget tegyek anyám akaratának
és visszavegyem a hatalmat a testvéreimtől. Azt a hatalmat, amit sosem lett
volna szabad megkapniuk. Azonban túl sok idő telt el és ők kiépítették a saját
világukat. Rengeteg vámpír és vérfarkas élt már akkor a világon és nem voltam
elég erős, hogy szembe szálljak velük. Fel kellett készülnöm, biztonságos helyet
kellett találnom, ahol nem tudnak rólam. Így leltem rá erre a kastélyra-
mutatott körbe. Teljesen elvesztem a történetében. Nem gondolkoztam csak
hallgattam, ahogy kiadja a múltját, az életét egy számára idegen családnak. És
mindezt értem teszi. Miattam nyílik meg. –Egyedül kevés voltam. Hiszen több
millió vámpír és vérfarkas ellen aligha van esélyem. Eldöntöttem, hogy é is
átváltoztatom az embereket. Nehéz döntés volt, mert a nővérem emberként élt,
ahogy az anyám és én mindig tiszteltem ezt a fajt, de nem volt más választásom.
Úgy gondoltam, ha megteszem, én sem leszek jobb a fivéreimnél, de nem volt más
megoldás. Anyámnak ígéretet tettem, amit teljesítenem kellett. És olyanokra
volt szükségem, akik nekem tartoznak hűséggel. Akik erősek, könyörtelenek és a
végsőkig harcolnának értem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Ne vedd tolakodásnak Sophie- szakította
félbe Carlisle anyámat. –De megkérdezhetem, hogy pontosan mi is vagy te? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle- szisszentem fel és
felpattantam a helyemről, de anyám megfogta a kezem és visszahúzott a fotel karfájára.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom, ha tolakodó voltam.
Természetesen nem kell válaszolnod- magyarázkodott azonnal Carlisle, de anyám
leintette. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nincs ebben semmi rossz. Bár a
kíváncsiság rossz tanácsadó is lehet kedves Carlisle. Ezt ne feledd. Most
viszont válaszolok neked. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mint látjátok, emberi alakom van. A
hivatalos verzió szerint boszorkány vagyok anyám után. Egy olyan boszorkány,
aki vámpír gyorsasággal bír, akinek az érzékei sokkal jobbak, mint egy vámpíré,
egy vérfarkasé vagy akár egy alakváltóé. Minden különleges megvan bennem, ami a
többi fajban. És még egy valami. A boszorkányok ereje. Halhatatlan vagyok,
mégis emberi. Egy félvér vagyok Carlisle. Egy félvér, akiben minden fajból van
egy kicsi. Vámpír, vérfarkas, alakváltó, boszorkány és ember. Az öt fajból egy
teljesen más, új, egy hatodik faj alakult anyám ereje által. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"> -
Egy félvér. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. Akárcsak Bella. Vagy Eric,
Elina és még néhányan. Nagyon kevesen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor hogyan lehet ennyi katonája,
testőre, -kérdezte Jasper. –Hűségesek, alázatosak. Mégis azt mondja, kevesen
vannak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Fiam, kevesen vannak, akik olyanok,
mint én. Nem azt mondtam, hogy kevés katonám van. Te pontosan tudod, miről
beszélek, hiszen te magad mesélted el Carlisle-nak. Két féle képpen tudok
átváltoztatni embereket. A boszorkány hatalmammal, mellyel a katonák többségét
változtattam át. Ebben a kastélyban találsz vámpírokat, vérfarkasokat,
alakváltókat, boszorkányokat és félvéreket is. De mind képesek lennének a saját
fajuk ellen fordulni, hogy engem védjenek. Így lettek teremtve. Csak így
biztosíthattam be, hogy hűségesek legyenek hozzám. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A vérével pedig a haláluk után olyanná
változnak, mint amilyen ön. Egy kötelék, mellyel összeköti magát a
teremtményeivel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. Mondom, hogy sokat tudsz
rólam Jasper. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De tovább nem tudom. És a kötelékről
sem tudok semmit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A kötelék szoros. Ahogy Bella érzi az
érzéseidet Carlisle, úgy érzem én is az övét. Osztozom az érzéseiben, legyen az
jó vagy rossz. Mindig tudom, mikor van rám szüksége, érzem, mikor van
veszélyben, olyan, mintha egy lenne velem. Mintha egy része lenne a lényemnek.
Mintha egyek lennénk. Ezért van, hogy hűségesek hozzám. Mert ezt érzik ők is.
Ha hozzám hűek, akkor magukhoz is. Ők mind azt érzik, hogy megmentettem az
életüket. Hogy nekem köszönhetnek mindent és ezáltal képesek lennének az
életüket adni értem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A Volturiról is hallottam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Őket nem én hoztam létre. Csak azért
uralkodhatnak, mert Gregor így akarja. Aro sehol nem lenne, ha a bátyám nem
engedte volna meg neki. Azonban Aro is egy közülünk. Hiába vámpír, őt én
változtattam át. Ambiciózus és egyáltalán nem hűséges típus, de a teremtője
ellen nem tehet semmit. Ezért lehettél náluk te is és a lányom is. Mert Aro
fél. Tudja, hogy bármit tesz, arról tudok és félti a nyamvadt életét. Tisztában
van vele, hogy addig lehet a vámpírok „királya”amíg én azt akarom. Ha nem úgy
cselekszik, ahogy nekem tetszik, elbúcsúzik a hatalomtól és az életétől. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És mi a legenda vége?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A két fivérem még mindig életben van.
Elyan-ról nem tudok semmit. Az utolsó információm, hogy visszaváltozott emberré
Katherine egyik leszármazottja segítségével és újra emberként élt. Szerintem
ahogy Katherine, ő is megöregedett és boldogan halt meg a családja körében.
Nagyon szerettem őt is és becsültem a tiszta szívéért. Tudta, hogy a halál vár rá,
ha én megszületek és mégis segített anyámnak. Mert ő nem akarta a
halhatatlanságot. Nem akarta a bosszút. Csak a békét. Gregor és Michael viszont
életben vannak. És a mai napig szövetkeznek ellenünk. Főként Michael. A
vérfarkasai mindenhol ott vannak. Ezért kellett idejönnötök. Mert…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert minden átváltoztatottamat
megölték. Nem anyámat akarják, hanem engem. Miattam vagytok veszélyben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem igaz. Azért vagytok veszélyben,
mert Bella a lányom és Carlisle az egyetlen életben maradt utódja. Michael volt
apám első szülött fia, ő volt a „kedvence.” Az első fia és Michael is imádta
apát. Éppen ezért akar mindenáron végezni velem. De eddig nem támadott meg
ennyire nyíltan. A vámpírok még nem fordultak ellenem, de ha kiderül, mit
tesznek a vérfarkasok és hogy ellenem indultak, akkor a vámpírok is
csatlakoznak hozzájuk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm a családom nevében is, hogy
most itt lehetünk. Biztonságban. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nagyon sajnálom, de úgy érzem, el kell
mondanom. Ha Carlisle nem Bella utódja lenne, sosem találkoztunk volna. De mivel
a lányom fontos nekem, így ti is itt maradhattok. Mint azt láttátok, Eric kész
tanítani benneteket. Szeretném, ha figyelnétek rá. Értesültem róla, hogy Elina
lesz az idegen vezetőtök, aminek Eric nem fog örülni. Bella viszont ezt
szeretné, mert bízik a barátnőjében és Eric-et is rávesszük, hogy ne legyen
ellene kifogása. De nyomatékosan megkérek mindenkit, hogy tartsátok be Elina
szabályait. Nagyon rendes lány, tiszteletre méltó, és ami a legfontosabb, a
családom tagja. Az egyik lányom… ezért arra kérlek, úgy tiszteljétek, ahogy
engem vagy Bellát. Ha egyetlen szóval bántani meritek, annak következményei
lesznek az egész családra nézve- állt fel anyám a helyéről. Carlisle és a
többiek mind rám néztek, de nem szólhattam semmit. Hiszen anyám csak azt kérte,
amit én is megkövetelek a Cullen családtól. Tiszteletet Elina felé. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Sajnálom Carlisle, de tisztában kelle
lennetek a szabályokkal. Anyám felfedte előttetek a történetét bizalma jeléül. Védelmet
és biztonságot ajánl nektek, tiszteletért és hűségért cserébe. Az árulásért
viszont nagy árat fizethettek. Ezt tartsátok észben. És ahogy anyám, úgy én is
nyomatékosan megkérlek rá benneteket, hogy ne bántsátok Elinát. Különben én sem
tehetek értetek senkit. Nagyon könnyű kijönni vele, kedves és megértő lány, de
a tiszteletlenséget nem tűri. Jó, ha elfogadjátok, hogy ő fölöttetek áll,
erősebb és idősebb. Mellette biztonságban lesztek. Forduljatok hozzá bizalommal
és ne legyetek ellenségek. Bízom benne, hogy kedvelni fogjátok, és nem lesznek
problémák. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rosalie- szólította meg a szőke
vámpírt anyám. –Ez főként rád vonatkozik. Tudom milyen ellenségesen viselkedtél
a lányommal és nem tűröm el ezt a viselkedést senkitől. Eric, Elina és Bella a
feltétlen bizalmam élvezik. Ha ők parancsolnak az olyan, mintha én tenném. Ha
őket bántjátok az olyan, mintha engem bántanátok. Ezt jegyezzétek meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- bólintottak mind és én
elmosolyodtam.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, kérlek, hívd ide Elinát és
Eric-et- nézett rám, majd leült a székébe az asztala mögé. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oké- kicsit gyorsan váltott témát, de
hát ő ilyen. Kilépve a dolgozó ajtaján elindultam a folyosón egy emelettel
feljebb, ahol a hálóhelységek vannak és megálltam az ajtó előtt, majd
bekopogtam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szabad- szólt ki Eric és én
benyitottam a szobában. Az ágyon feküdtek mind a ketten, egymás mellett. Elina
Eric mellkasán pihentette a fejét, míg a bátyám a hátát simogatta és boldogan
ölelte magához szerelmét. Olyan meghitt volt a hangulat. Olyan aranyosak voltak
együtt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bocs a zavarásért. Sajnálom, hogy
megzavartam a pillanatot, de anya hívat titeket az irodájába. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mindkettőnket?- kérdezte Eli és felült
az ágyon. Eric is követte a példáját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudod, miről lehet szó? –kérdezte
Eric és felhúzta szerelmét az ágyról, majd felém indultak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd ő elmondja, de ne félj, nincs
semmi baj- mosolyogtam rá, majd elindultam a dolgozó szobába nyomomban a
bátyámmal és a legjobb barátnőmmel. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-12136704167398906852013-08-27T07:16:00.001-07:002013-08-27T07:16:03.215-07:0011.fejezet- Egy kis eddzés<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span><br />
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 12.0pt;">Nos, itt lenne a következő rész. Már tegnap fel akartam rakni, de nem volt rá elég időm. Még át szerettem volna nézni előtte és csak most jutottam idáig. Remélem azért nem haragszotok rám túlságosan. Most viszont nem húzom tovább az időt. Jó olvasást nektek.</span><br />
<span style="font-size: 12.0pt;">Puszi Hope</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWFAWjqjtgvJsU2yRBWwJdaN0kMHPxkA7lntxBI4fuaEBcuszfbOoeieCTJJn8N7EaqaL1GKQNjUT6ytRdA_GEckpSVwD_-z10IeQ0xrKu9MUMQKRCFRn8uRDvxfbpxrCumoZxL0rZc-I/s1600/eric-sookie-hot.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="222" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWFAWjqjtgvJsU2yRBWwJdaN0kMHPxkA7lntxBI4fuaEBcuszfbOoeieCTJJn8N7EaqaL1GKQNjUT6ytRdA_GEckpSVwD_-z10IeQ0xrKu9MUMQKRCFRn8uRDvxfbpxrCumoZxL0rZc-I/s320/eric-sookie-hot.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Miután felfrissültem Edward szobája felé
vettem az irányt. Muszáj lesz vele beszélnem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az ajtó résnyire nyitva volt, így nem
kopogtam. Edward bent ült az ágyon, a gondolataiba mélyedve, így nem hiszem,
hogy meghallotta volna a kopogást. Nem akartam indiszkrét lenni, ezért nem
hallgattam bele a gondolataiba, de nagyon is kíváncsi lettem volna mi az, ami
ennyire lefoglalja őt. Annyira, hogy nem veszi észre, hogy figyelik őt vagy
éppen közelednek felé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Lassan beljebb lépkedtem a szobába és
leültem mellé az ágyra. Csendben maradtam, nem akartam megzavarni, de muszáj
voltam elkezdeni. Hiszen nem érek rá egész nap. Most kell igazán anyám mellett
állnom. Legalábbis, ha ő is ezt akarja. Viszont előtte tisztáznom kell
Edwarddal a dolgokat. Addig úgysem tudnék másra koncentrálni 100%- an.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Edward- rám emelte tekintetét és
csendben várta a mondandómat. Mintha ettől függne az egész élete. Mintha az,
amit most mondani fogok neki, eldöntené, hogyan folytatódik tovább az élete. –Tudnod
kell, hogy annak ellenére, amit mondtam neked bent a szobámban… arról, hogy
miért érzel így irántam…- bólintott. –Én szeretlek téged. Én nem a kötődés
miatt vonzódom hozzád. De te nagyon valószínű, hogy ezért érzel így irántam.
Hallgass végig, kérlek- szóltam rá, mikor közbe akart vágni. –Átgondoltam a
dolgot, megfontoltam, amit mondtál. Arra a döntésre jutottam, hogy várnunk
kell. Edward, én szeretlek, bármi is lesz. Ha elmúlik a kötődés és még mindig
így érzel irántam, akkor majd megbeszéljük, hogyan legyen tovább. Viszont
addig, amíg fenn áll ez a kötelék köztünk, szeretném, ha nem közelednél felém.
Nem akarom, hogy kötelességednek érezd, hogy mellettem maradj, holott nem
szeretsz. Csak annyit kérek, addig ne tégy semmit, míg a vérem a szervezetedben
van. Nem akarom, hogy bármit is megbánj, mert az nekem nagyon fájna. Nem
szeretnék szenvedni Edward. És ha hirtelen elhagynál, mert rájönnél, hogy
semmit nem érzel irántam, az nagyon bántana. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tennék veled ilyet soha. Én is
szeretlek téged. Nagyon. És nem kérhetsz erre… nem akarhatod, hogy távol legyek
tőled. Tisztában vagyok az érzéseimmel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, nem vagy teljesen tisztában
velük. Ezért ha nem vagy képes elfogadni a döntésem, arra kell, kérjelek,
valóban kerülj el engem. Így lesz a legjobb mindkettőnknek- felálltam az ágyról
és indultam volna kifelé, de elkapta a karom és óvatosan visszarántott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Nem teszek semmit, de ne
taszíts el magadtól. Kérlek. Had legyek a közeledben. Nem fogok a nyakadon
lógni, egyszerűen csak melletted szeretnék lenni, mint… mint egy barát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem hiszem, hogy ez neked menni fog,
de próbáljuk meg- mosolyogtam rá, majd megsimogattam az arcát és elhagytam a
szobát. Amint elfordultam a folyosón, megálltam és a falnak dőltem. Miért kell
ennyire bonyolultnak lennie mindennek? Miért nem lehetek én is boldog? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az egyik testőr éppen előttem haladt el,
így megállítottam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Kérem, szóljon a Cullen család minden
tagjának, hogy várom őket a dolgozó szobámban. És kérem, kísérje oda őket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Természetesen királynőm- hajolt meg
előttem, majd elindult arra, amerről én jöttem. Én pedig újra útnak indultam
egy emelettel feljebb, a dolgozó szobámba és ott vártam őket. Felhúztam a
redőnyöket, ugyanis mióta elmentem innen, senki nem járt ebben a szobában anyám
és Eric kivételével. Gondolom ők is csak akkor, amikor szükségük volt valamire.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A székeket a kanapé mellé helyeztem,
hogy kényelmesen elférjenek hoztam még székeket. Aztán visszasétáltam az ablak
elé és kibámultam rajta. Egészen addig, amíg meg nem érkeztek a Cullenek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Gyertek… és foglaljatok helyet- kértem
őket és mind így is tettek. –Köszönöm… elmehet- néztem a testőrre, aki
meghajolt és elhagyta az irodámat.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért hívattál minket Bella? –kérdezte
Carlisle. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ismertetném veletek a szabályokat.
Most, hogy Edward is felépült és jó egészségnek örvend, gondolom, mind képesek
vagytok rám figyelni anélkül, hogy bármi más is járna a fejetekben.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Természetesen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, ebben a kastélyban szabályok
vannak. Az első és legfontosabb, hogy húzzátok meg magatokat. Nincs vita, nincs
kiabálás, főleg nem a testőrökkel vagy a kastély lakóival szemben. Anyámat ne
zargassátok, ha valami problémátok van, engem keressetek. Vagy üzenjetek
gondolatban és azt is meghallom. Főleg téged Edward. A második, ami szintén
fontos, hogy ne járkáljatok kíséret nélkül. Az alsó, a legalsó szintet és a
börtönt messzire elkerülitek, mert ott nem olyan vámpírok vagy testőrök vannak,
mint idefent. Odalent ha látják rajtad, hogy nem vagy testőr, kapsz egy cellát,
ahonnan nem jössz ki. Kaptok majd egy testőrt vagy kettőt, akitől mindig
kérhettek segítséget, de…- itt elhallgattam és magamhoz hívtam Elit. Ő egy
percen belül meg is érkezett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hívtál Bella? –kérdezte mosolyogva és
betáncolt a szobába, egyenesen mellém. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Mennyi dolgod van mostanában? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Őszintén? Semmi. Napok óta csak
rohangálok a kastélyban és azt nézem, kinek miben segíthetnék. Legtöbbször
Sophie-val vagyok lent a harcosoknál és felügyelem a küzdelmeket. Mondjuk,
inkább csak élvezem, és ott ülök az oldalán. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, akkor nem lenne baj, ha kérnék
tőled valamit?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mondd csak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Arra szeretnélek kérni, hogy figyelj a
Cullen családra légy szíves.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pesztrálkodjak? –vonta fel a szemöldökét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, csak nem szeretném, ha egyedül
mászkálnának a kastélyban. Elmagyarázhatnád nekik, hogyan működnek itt a dolgok
és megmutathatnád hova mehetnek és hova nem. A kertben biztosan jól éreznék
magukat… elmehetnétek vásárolni, szétnézni a környéken.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem hiszem, hogy Eric örülne neki, ha
nélküle hagynám el a kastélyt. És annak se, ha megtudná, hogy a közelükben
vagyok. Sajnálom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És ha én rábeszélem őt? Akkor
vállalod? Nem szeretném egy olyan testőrre bízni őket, aki rideg és csak a
feladata érdekli.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha meg tudod győzni, akkor rendben-
mosolygott rám. –Viszont -fordult a Cullenek felé. –Nem vagyok cseléd, akit
kedvetek szerint rángathattok. Segítek, mert Bella megkért, de egy rossz szó és
én nem fogok tűrni nektek. Lehetünk jóban, beszélgethetünk, talán barátok is
lehetünk, de csak egy dolgot kell tennetek, ami nem tetszik vagy ellenkezik az
itteni szabályokkal és gyorsan ellenségek lehetünk. Amit nem szeretnék,
tekintve, hogy Bella a sógornőm és a legjobb barátnőm. Neki fontosak vagytok,
de én nem tűröm a megaláztatást. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ha betartjátok a szabályokat, amiket
majd később megbeszélünk, nem lesz probléma. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Köszönöm Eli- érintettem meg a vállát. –Amint
lehetőségem lesz rá, beszélek Eric-cel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Esetleg segíthetek még
valamiben, vagy mehetek?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mehetsz. Eric biztosan tájékoztat majd
arról, amit beszélünk. De ha nem, én is felkereslek. És még egyszer köszönöm.
Nagyon sokat jelent nekem, hogy ilyen kedves vagy hozzájuk is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha boldog vagy, már megérte. De most
megyek. Sophie a hartéren vár rám. Újabb mérkőzés kezdődik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Komolyan? Én is hozzá indultam. Van
kedvetek egy kis harcot nézni? –kérdeztem a Cullen család felé fordulva.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze- csapta össze a tenyerét
Emmett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Figyelmeztetlek, durva lesz- vigyorodtam
el, ugyanis tisztában voltam vele, mi minden folyik odalent. –Most velünk
lejöhettek arra a helyre, ahova egyedül egyikőtök sem mehet. Csakis akkor, ha
Eli vagy én mellettetek vagyunk. Mert amint beteszitek oda a lábatokat,
keserves kínokat éltek majd át. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben Bella, nélkületek nem megyünk
oda.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor mehetünk- bólintottak én pedig
belekaroltam Elibe és elindultunk lefelé az alagsorba. Le, a legalsó szintekre,
ahol anyám éppen a harcosainkat képzi vagy éppen a viadalokat élvezi.
Természetesen a lelátók felől mentünk, ahol az ajtó előtt két őr állt.
Meghajoltak és kinyitották az ajtót. Ahogy kívül, beül is két őr állt. Egyből
megpillantottam anyámat, aki szintén észrevett. Bólintottam felé és válaszul ő
ugyan így cselekedett, majd tovább nézte a viadalt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Gyertek, közelebb megyünk, de
szeretném, ha távolabb ülnétek le tőlünk. Sajnálom, de nem tudhatják ezek a
harcosok, hogy miért vagytok itt- néztem rájuk sajnálkozva. Ők bólintottak és
követtek. Anyámtól néhány méterre megálltam és leültettem őket, majd Elivel a
nyomoban anyám mellé mentem és leültem a mellette levő trónra. Eli Eric mellé
állt, aki átfogta szerelme derekát, de nem vette le a szemét a harcról. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért hoztad őket ide? –kérdezte anya.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szerettem volna, ha tanulnak egy
kicsit. Ha látják mennyire képzetlenek a farkasokkal szemben. És lenne itt még
valami…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mondjad.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szeretném, ha megtanítanánk őket
harcolni. Hogy védekezni tudjanak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Komolyan ezt szeretnéd? Ennyire óvni
őket?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen anyám. Sokat jelentenek nekem.
Carlisle és… a többiek is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Főleg egy valaki, igaz?- nézett rám
mély, átható barna tekintetével és szája szegletében aprócska mosoly bujkált.
–Láttam, amit láttam a szobádban lányom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen, de az a kötelék miatt van.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem olyan biztos.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom, de már megbeszéltünk.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért ültetted le őket olyan messzire
tőlünk?- tért át másik témához. Mit ne mondjak, gyorsan vált.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem akartam, hogy zavarjanak téged. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Felállt a helyéről és ekkor mindenki
felé kapta a fejét. Még a két küzdő fél is.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Folytassátok, figyelek- intett kezével,
de lelépett az emelvényről és egyenesen a Cullenek felé lépkedett, kecsesen,
méltóságteljesen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, lehet nem kellett volna
idehoznod őket- szólt rám Eric. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egyáltalán nem dühös. Remélem nem lesz
semmi baj- suttogtam és visszafordultam anyám felé, aki ott állt a Cullen
család előtt. Carlisle felállt, majd mielőtt meghajolt volna, anyám kezet
nyújtott neki. Carlisle elfogadta és kézen csókolta, amin anyám kuncogott.
Aztán Edward állt fel, anyám mondott neki valamit, végül az egész család
felállt és anyám mögött felénk lépkedtek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Úgy a helyes, ha a vendégeink a
közelünkben vannak- anya visszaült a helyére, mellette pedig Eric a Cullenekre
fordította tekintetét. De nem szólt egy szót sem. Megfogta Eli kezét, aki eddig
a széke mögött állt, majd felállt a székéből. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én leszek a következő.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben fiam. Kit választasz
ellenfelednek? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A Cullenek közül választom… Edwardot-
nézett rám kicsit gonoszan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tessék? –felpattantam a helyemről. Nem
akartam hallani a fülemnek. –Válassz mást. Nem akarom, hogy vele harcolj!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért ne lányom? –kérdezte anya. –Eric
tapasztalt harcos. És nem kíméli majd őt. Edward még csak most jött rendbe.
Anya, kérlek.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">De ő csak mosolygott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mit szólsz hozzá Edward? Elfogadod a
kihívást? –kérdezte anya figyelmen kívül hagyva az előbbi szavaimat. –Hajlandó
vagy küzdeni?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward, de fogadd el. Eric, térj már
észhez… Ha harcolni akarsz, majd én kiállok veled. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward után te következel Bella, ne
aggódj. Ezt már megbeszéltük Sophie-val. Csupán előbb kihívom Edward-ot is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric- morogtam rá. Tudom milyen, amikor
harcol, és nem akarom, hogy Edward megsérüljön. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elfogadom- állt fel Edward is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Megparancsolom, hogy maradj a
helyeden. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem teremtettél engem Bella, csupán
vért adtál nekem. A parancsod nem hat rám- ellenkezett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Akkor menj és halj meg-
puffogtam és felpattantam a helyemről. Azonban anya elkapta a karomat és
visszarántott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Maradj, tetszeni fog… -mosolygott rám.
–Kérlek lányom, ülj le. Nem esik bántódása Edwardnak. A szavamat adom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben –visszaültem a helyemre, de
nem mertem odanézni. Edward Eric után indult, le a harctérre. Anyám felállt és
elindította a küzdelmet. Édes istenem, ne hagyd, hogy bántódása essen. Kérlek.
Ismerem Eric-et. Tudom milyen harc közben. Az ösztönei uralják. És Edwardnak
egyáltalán nincsen semmilyen tapasztalata. Ráadásul jóval fiatalabb Eric-nél. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne keresd az ellenfeled. Tudd, hogy
hol van- hallottam meg Eric hangját. Én pedig egyből felkaptam a fejem. Ezek a
mondatok… nekem is pont ezeket mondta, mikor harcolni tanított. Eric nem úgy
mozgott, mint mikor harcol. Sokkal lassabban. És egyfolytában magyarázott.
Mindig megmutatta Edwardnak hogyan támadjon, hogyan védje ki a támadást és
nekem egyre nagyobb lett a mosolyom. Amit persze Eric is észrevett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Órákon keresztül tanította őt, hogyan
védje ki a támadásokat, hogyan vonja el az ellenfele figyelmét a harcról,
hogyan támadjon úgy, hogy az végzetes legyen az ellenfélre. Közben pedig
ismertette vele a férfarkasok és vámpírok különböző tulajdonságait. Én pedig
büszke voltam Edwardra, mert nagyon gyorsan tanult. A végén már úgy harcoltak,
mintha élesben menne. lt. Biztos voltam benne, hogy hamar kiszabadul majd az őt
fogva tartó kezek közül, mikor Eli beugrott közéjük és elhajította Edwardot.
Ketten indultak meg felé és ebben a pillanatban én is felpattantam és már ott
is voltam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Elég- csattant a hangom erősen,
parancsolóan. Nem hagyhatom, hogy Edwardnak baja essen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- nézett rám mérgesen Eric. -Ez
az ő érdeke. Te akartad, hogy megtanuljanak harcolni. Akkor most szépen ülj
vissza a helyedre. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De arról nem volt szó, hogy Eli neki
ugrik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak segítek az eddzésben-
egyenesedett fel az említett és karba fonta a kezeit a mellkasa előtt. –Mindig
így szoktuk. Eric kiképzi őket és a végén kettőnk ellen harcolnak. Ennyi- vont
vállat, majd visszasétált az emelvényre és leült Eric helyére. Anya
rámosolygott és felém intett, hogy menjek vissza. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazán szólhattatok volna- puffogtam,
mikor helyet foglaltam a trónon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért? Kíváncsi voltam mit teszel-
mosolygott rám anya. –Fiam, mára elég lesz- szólt Ericnek, aki felegyenesedett,
majd kezet nyújtott Edwardnak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szép volt. Gyorsan tanulsz, de ez még
nem elég. Holnap folytatjuk. És persze a többiek is egyesével fognak tanulni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm- biccentettem a fejemmel,
majd felálltam és anya is így tett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mára ennyi volt. Holnap folytatjuk-
szólt a katonáknak, majd a Cullenek felé fordult. –Gyertek velem. Szeretnék
beszélni veletek. Elina, Eric,
visszavonulhattok. Ma már nincs szükségem rátok. Pihenjetek le, legyetek egy
kicsit kettesben. És köszönöm neked fiam- veregette meg Eric vállát. –Mindent.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ugyan- legyintett. –Akkor mi
visszavonulunk. Jó éjszakát- majd átölelte felesége derekát és elhagyták a
termet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miről akarsz beszélni anya?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szeretném megismerni az egyetlen
életben maradt utódodat és a családját. Rosszul teszem? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Persze hogy nem. Csak megleptél
vele.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Örülök neki, hogy sikerült meglepetést
okoznom neked- ölelt magához. –Lenne kedvetek mesélni magatokról? –fordult
Carlisle felé.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Természetesen. Ha szeretné…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor gyertek velünk- és elindultunk
egymást átölelve anyám dolgozó szobája felé. Az övé másabb volt, mint az enyém.
Ő a fél életét itt töltötte, míg az én kedvenc helyem ebben a kastélyban a
saját szobám volt. Ott töltöttem a legtöbb időmet, mert ott egyedül lehettem.
Nem zavart senki. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ebben a szobában szerintem a világ
minden könyvéből volt egy. Főleg régi írások, hiszen anyám szerette őket.
Olvasni a saját történetét és jókat kacagott, mikor olyat olvasott, ami nem
volt igaz, amit csak kitaláltak hozzá.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ez a helység barna volt, kör alakú, a
falak fából készültek, már ami látszott belőlük, hiszen a hatalmas
könyvespolcok szinte eltakarták az egészet. Két részből állt a szoba. A lenti
részen volt anyám íroasztala szemben az ajtóval. Az ajtónak háttal, a szoba
közepén egy asztalka, körülötte kanapék és fotelek. Ebben a szobában mindössze
két hatalmas elhúzható ajtó állt egy az emeleti részen és egy idelent és ezeken
kereszül jött be nappal a fény. Ablak nem volt, hiszen az ajtók praktikusabbnak
bizonyultak. Azon keresztül anyám gyorsaneljuthatott bárhová. A felső részen
már képek is lógtak a falakon, de még ott is rengeteg könyv volt. Emellett
szintén a falakon kisebb lámpák és egy hatalmas csillár díszelgett a mennyezet
közepén. Anyám mindig azt mondta, hogy hatalmas érzelmi értéke van annak a
tárgynak és sosem engedte lecserélni. Az
a csillár azóta ott van, mióta anyám elfoglalta ezt a várat. Legalábbis én így
tudom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Foglaljatok helyet- intett anya és
leült az egyik fotelba én meg a fotel karfájára. –Nos, a neveiteket tudom, de
érdekelne ki hogyan lett vámpír. Hiszen semmit nem tudok rólatok. Bella csaks
Carlisle-ról mesélt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert akkoriban csak ő volt. A
többiekről én is csak a leglényegesebbet tudom- pillantottam rájuk. Közben mind
leültek a kanapéra. Carlisle és Esme a mellettünk lévőn foglaltak helyet, Alice
és Jasper a másikon, Emmett melléjük ült, Rosalie a férje ölében foglalt
helyet, míg Edward a velünk szembeni fotelban talált helyet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mit szeretne tudni? –kérdezte Carlisle
kedvesen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Először azt kérem, hogy tegezz engem
Carlisle. Te és a feleséged is. A gyerekeidet nem kérem, majd ha megmutatják,
hogy képesek tisztelni a fölöttük állót- nézett Rosalie-ra. Na ez jó… anyám
tudja hogyan beszélt velem Rosalie. Eennél rosszabb már nem is lehet. Csak
remélni tudom, hogy nem fog kiakadni. –Szólítsatok Sophie-nak. Én vagyok Bella
édesanyja. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos Sophie, nagy megtiszteltetés, hogy
végre megismerhetlek. Bella nagyon sokat mesélt rólad.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Gondolom miket. Sanálom, hogy olyan
durva voltam veletek a megérkezésetekkor és szeretném ezt jóvátenni valahogyan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem történt semmi. Mi tartozunk
hálával, amiért befogadtál minket. Nagyon sokat jelent ez nekem- mosolyodott el
Carlisle. –Bellánál csak egy valami fontosabb nekem és az a családom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Ezt jól tudom. Jól látom, hiszen
ott van a szemedben minden. Látom a lelked Carlisle. És az nagyon tiszta. Nálad
jobban senki nem érdemelte volna meg a lányom ajándékát. Remélem képes vagy
élni ezzel az ajándékkal.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most már egészen biztos. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom miken mentél keresztül Carlisle.
Hiszen Bella figyelemmel kísérte az életedet. És mikor visszatért hozzánk, sok
mindent megosztott velünk. Köztük azt is, hogy neked köszönhettük, hogy
visszakaptuk őt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Marco után az érzéseim maguk alá
temettek és az egyetlen, amit tehettem az a kikapcsolás volt- védekeztem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ő mentette meg az életemet és örülök,
hogy én is segíthettem neki valamilyen szinten.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Soha nem lehetek neked elég hálás érte
Carlisle- állt fel anyám és kinyújtotta a kezét Carlisle felé. –Ha bármiben a
segítségedre lehetek, akkor csak szólj. Bármiről
legyen szó, ne habozz felkeresni. Ha teljesíteni tudom, megteszem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm Sophie, de nekem a családom
épsége a legfontosabb.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mint mondtam tiszta lelkű vagy. A
családod biztonságban lesz, amíg csak élek. Ezen kívül az ajánlatom még mindig áll.
Keress fel, ha bármit tehetek érted. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jól van, elég a hálálkodásból- ült
vissza mellém. –Kezdődjék a mesedélután. Esme, megkérlek, kezd te. Igazán
érdekelne hogyan nyerted el ennek a tisztalelkű vámpírnak a szívét- mosolygott
Carlsile-ra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, erre csak ő tudja a választ. Ő az
egyetlen, aki elmondhatja miért engem választott, de a történetemet szívesen
elmesélem, ha valóban érdekel. <o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 12pt;">- Természetesen. Különben nem lennénk
itt. Ha nem érdekelne, akkor nem kérdezném. Hallgatunk kedves Esme- intett neki
és Esme belekezdett a mesélésbe. Szinte ittam minden szavát. Hiszen én is csak
részleteket tudok az életükből. És érdekel hogyan lett Carlisle-nak ekkora
családja. </span>Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-41823570347089193522013-08-14T04:26:00.001-07:002013-08-14T04:26:21.736-07:0010.fejezet - A csók<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2ZpbgwD-DM44rQ4LQ7O85LZDPwk7WuQP0yhdYiDPuzVFqfFc_4zxSvW9wMwr8cJcD4SzDsCWHMjYzmdTbJhG04zbjqTNnnGz1wE5FFlMyAQerhfNbc-Km5Tno2RugU4FRJLPEj1ZGnuU/s1600/447389_1353478758843_500_281.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2ZpbgwD-DM44rQ4LQ7O85LZDPwk7WuQP0yhdYiDPuzVFqfFc_4zxSvW9wMwr8cJcD4SzDsCWHMjYzmdTbJhG04zbjqTNnnGz1wE5FFlMyAQerhfNbc-Km5Tno2RugU4FRJLPEj1ZGnuU/s320/447389_1353478758843_500_281.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Egészen sötétedésig senki nem zavart.
Senki még csak a szobám közelébe se jött. Tehát megértették, hogy egyedül
akarok lenni. És ez volt a legjobb. Hogy magamra hagytak. Viszont amint
sötétedni kezdett, valaki lassan az ajtóm felé lépkedett, majd megállt.
Hosszasan várakozott, tétovázott, végül bekopogott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Olyan érzés kerített hatalmába, mint még
eddig soha. A szívem gyorsabban kezdett verni, a tenyerem izzadt és valami megmagyarázhatatlan
öröm járta át a testem és egyből nem volt olyan rossz kedvem. De nem csak az én
érzéseim voltak, hanem azé, aki az ajtó mögött állt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nem akarok beszélni senkivel- szóltam
ki csendesen, de egészen biztosan meghallotta. Azonban az illető csak nem ment
el. Benyitott a sötét szobába, de nem jött tovább.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, bejöhetek?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward, tényleg nem akarok
beszélgetni. Sajnálom, hogy hallanotok kellett a vitánkat. De mondd, ugye nem
dobott ki titeket? Vagy igen?- felé fordultam és mikor a szemeibe néztem, egy
pillanatra azt is elfelejtettem, hogy most miért vagyok ebben a szobában. Hogy
mi történt néhány órával ezelőtt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, nem dobott ki. Sőt, vért adott és
mindenkinek gyönyörű lakosztályokat. A Carlisle-é és az Esme-é nem messze van a
tiédtől. Édesanyád a közeledben helyezte el őt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi lelte? Biztos Eric beszélt a
fejével. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, anyukád nagyon rendes volt
velünk. Ő maga kísért a szobáinkhoz. Utána elvonultak Eric-cel. Nem gondoltam
volna, hogy Eric képes ilyen szelíden is viselkedni. Előttünk nem mondott semmit
édesanyádnak, sőt, velünk sem volt basáskodó, mint eddig. Nem parancsolgatott.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric nem olyan rossz, mint amilyennek
gondolod. Anyámmal pedig mindig ilyen. Hiszen ő a teremtője. Vele nagyon
nehezen tud szembe szállni. Csakis miattam képes vitába szállni vele. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Látszik, mennyire szeretitek
egymást- elfordította tekintetét, de az érzései elárulták. Az érzései, amiket
én is éreztem, ahogy az ajtóban is. A vérem az ő szervezetében… ez az én átkom.
Különben most nem érezne úgy irántam, ahogy. És én sem lennék összezavarodva.
Legalábbis nem ennyire. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric az apám Edward. Az egyetlen
bástyám ebben a kegyetlen világban. Az egyetlen védelmem, akire mindig
számíthatok. Nem akarom, hogy gúnyosan beszélj róla. Eric nagyon fontos nekem
Edward. Az egyik olyan személy az életemben, akiért az életemet adnám. Hiába is
próbálod letagadni, hogy utálod, mert érzem az érzéseidet. Tudom, hogy
féltékeny vagy rá és irigyled, mert ő olyan közel áll hozzám. Most szeretettel
nézel rám, bálványozol, de ezek az érzések el fognak múlni- mosolyogtam rá.
Tudtam, hogy amint a vérem kiürül a szervezetéből, ő már nem fog így érezni
irántam. Viszont az én érzéseim nem fognak sokat változni. A szerelmem nem fog
elmúlni. Mert már nem csak törődést és vonzalmat érzek Edward iránt. Foghatnám
a vérre vagy bármi másra, de nem akarom. Mert ha belenézek a szemeibe, akkor
azt érzem, amit a kopogás előtt. Mielőtt Edward belépett a szobámba. Pillangók
repkednek a gyomromban, mikor rápillantok, a szívem hevesebben ver, a tenyerem izzad,
és szinte minden kimegy a fejemből, ha ő ott van. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, nem fog. Bella, fontos vagy
nekem- leguggolt mellém és megfogta a kezem. Az érintése gyengéd, szeretettel
teli volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hamarosan nem leszek az. Higgy nekem.
El fognak múlni ezek az érzések és aztán újra a régi leszel. Kérdezd meg
Carlisle-t, ő mit érzett, miután kapott a véremből és megérted miért mondom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te nagyon komoly vagy Bella. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tehetek mást. Biztosan van valahol
mélyen egy szabadabb énem is, de az még sosem szabadult ki a ketrecéből. Olyan
körülmények közt nevelkedtem, amit te elképzelni sem tudsz. Nem volt igazi
gyerekkorom. De erről nem akarok beszélni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, én is komolyan beszélek. Soha,
senki iránt nem éreztem még így. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És most sem önszántadból érzed, ezt
meg kell értened Edward- győzködtem. De ő nem tágított. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, szeretlek… úgy, mint még
ezidáig senkit- megfogta a karom és felhúzott a földről, majd szembefordított
magával. Aztán mielőtt bármit is mondhattam volna, megcsókolt. Édes ajkait a
sajátjaimon érezhettem. És a szívem még hevesebben kezdett dobogni, mint
előtte. Szinte kiugrott a helyéről. Olyan puhán és óvatosan csókolt, mint még
eddig soha senki. Annyi szeretet és törődés volt az érintésében, ahogy óvatosan
a derekamnál fogva közelebb húzott magához. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Khm…- zavartak meg minket, mire arrébb
löktem magamtól Edwardot. –Kislányom, beszélhetnénk?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward, kérlek, menj vissza a
szobádba. Az úrnőm beszélni szeretne velem. Amint tudok, átmegyek hozzád-
kértem, de nem figyeltem rá. Anyám arcát figyeltem, ami a megszólításomra
megrándult. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- adott egy puszit a homlokomra
majd elhagyta a szobámat, kettesben hagyva az anyámmal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit szeretne… Úrnőm? –kérdeztem
megvetéssel a hangomban, miközben elfordultam tőle és az ablak felé sétáltam,
ahol kinézve megpillantottam a lenti testőröket. Ebben a toronyban olyan
vagyok, mint egy mese hercegnője. Csak éppen nincs hercegem, aki megmentene. És
ennek a történetnek nem lesz boldog vége. Örök időkre vagyok ide bezárva,
holott nekem van hozzá a legtöbb jogom, hogy elhagyjam ezt az átkozott helyet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, kérlek, ne beszélj így velem.
Az anyád vagyok. Nem a teremtőd. Nem az úrnőd, hanem az anyád. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis mit vársz, hogyan viselkedjek
veled? –még mindig nem fordultam meg, de ő közelebb lépett. Én viszont még
mindig a kinti tájat fürkésztem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Úgy, ahogy régen. Bella…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért akarod? Hiszen nem tetszett
neked a régi Bella. Gyenge volt és engedetlen. Olyan, akihez el keltt küldened
az utódodat. Olyan, aki mindenki segített, aki bajban volt, de ugyanakkor
keményen tűrt mindent. Most viszont engedelmes és szófogadó vagyok, olyan,
amilyennek mindig is látni akartál és neked ez sem tetszik. A kutya nem ért meg
téged, nem hogy én. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, szeretlek téged. Kemény voltam
veled, de csak azért, hogy erős legyél. Hogy soha senki ne tudjon ártani neked.
Hogy biztonságban tudjalak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Nem tagadom, hogy erős ellenfél
lettem, hogy jó harcos vagyok, szinte elpusztíthatatlan, neked köszönhetően. De
közben elfelejtetted, hogy a lányod vagyok, nem pedig egy átkozott katonád. Nem
egy teremtményed, hanem a gyermeked. A saját véred. Eric pedig csak segíteni
akart és jól emlékszem hányszor szállt szembe veled és te mindig haragudtál rá.
Többször ült ő az ágyam szélén mikor beteg voltam vagy mikor megsérültem, mint
te. Sokszor jött értem és az életét áldozta, hogy megóvjon. Vigyázott rám,
szeretett, apám helyett apám volt. És te mit tettél cserébe? Mindig
kiosztottad, mikor meg mert védeni veled szemben. Nem tartod igazságtalannak? –fordultam
felé felhúzott szemöldökkel, miközben a szemeim újra könnybe lábadtak. –Pont őt
bántottad a legtöbbször, mikor ő volt, aki szeretett engem. Aki többet
foglalkozott velem, mint a saját anyám. Eric megadta nekem azt a szeretetet,
amit te elfelejtettél. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Úgy sajnálom. Annyira igyekeztem, hogy
jó harcost faragjak belőled, hogy jó uralkodó légy, hogy nem vettem figyelembe,
hogy szükséged van rám. Pedig teljes szívemből szeretlek téged Bella. Te vag az
egyetlen jó dolog az életemben. Nem voltam jó édesanyád és meg sem érdemlem a
szereteted, de kérlek, bocsáss meg nekem. Nem mutattam az érzéseimet, mert
féltem, hogy bajba sodorlak velük, de közben végig én ártottam neked. És ezt
soha nem vettem észre. Meg akartalak óvni, de én bántottalak a legtöbbet. Soha
nem fogom megbocsátani magamnak. Teljesen igazad volt. Soha nem viselkedtem
úgy, mint egy édesanya, de nagyon kérlek, ha nem késő, bocsáss meg nekem.
Teljes szívemmel esedezem a bocsánatodért gyermekem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Anya… szeretlek… anyukám…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kicsim- elmosolyodott, majd
kinyújtotta felém a karját én pedig boldogan vetettem magam a karjaiba.
–Bocsáss meg nekem életem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sosem tudnálak gyűlölni téged mama.
Hiszen annyira szeretlek. Csak ne hagyj megint magamra. Ne hagyj egyedül. És
érts meg kérlek. Próbálj valóban a mamám lenni. Mint az első néhány évben,
miután megszülettem. Akkor olyan jó volt. Annyira szeretnivaló és kedves
voltál, aztán hirtelen megváltozott minden. Sokkal fontosabb volt a hatalmad és
a birodalmad, mint én. És egyedül voltam anya. Teljesen egyedül. Most ne hagy
el. Kérlek. Ne tedd meg megint. Mert azt nem tudnám elviselni. Ne taszíts el
magadtól, kérlek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sosem hagylak el édesem. Megígérem,
hogy megváltozom. De segítened kell nekem. Meg kell tanítanod, hogyan legyek
újra jó édesanyád. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én mindenben segíteni fogok neked
anya. Mindenben. De ne bánts többet, kérlek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Soha édesem, soha- megölelt jó erősen
és én is viszonoztam. Remélem, tartja is magát az ígéretéhez és nem kell
csalódnom benne. Mert azt már tényleg nem tudnám elviselni. Abba tényleg
belerokkannék. –Mindent megteszek, hogy soha többé ne szenvedj kislányom. Főleg
ne miattam. Megígérem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Anyával nagyon sokat beszélgettünk.
Többet, mint eddig bármikor. Szinte egész este velem volt és csak hajnaltájt
hagyta el a szobámat, mikor valami halaszthatatlan dolga akadt. Azt is le
akarta mondani, de biztosítottam róla, hogy mennie kell. Hiszen attól, hogy
elhalasztja a dolgait, még nem tesz mindent jóvá. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Így miután ő távozott a szobámból,
egyből Eric és Elina hálója felé vettem az irányt. Persze szokásomhoz híven előbb
gondolatban tudakoltam meg mehetek-e és csak az után váltottam gyorsabb
tempóra, hogy biztosított róla, nem zavarom őket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az ajtó már nyitva volt, mikor odaértem.
Elina pedig szinte a nyakamba vetette magát. Ő mindig is ilyen volt. Kedves és
szeretetre méltó. Ő a legmegfelelőbb személy a bátyám számára. Mellette Eric is
boldog lehet. Ő mindenkinél jobban megérdemli a boldogságot. És nagyon örülök
neki, hogy Elina mellette van. Mert ő igazi társa lesz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Végre itt vagy barátnőm. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azért ennyire ne. Nem akarok
megfulladni- nevettem el magam és lassan beljebb lépkedtem a szobába, a
nyakamon csüngő Elinával.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kicsim, ne fojtsd meg Bellát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De annyira örülök neki, hogy épségben
hazatért. És hála az Úrnak, nincs semmi baja. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hála a férjednek, hogy nincs bajom. Ha
ő nincs…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom, tudom, a szokásos- elengedett,
majd szerelméhez futott, aki az ágy szélén ült és leült az ölébe. –Az én bátor
szerelmem megy és megmenti a kishúgát, aki mindig bajba kerül. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Na…- háborodtam fel és lehuppantam
melléjük. –Megkaptad az ajándékod? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Meg. Nézd csak- mutatta felém a
karját, amin ott volt a karkötő, amit Eric vett neki. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tetszik?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze. Remek ízlése van.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az már egyszer biztos. A nyakláncomat
is ő választotta- mutattam meg neki a még mindig nyakamban lógó ékszert.
Valóban itt lenne az ideje átöltöznöm, mert még mindig az a ruha van rajtam,
ami a harc közben. És már kicsit kényelmetlen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazán szép darab- fogta meg. Azonban
Eric megelégelte ezt a semmit mondó beszélgetést és megzavart minket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi történt Bella? Miért akartál velem
beszélni? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Anya bent volt nálam, miután veled
beszélt. És szeretném megköszönni, hogy felnyitottad a szemét. Általad anyám
megértette mennyit ártott a közönye nekem. Hogy mennyire távolra került tőlem. És
most megpróbál megváltozni. Megpróbál újra a mamám lenni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Örülök neki, hogy segíthettem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit mondtál neki? Mitől változott meg
ennyire? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak az igazat Bella. Nem hazudtam
neki, nem vádoltam, egyszerűen megmutattam neki a múltat az én szemszögemből.
Megmutattam neki mennyi mindent tett és hogyan viselkedett másokkal. Mivel a
teremtőm, meghallgatott. És engedte, hogy mindent megmutassak neki Bella.
Sajnálom, ha ezzel elárultalak téged, de muszáj volt. Anyád messzire ment. Túl
sok mindennel ártott neked és ezt nem hagyhattam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És én sem- vágott a szavába Elina. –A legjobb
barátnőm vagy Bella és láttam, amit láttam. Te nem voltál boldog ebben a
kastélyban soha. Mindig jobban szeretted, ha nem kellett itt lenned. És ez az
anyád miatt volt. Benned maradt, hogy kislányként harcra késztetett, hogy
mindig előbbre helyezte a birodalmat, mint téged. Ezért szerettél máshol lenni.
Mert akkor nem érezted annyira fájdalmasnak a helyzetet. Akkor nem kellett
minden nap szenvesülnöd anyád közönyével. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazad van. De megváltozik. Remélem
komolyan gondolta. Azt kérte segítsek neki. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak vigyázz Bella. Vedd figyelembe,
hogy anyád egy hatalmas birodalom feje. Bármennyire is szeretnéd, nem lehet
mindig kedves és figyelmes. Néha erősnek és könyörtelennek is kell lennie. Változtasd meg, de ne annyira, hogy az
ellenségeivel szemben védtelen legyen. Ne hagyd, hogy elveszítse önmagát. Csak
veled szemben változzon. És meg fogja találni az egyensúlyt, ami által boldogul
majd a hatalmával és veled is. De ne gyengítsd őt meg. Szeressen, mutasd meg
neki hogyan kell, de ne hagyd, hogy ez elveszítse saját magát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megpróbálom…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne legyél önző Bella. Tudod, hogy
működnek a dolgok. Sok problémája lehet, ha látják, hogy gyenge. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric-nek igaza van Bella- Eli
letérdelt elém és megértően nézett a szemembe. –Tudom, hogy nehéz lesz, de
muszáj lesz a többieknek azt gondolniuk, hogy ugyan olyan kemény és kegyetlen,
mint eddig volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor találj köztes megoldást.
Létezik. Hidd el. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ugyan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most megyek. Hagylak titeket és
megígértem Edwardnak, hogy benézek hozzá is. Meg persze a többieket is
megnézem, de előtte veszek egy jó forró zuhanyt, mert már eléggé rám fér. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Okés. Akkor később beszélünk- puszilt
meg Eli és utána Eric is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Gondolkozz el azon, amit mondtunk
kicsi lány. Vigyázz magadra és sok sikert- azzal utamra engedtek. Visszasiettem
a szobámba, ahol előkészítettem a ruháimat, majd beszaladtam a fürdőbe, hogy
rendbe szedjem magam és végre vehessek egy forró zuhanyt. Aztán pedig lesz egy
csomó érdekes beszélgetésem a Cullen család tagjaival. Tisztáznom kell velük
néhány dolgot, kezdve Edwarddal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Edward szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Megcsókoltam és ő viszonozta. Egészen
biztos vagyok benne, hogy nincs nálam boldogabb férfi a világon ebben a
pillanatban. De közben kicsit félek is, hogy mi van, ha Bellának igaza van. Ha
ez valóban csak a vére miatt történik velem. Ha csak ezért érzem ezt a
határtalan szerelmet. De valami itt bent, mélyen a szívemben azt súgja ezek az
érzések valódiak. Egy kicsit azért mégiscsak félek. Előbb utóbb megtudom, hogy
Bellának van-e igaza vagy életemben először én is szerelmes vagyok. És én az
utóbbira gondolok. Hosszú, kínkeserves élet után talán én is boldog lehetek
végre. És a boldogságot csakis vele képzelem el. <o:p></o:p></span></div>
<span style="font-size: 12pt;">A gondolataim teljesen elkalandoztak és
már csak arra lettem figyelmes, hogy Bella belépett a szobámba mosolyogva, majd
mellém suhant és leült mellém. Nem szólt semmit, csak ült én pedig már a
legrosszabbra gondoltam, de a következő mondatával minden aggodalmam szertefoszlott. </span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 12pt;">Sziasztok!</span><br />
<span style="font-size: 12pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 12pt;">Újra itthon vagyok és megérkezett a friss is. Remélem nem okoztam nagy csalódást ezzel a fejezettel sem. A következő csak jövőhéten jön. </span><br />
<span style="font-size: 12pt;">Kellemes nyarat kívánok nektek az augusztus végére is. </span><br />
<span style="font-size: 12pt;">Puszi: Hope</span>Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-30484935273124366382013-07-26T02:43:00.002-07:002013-07-26T02:43:26.640-07:009.fejezet -Bella kiborul...<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5YLhLlGIxumAqmBzMZ2OhSj-_EOnsk1tuz-KZg3ifsXJ4mEhJ_HGX28Txl93LFxYd252frxZ2OyW6jCtmvAnk27Ns9YIdnYuAB4feSu1I7G6NVFn-C269ehLPMC6wM5fkdwylR3xNKvc/s1600/683cc69def0c0a3e6d0b6419849449ce.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5YLhLlGIxumAqmBzMZ2OhSj-_EOnsk1tuz-KZg3ifsXJ4mEhJ_HGX28Txl93LFxYd252frxZ2OyW6jCtmvAnk27Ns9YIdnYuAB4feSu1I7G6NVFn-C269ehLPMC6wM5fkdwylR3xNKvc/s320/683cc69def0c0a3e6d0b6419849449ce.jpg" width="241" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bella édesanyja<br />Sophie(A császárnő)</td></tr>
</tbody></table>
<span style="font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A harc minden egyes pillanatában azon
aggódtam, hogy senki ne sérüljön meg. Ilyen nincs. Miért nem tudunk nyugodtan
eljutni a kastélyig? Egyáltalán Eric miért nem ébresztett fel? Miért hagyta,
hogy egy teljes napot átaludjak? Egyáltalán nem kellett volna megállnunk, akkor
most nem kellene harcolnunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Eric közéjük ugrott. Persze, tapasztalt
harcos, de én féltettem. A lehető leggyorsabban végeztem a rám bízott kettővel.
Az adrenalin zubogott a véremben, már csak a vérszomj és a bosszúvágy vezetett.
Eric is végzett már kettővel és a harmadik felé igyekezett, de elkaptam a
karját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Majd én- elkaptam a nyakát, míg Eric
lefogta a karját, hogy még véletlenül se sebezzen meg engem vagy senki mást.
–Már koránt sem vagy olyan biztos a halálomban, igaz? Nos, legközelebb kétszer
is gondold át, hogy meg akarsz-e támadni minket- mosolyogtam rá. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csakhogy nem lesz legközelebb- morgott
fel Eric és kitépte a szívét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ezt most miért kellett? –durcáskodtam.
–Játszani szerettem volna vele. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd legközelebb. Amikor biztosan nem
fenyeget veszély. Ti mit kereste itt- fordult meg. Így nekem háttal állt és
mivel jóval magasabb és szélesebb, mint én, nem láttam kihez beszél. Kilépve
mögüle mellé álltam és megfogtam a karját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom uram- hajtotta le a fejét
Gabriel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az én hibám. Én kértem, hogy nézzünk
meg titeket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Neked semmi közöd az ügyeinkhez
Cullen- morgott fel újra, mire megszorítottam a karját. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, elég ebből. Carlisle, köszönöm,
hogy aggódtál, de nem lett volna szabad idejönnötök. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Láttuk, hogy nincs szükségetek
segítségre. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És ti? Hogy szeghettétek meg a
parancsom? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom. Az elsődleges feladatunk
megvédeni titeket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudhattam volna. Az anyád műve. Hiszen
ő teremtette őket. Neki tartoznak hűséggel. Így aztán sosem tennék azt, amit én
kérek- morgolódott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, elég ebből. Tiszta ideg vagy,
nyugodj le. Menjünk inkább- húztam magammal. –Gyertek ti is. Menjünk innen,
amilyen gyorsan csak lehet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;"> Az
autókhoz érve elvettem Eric-től a kulcsot és beültettem magam mellé. Ugyan úgy
mentünk tovább, mint az előző nap. Persze most már nem akartunk megállni. Bőven
elég volt ez a kis kitérő. Nem hiányzik még egy ehhez hasonló összecsapás. Most
nem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Vérzel- vonta magára a figyelmem Eric. A
hangja valamivel nyugodtabb volt, mint indulás előtt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tessék? –összezavarodtam. Ezt most
hogy érti? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, vérzik a karod- mutatott a jobb
kezemre, amin egy elég csúnya vágás éktelenkedett. Már észre se vettem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az elmúlt napokban annyit kaptam, hogy
ezt már meg sem érzem- vontam vállat. Engem nem zavart volna, magától úgyis
hamarosan begyógyul, de ő elkezdte kitisztítani és bekötötte, miközben
vezettem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Így. Nehogy elfertőződjön- villantott
rám egy mosolyt és rám kacsintott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem fogok belehalni. Még nem-
mosolyogtam rá, majd egy gyors puszit küldtem neki. –De azért köszönöm.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Lökött vagy- csóválta a fejét, aztán a
kinti tájnak szentelte minden figyelmét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hogy vagy Edward?- pillantottam hátra
a nyugodtan, csendben ülő vámpírra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Már sokkal jobban. Köszönöm. Mindent,
amit értem tettél. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ugyan- legyintettem. Azután bevontam
Eric-et a pajzsom alá, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni és végre rákérdeztem,
arra, ami már azóta foglalkoztak, hogy felébredtem. –„Hogyan lehetséges, hogy
felgyógyult? Már én sem érzem a fájdalmát, csak az érzéseit. Nem az én véremtől
kellett volna meggyógyulnia. Mi lehet az oka?”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- „Talán nem jutott annyi méreg a
szervezetébe, mint gondoltuk és elegendő volt a te véred, nem kellett az
anyádé.”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- „Ezt te magad sem hiszed el, igaz?
Hiszen ha már képzelődött, akkor nem kis mennyiség jutott a szervezetébe. Szóval
ezzel ne próbálkozz. Meg sem lepődtél rajta, hogy jobban van. Te tudod mi az
oka, igaz?”<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- „Bella, ne kérdezz már ennyit. Fogd
fel, hogy nem mondhatom el és ne turkálj a fejemben. Oké? Mindent megtudsz a
maga idejében. De nem most.”- zárta le a témát és bezárkózott előttem. Én pedig
visszavontam a pajzsom, hogy eleget tegyek a kérésének és ne lássak a fejébe. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Vajon miért titkolózik előttem? Miért
nem mondja el, amit tud? Pedig minden sokkal egyszerűbb lenne. De így? Mikor
jön el az ideje, hogy tudjak az ilyen fontos dolgokról? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Edward szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ez az érzés egyszerűen leírhatatlan. Bár
sokkal szebb lenne, ha nem éreznék mellé fájdalmat, de az eltörpül a szeretet
mellett, amit Bella iránt érzek. Olyan törékeny és kedves. És bánt, hogy nem én
védem meg. Hanem ez az Eric. Vajon ki lehet ő Bella számára? Pontosan milyen
szerepet tölt be az életében? Miért ilyen kedves és megértő vele? És Eric?
Miért adná az életét ezért az angyalért, ha semmi nem köti őket össze? A
probléma az, hogy nem emlékszem mi történt a házban, hogyan kerültem az autóba
és később a szállodába. Minden olyan zavaros. Csak Bellára emlékszem. Az
arcára, a hangjára. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Most is fogják egymás kezét, ahogy egész
úton. Eric pedig rá sem néz. Folyamatosan a tájat figyeli, és nem tudom hova
tenni. Miért érzem ezt a szeretetet? Miért kötődöm hozzá?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Bella, mikor érünk oda? –tettem fel az
ártatlan kérdést. Nem akartam vele semmi rosszat, viszont nem a kedves hangtól
kaptam választ, hanem a durvától. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd megtudod- szólt rám durván Eric. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kérlek- pillantott rá kedvesen Bella.
–Hamarosan ott leszünk. Már nincs sok hátra. Miért? Nem vagy jól? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Őszintén szólva már elég nehéz
elviselnem a véred illatát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Bella felnevetett és Eric is elmosolyodott,
ahogy rápillantott a mellette ülő angyalra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez már nem azért van. Már nem
érezheted a vérem illatát, mert már rég begyógyult a seb- rázta a fejét Bella.
–Lassan kiürül a vérem a szervezetedből és az igényli. Még többet kér. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De nem kap, igaz? –kérdezte bunkón
Eric. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Edward már jól van, és amíg nem
látom okát annak, hogy még többet adjak neki, addig nem kap. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward, a vérem nem elég neked. És ez
olyan, mintha egy emberhez odamennél, hogy „szia, vámpír vagyok, ihatnék a
véredből? Nem foglak megölni, de akár hányszor kell, adj nekem.” érted? Egy
élőlény vagyok Edward és nem adhatom csak úgy a vérem bárkinek. Az engem csak
gyengít. A harapás után is csak azért adtam, mert veszélyben voltál. Ennyi. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Végre megjött az eszed- morgott rá
Eric. Kezdett idegesíteni, hogy egyfolytában morog az én angyalomra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hagyd abba. Meddig fogod még az orrom
alá dörgölni? Én sem dünnyögtem, mikor Elinának kellett a vérem. Minden szó
nélkül adtam neki. Nos, ezt elfelejtetted? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Hopp, Bella kiborult. De ki az az Elina?
És miért kapott a véréből? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem- Eric összébb húzta magát. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Na, akkor fejezd be és nem lesz semmi
baj. Nem fogok neki többet adni. Megbízhatsz bennem. A szavamat adom, oké? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Azért ne harapd le a fejem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor ne beszélj úgy velem
egyfolytában, mint egy kisgyerekkel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oké. A hátsó bejáraton menj be.
Egyenesen a garázsba- mutatott ki a szélvédőn és Bella már fordult is az
autóval. Végül sötét lett és az autó megállt. Felkapcsolták a lámpákat és egy
hatalmas garázsban álltunk, mellettünk pedig a két autó, amik eddig mögöttünk
jöttek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megérkeztünk- szállt ki Bella. Eric
követte és én is, de ekkor a nagy medve testvérem mellettem termett és a
vállára dobta az egyik karom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bocs tesó, Bella mondta, hogy
segítsünk neked. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ő merre van?<br />
- A királynő fent van az édesanyjánál. Amint összeszedtétek magatokat mi is
megyünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És Eric?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az Úr is vele ment. Egyéb kérdés vagy
mehetünk? –kérdezte az a testőr, aki eddig is mellettünk volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Köszönöm. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos, akkor menjünk. Már várnak minket.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hercegnő, testőrök, kastély… -sorolta
Jasper, majd a szája elé kapta a kezét. –Jézusom. A császárnő. Bella a császárnő.
<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem talált- vigyorgott rá a nő. –Bella
csak a királynő vagy hercegnő, ahogy jobban tetszik, az édesanyja a császárnő.
Úgyhogy érezzétek magatokat megtisztelve és tartsátok a szátokat. Jobb, ha nem
szóltok semmit, csak ha kérdeznek, mert egy rossz válasz az életetekbe is
kerülhet. Ti nem ismeritek őt. Sokkal konzervatívabb és szigorúbb, mint a
királynő. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Majd elindultak felfelé a lépcsőn, mi
pedig a családdal utánuk indultunk. Sajnos még nem voltam teljesen jól. Ugyan
már jobban éreztem magam, de még gyenge voltam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ahogy felfelé mentünk egyre nagyobb lett
a gyomromban a görcs. Egyre jobban féltem és így még erősebben fogtam Eric
kezét. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Ne félj. Melletted vagyok. Végig itt
leszek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Gyertek- szólt ki anya a
dolgozószobából, aminek az ajtaja nyitva volt. Bent világos volt, de anyát nem
láttam. Aztán hirtelen mellettem termett és kikapta a kezem Eric kezei közül.
–Mégis hogy gondoltad ezt? Hogy képzelted, hogy itt hagysz, és nem válaszolsz a
hívásaimra? Soha nem bántam még semmit annyira, mint azt, hogy elengedtelek.
Hogy szabadon engedtelek- megragadta a karom és megrántott. Erősen, már szinte
fájt. Lehunytam a szemem és csendben tűrtem. –Mondj valamit. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálod? Felfogod, miken mentem
keresztül? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sophie, kérlek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem Eric. Most végig fog hallgatni-
már vele is majdnem üvöltözött. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sophie, kérlek- állt elém Eric.
–Nyugodj le, aztán elmondhatod neki, amit szeretnél. Csak nyugodtan. Ne bántsd
őt. Ezen kívül vendégeink vannak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem érdekelnek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Anya. Sajnálom, de muszáj volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Felelőtlen vagy Bella. Nagyot
csalódtam benned. Mit tettél volna, ha Eric nem lenne? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazad van. Az életemet neki
köszönhetem. Ugyanis a saját anyám már kiskoromban végzett volna velem. Ericnek
köszönhetem, hogy ma itt lehetek. Az elmúlt napokban is mellettem volt,
bármennyiszer is szidott meg, ő legalább fontosabbnak tartott engem, mint a
nyomorult királyságot. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A nyomorult királyság? Csak hogy tudd
édes lányom, emiatt a nyomorult királyság miatt adja meg neked mindenki a
tiszteletet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudod mit? Az sem érdekelne, ha
mindenki belém rúgna, ha normális, szerető anyám lenne. De helyette téged
kaptalak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis hogy beszélsz velem- felém
lendült a keze, de Eric megállította. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hogy merészeled. Takarodj innen-
rivallt rá bátyámra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze, ez az, amihez a legjobban
értesz. Elzavarni mindenkit, aki a védelmébe vesz engem. Képes lennél őt is
elküldeni, mert vigyáz rám. Csak rajta. Üss meg, üss meg és soha többet nem
látsz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nélkülem már halott lennél kislányom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Eric vigyázott rám. Világ
életemben őt tekintettem az apámnak, a testvéremnek, a védelmezőmnek. Míg te
folyton csak a harcra gondoltál. Azt akartad minél erősebb legyek és soha nem
vetted figyelembe, mit akarok. Soha nem vetted észre, hogy bármit is kértél
tőlem, mindig teljesítettem. Kislányként már harcoltam a farkasokkal,
vámpírokkal, boszorkányokkal és minden lénnyel, akit csak idehoztál. Mindent
megtettem neked é te csak annyit mondtál ügyes vagy, ezt vártam tőled. De sosem
voltál igazán az anyám. Én pedig buta vagyok, mert ennek ellenére imádlak,
szeretlek, teljes szívemből és a mai napig mindent megtennék érted. És te,
ahogy mindig, most sem voltál képes felfogni, hogy Carlisle mennyire fontos
nekem. Pedig láttad. Minden nap, mikor elvesztettem valakit, láttad mennyire
szenvedek. Kértelek, szóltam, hogy veszélyben van és el akarok menni. Azt
mondtad visszatérünk rá. Mintha egy egyszerű tárgyalás lett volna. Mikor
felhívtalak, sokkal fontosabb volt neked Aro és a megbeszélésetek, mint az,
hogy elém gyere. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elküldtem érted Eric-et. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. Ő jött értem. Ő ápolt.
Fontosabb voltam neki, mint neked. Emlékszem hányszor kért meg rá, hogy
pihenhessek. És ha már egy anyát arra kell kérni, hogy a lánya pihenhessen,
akkor ott baj van. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kislányom…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most a kislányod vagyok? Eddig meg
akartál ütni. Kiabáltál velem, ordítoztál, úgy, mint még eddig soha.
Bármennyire is nem mutattad ki a szereteted, de legalább nem viselkedtél így
velem. És most hirtelen olyan fontos lettem neked, hogy ezt a szót is kimondd?
–könnyek szöktek a szemembe. –Ha eddig sikerült, akkor most is tartsd meg a
hivatalos hangodat velem szemben. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kicsim. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A telefonban azt hittem most az
egyszer érdekellek. Olyan szeretettel beszéltél velem, olyan kedvesen, mint egy
igazi anya. És már majdnem elfelejtettem mindent, ami bántott. Csak a jóra akartam
gondolni. Azt akartam, hogy csak a jó anyát lássam benned, de nem tudok olyan
képzelni beléd, ami hiányzik belőled. A valódi édesanyát. Mert te nem vagy az.
Teremtőnek talán jó vagy, de édesanyaként leszerepeltél. A testvéreiddel és az
apáddal történtek megkeserítettek és nem tudod, milyen anyának lenni. Ezért az
én életem is keserűség lett. De már nem érdekel. Carlisle biztonságban van és
Edward is. És csak ez a fontos. Most pedig ha megbocsát úrnőm, visszavonulok-
meghajoltam előtte és elindultam kifelé, de az ajtóban a teljes Cullen család
ott állt a testőrökkel együtt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kérem úrnőm, ne dobja ki őket- szóltam
hivatalos hangon, de nem fordultam meg. –Vagy ha mégis távozniuk kell, akkor
szóljon és elviszem innen őket. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, ne beszélj így- kért Eric
halkan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis hogyan beszéljek vele? Ő nem az
anyám. És ha nem az, akkor nincs jogom más hangon beszélni vele csak alázattal
és tisztelettel- undorral a hangomban ejtettem ki ezt az utolsó szót, majd még
egy mondatot intéztem Eric felé. –Remélem nem okoztam neked nagy gondot apám.
Sajnálom. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Aztán elhagytam a szobát és felrohantam
az emeletre a szobámba. Úgy bevágtam az ajtót, hogy az egész kastély
beleremegett, aztán nem érdekelt ki hallja vagy ki nem, elordítottam magam,
ezzel kiengedve minden belső, lelki fájdalmamat. A földre estem és tovább
sírtam. Elég volt. Végre kiadtam magamból mindent. Mindent, ami eddig bántott.
Mindent, amit eddig a lelkemen cipeltem. <o:p></o:p></span><span style="font-family: Calibri, sans-serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Hiába
van anyám, hiába van mellettem és szeret a maga módján, ha én ezt nem érzem.
Sosem kiabált velem. Azt hittem fontos vagyok neki, mert velem másabbul bánt,
mint a többiekkel, de a lelkem mélyén mindig féltem, hogy nem szeret. Hogy méltatlan
vagyok a szeretetére.</span></div>
<br />
<div>
<span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">Sziasztok!</span></div>
<div>
<span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;"><br /></span></div>
<div>
<span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">Igen, eddig nem jelentkeztem és most sem szolgálhatok jó hírrel. Legalábbis a történet szempontjából nem jó hír. A hétvégén nyaralni megyünk a szüleimmel és két hétig nem leszünk itthon. Így aztán két hétig biztosan nem lesz friss és miután hazajöttünk csak utána fogok nekikezdeni a frissnek. Remélem megértitek. És én biztos vagyok benne, hogy a nyaralás után végre visszarázódom a régi kerékvágásba és a frissek is időben kerülnek majd fel. </span></div>
<div>
<span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">Szóval egy kis pihenés és jönnek a frissek minden héten. </span></div>
<div>
<span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">Sajnálom. Mindenkinek kellemes nyarat kívánok. </span></div>
<div>
<span style="font-family: "Calibri","sans-serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-bidi-language: AR-SA; mso-bidi-theme-font: minor-bidi; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-fareast-theme-font: minor-latin; mso-hansi-theme-font: minor-latin;">Puszi: Hope</span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-21635378558288883762013-06-26T01:49:00.000-07:002013-06-26T01:49:00.999-07:008.fejezet -Vérfarkasok<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Igen, tudom. Nagyon régen nem jelentkeztem már, amit rosszul tettem, de nem volt időm és energiám sem. Csak annyit tudok mondani, hogy mostanában összecsaptak a fejem felett a hullámok és nem éppen az írás volt a legfontosabb dolgom. Ennek ellenére köszönöm, hogy itt vagytok és még mindig érdeklődtök a történetem iránt. Nagyon hálás vagyok érte. Mostantól megpróbálom rendszeresen hozni a Frisst, de nem ígérek inkább semmit. Próbálkozni fogok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Most nem is húzom tovább az időt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;"> Jó olvasást kívánok nektek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: 0.0001pt; text-align: right;">
<span style="font-size: 12.0pt;"> Puszi: Hope</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_BqqZD01l71F042W1QZcWAXrZbVmU55AGqDM0WWsE_YT8JhBYBh-t8E59LK1aG76gyNRohErdpuQEzuGN1-m6QNzF88j0NQgTRTI-8JSsyJqj9kDiA3Qy_hGOwBFo0GaQrKYc-SVMp94/s1600/32-alexander-skarsgard.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="281" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_BqqZD01l71F042W1QZcWAXrZbVmU55AGqDM0WWsE_YT8JhBYBh-t8E59LK1aG76gyNRohErdpuQEzuGN1-m6QNzF88j0NQgTRTI-8JSsyJqj9kDiA3Qy_hGOwBFo0GaQrKYc-SVMp94/s320/32-alexander-skarsgard.jpg" width="320" /></a></div>
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Kipihenten ébredtem. Már későre járt,
legalábbis a nap lemenőben volt már, mikor kinéztem az ablakon. Körülnéztem a
szobában, de rajtam kívül senki más nem volt itt. Pedig arra számítottam, hogy
Eric majd mellettem lesz, mikor felébredek. Ezek szerint tévedtem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Beletúrtam a hajamba és szép lassan
felültem az ágyban. Ekkor a kezembe került egy papír, melyen Eric írását
fedeztem fel. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">Ha
ezt a levelet olvasod, akkor azt jelenti, hogy nem értem vissza időben. Ne
ijedj meg, nincs semmi baj, csak elugrottam elintézni pár dolgot. Pihenj még
egy kicsit. Sietek vissza. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">Szép
álmokat csipkerózsika. </span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: Wingdings; font-size: 12.0pt; mso-ascii-font-family: Calibri; mso-ascii-theme-font: minor-latin; mso-char-type: symbol; mso-hansi-font-family: Calibri; mso-hansi-theme-font: minor-latin; mso-symbol-font-family: Wingdings;"><span style="mso-char-type: symbol; mso-symbol-font-family: Wingdings;"></span></span></i><i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;"></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Elmosolyodtam, majd kikeltem az ágyból
és a fürdőszobába mentem. Még, hogy aludjak… Teljesen kipihentnek érzem magam.
Olyan, mintha hosszú hónapokon keresztül aludtam volna. Pedig annyi nem lehet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Miután lefürödtem visszasétáltam a
szobába. Az egyik fotelban volt három zacskó, az asztalon pedig egy ékszeres
doboz. A doboz mellett pedig egy levél. Amin szintén Eric írása szerepelt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">Ha
már egyszer nem hallgattál rám az alvást illetően, akkor itt az újabb utasítás.
A táskákban ruhákat találsz és cipőt. A dobozban pedig egy nyaklánc van,
amit szeretném, ha viselnél a mai napon. Ne félj, a ruhákat Paula segített
kiválasztani. Jobban mondva ő vette. Öltözz fel, aztán kérlek szépen, várj meg
a szobában. Ne menj sehova. Sietek vissza. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">Eric.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Újabb mosolyt csalt ki belőlem. Aztán
letettem a levelet, majd előbb a ruhákat vettem szemügyre. Az egyik táskában
egy cipős doboz volt. Ebben egy vörös balerina cipő volt. A másik táskában egy
fehér farmernadrág, egy szintén fehér színű fehérnemű szettel. Az utolsó zacskóban
pedig egy vörös ingszerű gombos felső, egy fekete övvel és egy szintén vörös
hajpánttal, amin egy vörös kő díszelgett. Paula jól választott. Tetszett az
összeállítás így bevonultam a fürdőszobába és azonnal magamra is kaptam. Utána
visszamentem a szobába és kinyitottam a nagyobb dobozt. És ahogy Eric írta,
valóban egy nyaklánc volt benne. Egy gyönyörű nyaklánc. És biztos vagyok benne,
hogy ezt egyedül választotta. Hiszen ez az ő ízlésére utal. Egy gyönyörű
fehérarany nyaklánc volt benne, egy medállal, ami vörös volt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Miután feltettem a nyakláncot megnéztem
magam a tükörben. Tiszta vörös lett a mai szettem. Bár nem épp a kedvenc
színem, de el kell ismernem, hogy jól állt. A piszkos ruháimat kidobtam a
szemetesbe, de előtte kiszedtem belőle a telefonomat és a pénztárcámat. Vagyis
csak vettem volna, ha benne lett volna. De nem találtam sehol. A telefonom
meglett, de a tárcám nem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Csúcs. Biztos Forksban hagytam. Ekkora
marha is csak én lehetek. Most hamisíthatok újra papírokat- puffogtam és ekkor
kinyílt a szoba ajtaja és nevetve lépett be rajta Eric.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Már a folyosó végéről hallottam, hogy
puffogsz, ráadásul teljesen értelmetlenül. Hiszen a pénztárcád a kocsiban van,
vagyis csak volt- dobta felém az említett tárgyat. –Amúgy igazán megszokhatnád
a táskát. Nem kellene aggódnod, hogy mikor mit hagysz el.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Harc közben nem éppen nagy segítség
egy táska- nyújtottam ki rá a nyelvem. –Az irataimra pedig szükségem van.
Pontosan jó nekem, ha a zsebemben tartom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>Mindegy. Igazán csinos vagy- mért végig én pedig még forogtam is, hogy
jól lásson. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Biztos? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze. Jól állt. És látom a nyaklánc
is tetszik. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze, hogy tetszik. Volt már olyan,
hogy nem tetszett egy ékszer, amit te választottál? –kérdeztem mosolyogva, majd
elé sétáltam és adtam egy puszit az arcára. –Köszönöm. És Elinának mit vettél? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Honnan veszed, hogy neki is vettem
valamit? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ismerlek Eric. Bárhová mész, mindig
veszel neki valamit. Akkor is, ha küldetésre mész. Ha elhagyod a kastélyt,
mindig valami ajándékkal térsz vissza. Nem csak nekem, de neki is veszel
mindig. Nos? Mi az? Látni akarom. Muti… mutiii…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oké, csak állj le- nevetett fel újra,
majd a farzsebéből előkapott egy aprócska dobozt és felém nyújtotta. Levettem a
tetejét és elmosolyodtam. Egy ezüst karkötő volt benne, amin egy szív alakú
medál lógott. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez gyönyörű. Igazán jó ízlésed van. És
Elinának tuti tetszeni fog. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Biztos?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze. De szerintem neked jobban fog
örülni, mint a karkötőnek. De ez csak az én véleményem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- fogta meg a kezem és lehúzott
az ágyra. Visszaraktam a kis doboz tetejét és visszaadtam Eric-nek. –Beszélnünk
kell. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi a baj? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A vérfarkasok. Közel járnak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tessék? –hangom két oktávval feljebb
ugrott. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nagyjából két- három óra múlva
ideérnek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor induljunk már. Mire várunk? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A Cullenjeid még nem értek vissza. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi? Mégis hol vannak? Megígérted, hogy
vigyázol rájuk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom. Mivel Paula és én elmentünk
vásárolni, ők is jönni akartak, de nem értek vissza a megbeszélt időre. Viszont
mivel megígértem neked, hogy nem hagyunk hátra senkit, így…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric- pattantam fel az ágyról. –Mégis
hol vannak? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Esme és Carlisle Edwarddal vannak a másik
szobában, a testőrök is itt vannak. Csak a két lány és a párjaik hiányoznak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A francba- feltéptem az ajtót, de nem
tudtam merre induljak. Fogalmam sem volt, melyik szobában vannak, így Eric-re
pillantottam. –Mennyit aludtam? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Úgy terveztem, hogy néhány órát
pihenünk csak, de a testőrök is kimerültek voltak és te is. Így…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric…- morogtam rá. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy napot. Tegnap dél körül értünk
ide. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ahj…-dobbantottam a lábammal. –Mutasd,
merre vannak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Úgy tette, ahogy kértem. Bekopogott az
egyik szobába és az ajtaja azonnal nyílt is. Ott végre megpillantottam
Carlisle-t. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella… Sokkal jobban nézel ki-
mosolygott. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm. Edward? –kérdeztem és
beléptem a szobába. Az említett az ágyon feküdt, mellette pedig Esme ült az
egyik széken. Edward szemei nyitva voltak, amiből arra következtettem, hogy
jobban van. Odasétáltam az ágy mellé és leültem rá, míg Esme felállt és a
férje mellé állt, miközben átölelte. –Hogy érzed magad? –simítottam végig a
homlokán. Nem volt láza. Ez is jó jel. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Már sokkal jobban- eresztett meg egy
mosolyt. –És te?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én is. De nem értem- pillantottam
Eric-re. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az igézeted még hat. És a véred is
segített rajta- adott magyarázatot. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oh… Nos, örülök, hogy jobban vagy
Edward, de indulnunk kellene. Az a helyzet, hogy a farkasok közelednek. Tudják,
hogy itt vagyunk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De Rose és a többiek még nem jöttek
vissza- rázta a fejét Esme. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudjátok, hol lehetnek? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. De miért? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megkeresem őket- felálltam az ágyról
és az ajtó felé indultam, de Eric elkapta a karom. </span><br />
<span style="font-size: 12.0pt;">- Veled megyek. Várjátok meg
a testőröket, azonnal idejönnek. Amint visszahozzuk a többieket, indulunk- adta
ki az utasítást Eric, majd kiléptünk az ajtón. –Üzenj nekik és menjünk. Minél
hamarabb megtaláljuk, annál hamarabb indulhatunk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- bólintottam, majd miután
beültünk az autóba, elkezdtem Paulát keresni a gondolataimmal. Amint
megéreztem, már mondtam is, amit kellett. –<i style="mso-bidi-font-style: normal;">Menjetek
át a Cullenek szobájába és tartsátok őket szemmel. Senki nem mehet ki. Ericcel
megkeressük a többieket. Amint visszaértünk, indulunk haza. </i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ne
segítsünk a keresésben?</i> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-Ne.
Maradjatok velük és vigyázzatok. Sietünk. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Rendben.</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Oké. A szállodában minden rendben. Már
csak őket kell megkeresnünk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Eric bólintott, de nem szólt egy szót
sem. Egész úton csendben volt, ami szokatlan tőle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Valami baj van?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csalódást okoztam neked.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Dehogy is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kiakadtál, mikor megtudtad, hogy
nincsenek ott a szállodában. És igazad volt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, nem várhatom el tőled, hogy az
idegenekre is úgy vigyázz, mint rám. Sajnálom, ha megbántottalak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Felejtsük el. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, ne terelj. Megbántottalak és
szörnyen sajnálom. Nem lett volna szabad így beszélnem veled. Te csak jót
akartál és rám vigyáztál. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mindig a legjobbat akarom neked. Gyerekkorod óta. Mióta először a karjaimban tartottalak csecsemőként.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom. Hiszen anyámmal is szembe
szálltál. Mindig az őrangyalom voltál. És sosem akarnálak bántani. De most
megtettem. Fájdalmat okoztam, holott nem volt igazam. Te nem tehetsz róla, hogy
elmentek. A saját döntésük volt. Bocsánatot kérek, amiért igazságtalan voltam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem voltál. Érthető, hogy aggódsz.
Hiszen mégis a te vérvonalad. Legközelebb igyekezni fogok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én pedig kíméletesebb leszek. Nem
fogom leszedni a fejed. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt megköszönöm- fújta ki a benn
tartott levegőt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Elmosolyodtam, majd újra csend
telepedett ránk. Ezt kihasználva megnyitottam az elmém, hogy hamarabb
megtaláljuk őket. Ami nem is volt nehéz, tekintve, hogy ránk vártak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Tudom,
hogy hallasz szivi</i>- elfintorodtam a megszólítástól és ezt Eric észre is
vette. Szóvá is tette volna, ha nem intem le. –<i style="mso-bidi-font-style: normal;">A kis vámpírlányok és az izomagyak itt vannak velünk és csak titeket
várunk. Nem szeretnéd visszakapni őket? </i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Ki vagy te?</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Az nem fontos. Ha látni akarod őket, akkor kapkodd magad. Az erdő közepén
várunk. De siess, mert ha későn értek ide, nem biztos, hogy már itt leszünk. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">- </span></i><span style="font-size: 12.0pt;">Az erdő közepén vannak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elkapták őket. Az egyik mocsok éppen
most részesített abban az… az örömben, hogy beleolvashattam a fejébe. De őket
nem láttam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudod mit jelent ez? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Itt vannak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megtaláltak minket- előkapta a
telefont és tárcsázta a számot. –Azonnal induljatok haza. Vigyétek a három
Cullent és nagyon figyeljetek. Itt vannak az erdőben. Mi is megyünk, amint végeztünk
velük. A kastélyban találkozunk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az erdő közepén vannak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor az erdőbe- beletaposott a gázba.
Rövid idő alatt az erdő széléhez értünk, ahonnan már autóval nem lehet tovább
menni. Ott kiszálltunk és Eric már indult volna, de elkaptam a karját. –Így
gyorsabb lesz. Fogd meg a kezem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Így is tett. Én pedig körbenéztem a
helyet és egy az erdő közepére néző fát szemeltem ki és odateleportáltam magunkat.
Szegény Eric majdnem eesett a fáról, ezzel lebuktatva minket, de épp idejében
kaptam el és visszahúztam magam mellé. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Tisztán láttuk a farkasokat. Öten
voltak, a négy Cullen pedig egy csomóban valamivel megkötözve. Biztos nem
kötéllel, azt már rég elszakíthatták volna. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kettő a tiéd, hárommal majd én
megbirkózok- suttogta, majd leugrott a fáról és rárontott az erdő közepén
várakozó farkasokra. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ilyen nincs. Önfejű majom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Én is leugrottam a fáról, és bátyám után
indultam. Már sötétedett. Érthető, hogy miért most bukkantak fel. Kiképzett
harcosok, emberi alakban is veszélyesek. Hát még farkasként. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">de nem gondolhattam erre. Most nem
szabad gondolkodnom. Meg kell óvnom a bátyámat, a Culleneket és persze magamra
is vigyáznom kell. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Carlisle szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mi történt? –kicsit idegesített, hogy
miért indultunk el, mikor Eric világosan megmondta, hogy meg kell őket várnunk.
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem mehetünk oda Gabriel. Eric világos
utasítást adott. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És ha történik velük valami? Ki mondja
meg az Úrnőnek, hogy a lányát és a fiát magukra hagytuk az erdőben a
vérfarkasokkal, ráadásul sötétedéskor, mikor a legveszélyesebbek? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De… Nem tudjuk, mennyien vannak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. Éppen ezért kell odamennünk
és megkeresnünk őket. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És mi lesz ezekkel? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Halihó, válaszolnának, legyenek
szívesek. Mi történt? –kérdeztem újra nyugodt hangon, ezzel megszakítva a
vitát. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A vérfarkasok hamarabb ideértek és a
családtagjaitokat fogva ejtették. Eric utasított minket, hogy vigyünk titeket a
kastélyba és hagyjuk őket itt, ki tudja hány vérfarkassal. Most pedig
maradjatok csendben, hogy meg tudjuk vitatni a dolgot. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oda kell mennünk. Nem hagyhatjuk itt
őket- szóltam bele, hiába intettek le. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És elmondanád, mihez kezdenél a
kiképzett vérfarkasokkal? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- nem tudom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. Itt a rizikó, hogy még
titeket is figyelnünk kellene. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor majd kiszabadítjuk a többieket.
Nem fogunk hátráltatni, de nem hagyhatjuk itt őket- szólt bele szerelmem is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Paula, muszáj mennünk. –Az Úrnő sosem
bocsátaná meg, ha valami baja esik a gyerekeinek. Ránk bízta őket. Az a
dolgunk, hogy vigyázzunk rájuk. Az ő parancsa mindenek felett áll. Még Eric és
Isabella felett is. </span><br />
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Akkor tudnotok kell néhány dolgot a vérfarkasokról- fordultak felénk. -Nem fognak elmenni harc nélkül. Sokkal erősebbek és gyorsabbak, mint a vámpírok. Egyetlen harapásuk végzetes lehet. Ugyan ellenszer van rá, de nem garantált, hogy időben megkapjátok. A lényeg, hogy amennyire csak lehet, kerüljétek el őket. És ne menjetek egyedül sehova. Így is sebezhetőek lesztek, de külön-külön még könnyebb célpontok lesztek a számukra. Amint megtaláltátok a családotokat visszamentek a kocsikhoz és ott fogtok várni. Valaki mindenképpen vissza fog menni. Nem tudjuk mennyien lehetnek és így kockázatos odamenni, de kénytelenek leszünk. Szóval arra kérek mindenkit, hogy pontosan azt csinálja, amit mondunk, ha életben akar maradni. Világos. </span><br />
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen- bólintottunk. </span><br />
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Akkor menjünk- bólintottak rá mind.
Kijelentkeztünk a hotelből és kocsiba szálltunk. Nem kellett hozzá sok idő,
hogy az erdőhöz érjünk. Ahhoz meg még kevesebb, hogy megtudjuk, merre vannak
Belláék. Hiszen vámpír füllel jól hallható volt a harc. Csak a hangokat kellett
követnünk és rábukkantunk az erdő közepén a többiekre. És azt kell mondjam,
nagyon jól tettük, hogy idejöttünk és nem azt csináltuk, amire Eric utasított. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy7CsB2mJKhwjZ6KWKfolOJ95V_lNMQlc4yWRs-CGPhUIkVwM7lLWKH73crWOzDTLnVaG7TOXZAtpWjAAmm0A4s-a05A2TXTDF8nQt2zrUp9-aPFlkcprvH074zFBg1iv_bBsyXYxZv9c/s1600/K%25C3%25A9p1.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" height="193" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjy7CsB2mJKhwjZ6KWKfolOJ95V_lNMQlc4yWRs-CGPhUIkVwM7lLWKH73crWOzDTLnVaG7TOXZAtpWjAAmm0A4s-a05A2TXTDF8nQt2zrUp9-aPFlkcprvH074zFBg1iv_bBsyXYxZv9c/s320/K%25C3%25A9p1.png" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Bella szettje</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsvs0OU9dhSupU5LrusYu0JR8I3EIXCL4Fg7rcxdYE0Lzv6u-LhUQTrpQYLkmZ9nMzUuYm_tA_veV4PhA8NRs8qCZLCL99feiYzahSgvQWr0K9mH-YAB679BJAXqkdLZxYBnTEQ9VVw30/s1600/73658389.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsvs0OU9dhSupU5LrusYu0JR8I3EIXCL4Fg7rcxdYE0Lzv6u-LhUQTrpQYLkmZ9nMzUuYm_tA_veV4PhA8NRs8qCZLCL99feiYzahSgvQWr0K9mH-YAB679BJAXqkdLZxYBnTEQ9VVw30/s1600/73658389.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">Elina karkötője</td></tr>
</tbody></table>
</div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com5tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-3170061830782114842013-06-08T00:57:00.002-07:002013-06-08T00:57:22.301-07:007.fejezet -Az utazás<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyy9r-zKlSEgs9wu2RDLa_g2nEVSTJsJVinTfir1t1bgcg0ipuv6GOkIl0akNiwuBgyJXI70fad7rFymtY-QWAdVGuHlxsCR5h1IUg2KC3YY0xfyAkUlzcXCPXM-LEJpwYN_0Y1v_R-Gc/s1600/tumblr_m5l3rt21zd1qlmc8bo1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhyy9r-zKlSEgs9wu2RDLa_g2nEVSTJsJVinTfir1t1bgcg0ipuv6GOkIl0akNiwuBgyJXI70fad7rFymtY-QWAdVGuHlxsCR5h1IUg2KC3YY0xfyAkUlzcXCPXM-LEJpwYN_0Y1v_R-Gc/s320/tumblr_m5l3rt21zd1qlmc8bo1_500.jpg" width="268" /></a></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Tudom, sokáig tartott, de végre itt a friss. Szörnyen sajnálom, hogy egy sort sem írtam nektek és nem fogok kifogásokkal előállni. Csupán az időre tudom fogni. Nem ígérgetek, hogy mikor hozok új részt, mert nem tudom, hogy lesz szabadidőm. Ezen a nyáron sem lesz sok időm, de remélem annyi szabadidőm lesz, hogy írjak nektek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Köszönöm a kommenteket, amiket kapok minden fejezethez. Örülök, hogy a renceretlen frissek ellenére ennyien írtok nekem. Nagyon jól esik. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Köszönöm mindenkinek. És jó olvasást kívánok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Puszi: Hope</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Hogy érzed magad Bella? –Eric hangjára
elfordítottam a fejem a kinti tájról és őt tüntettem ki figyelmemmel. Most csak
ő számított nekem ebben a pillanatban, ahogy neki én. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Mint régen, mielőtt megismerte a feleségét.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem vagyok jól. Tudod, hogy nehéz
beismernem, de még gyenge vagyok- hátradöntöttem a fejem és lehunytam a szemem.
–Képtelen lennék harcolni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert bolond vagy Bella. Érzelgős
bolond- tudtam, hogy nem megbántani akart ezzel és azt is, hogy ebben a
pillanatban komolyan gondolta, amit mondott, de nem tudtam rá haragudni. Hiszen
igaza van.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>–Nem ismerek rád. Régen nem
tettél volna ilyet. Nem lett volna szabad ide jönnöd. Főleg nem egyedül és nem
titokban.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért? Szerinted anya elengedett
volna? –kérdeztem, de nem nyitottam ki a szemem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Soha nem ment volna bele, hogy
egyedül elgyere. De én elkísérhettelek volna. Tudod, hogy rám mindig
számíthatsz. Még akkor is, ha ekkora őrültségre készülsz. Egészen biztos vagyok
benne, hogy ketten meggyőzhettük volna arról, hogy itt a helyed. És ha veled
tartottam volna, még talán bele is egyezik, hogy ide jöjjünk. Most nem lennél
ekkora bajban. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De nem volt időm őt győzködni. Gyorsan
szétnéztem Volterrában, mert tudtam, hogy oda készül, onnan pedig egyenesen ide
jöttem. Alig néhány órát töltöttem itt és máris megtámadták őket. Te mégis mit
tettél volna a helyemben? Mihez kezdtél volna, ha Elina kerül ilyen helyzetbe? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Itt nem az a kérdés, hogy mit tettem
volna, hanem hogy te mit tettél. És te is tudod mi a különbség a kettő között.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Olyan sok nincsen Eric. Szeretem őt.
Tudod, hogy már csak ő van nekem. Legalábbis ő az egyetlen, akit én
változtattam át. Nem akarom elveszíteni őt… és most már Edwardot sem. Főleg nem
így, hogy érzem őt. Furcsa az egész. Nem olyan, mint akárki másnál. Sokkal…
erősebbek, intenzívebbek ezek az érzések. A fájdalmat pedig nem csak azért
érzem, mert ő is. Nem csak azt, amit ő átél. Hanem az is fáj, hogy látom
szenvedni. Hogy tudom mennyire rossz neki. És emellett…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom, tudom. Szereted őt. Vonz téged
és ez a kötelék erősebb, mint máskor. Igaz? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. De Carlisle-nál nem éreztem így.
Edwardra viszont nem csak így nézek. Nem csak utódként. Hanem mint férfira. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Úgy sajnálom- rázta meg a fejét. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ezt nem kell. Ez a… ez az érzés
csodálatos. Ez…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom. Sajnálom, hogy nem voltam
itt és nem akadályoztam meg ezt az őrültséget. Akkor most nem lennél ilyen
pocsék állapotban és meg tudnád védeni magad. Akkor nem szorulnál a védelmemre.
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nekem mindig szükségem lesz rád. Akkor
is, ha azt mondom, hogy nem. Te mindig fontos leszel nekem Eric. Sosem felejtem
el, amit értem tettél. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem azért tettem, hogy hálára
kötelezzelek. Csupán…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, tisztában vagyok vele. Hidd el. És
neked is tisztában kell lenned vele, hogy ugyan így megtennék érted bármit én
is. Mindig számíthatsz majd rám. Amíg csak élek, megóvlak téged és Elinát is. A
szavamat adom.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Éppen ez az Bella- csattant fel kissé
ingerülten. -Holtan nem tudsz megóvni senkit, bármennyire is szeretnéd. Ezért
engedd, hogy mi vigyázzunk rád. Te ránk és mi rád. Ne nehezítsd meg a dolgunkat
ilyen szökésekkel, kérlek- a mondat végére újra elhalkult a hangja.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. Többé nem fordul elő-
lehunytam a szemem egy rövid időre. Egészen addig, míg Eric újra meg nem
szólalt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most hogy vagy? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért kérdezed? Baj van? –azonnal a
kinti tájat kezdtem kémlelni, de nem láttam semmi jelét egy esetleges
támadásnak. Így visszafordultam bátyám felé.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nincs baj. Csak érdekel, hogyan érzed
magad. Szóval? <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jobban. Most mintha nem lennék annyira
gyenge. Most nem fáj- hátrapillantottam Edwardra, de ő meg sem mozdult. –Talán
ő is jobban van.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egészen biztos vagyok benne. De rád
fér a pihenés. Aludj egy kicsit- megfogta a kezem és rám mosolygott. –Szólok,
ha megérkeztünk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem lehet. Majd otthon. Mi van, ha
megtámadnak minket?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Már nem fognak. Hamarosan feljön a
nap. Nem fognak az utolsó pillanatban támadni. Hiszen tudod, hogy emberi
alakban gyengébbek, mint mi. Úgy még a Cullenek is elbánnának velük. És a
várost is elhagytuk már- újabb mosolyt kaptam. Újra az ablak felé fordultam, hogy
igaz-e amit mondott. És valóban. Már egyáltalán nem Forks területén voltunk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De mikor…?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Már vagy fél órája elhagytuk a várost.
Nem valószínű, hogy idáig merészkednek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Lehet, hogy igazad van. Hiszen
hárommal végeztem. Ha akartak volna, hamarabb is támadhattak volna. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan. Mire leszáll az este újra
megtervezik a támadást, de ti már nem lesztek ott. Addigra biztonságban leszel
te is és a többiek is. Most pedig légy szíves, pihenj- kért gyengéd hangon és
megsimította az arcom, aztán kissé megszorította a kezem. Mindig is tudta
hogyan puhítson meg. Hogyan szóljon hozzám, hogy meggyőzzön valamiről. Már
éppen beadtam volna neki a derekam, mikor Edward köhögni kezdett és azonnal
hátrakaptam a fejem. Aggódtam érte, mert nem éreztem, hogy rosszul lenne. Én
jól voltam. Teljesen összezavarodtam. Már nem értettem semmit. Egészen biztos
voltam benne, hogy rosszul van, de én nem. És most mi van? Nem érzek semmit,
csak aggodalmat és kötődést. Semmi fájdalmat vagy szenvedést, erőlködést vagy
hasonlót. Csakis a saját érzéseimet.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igézd meg- szólított fel bátyám és
elengedte a kezem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom- ráztam meg a fejem. Már
elmúlt az előző is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sikerülni fog. Higgy benne. Tudod jól,
hogy csak így sikerülhet. Hidd el, hogy menni fog és azt is, hogy meg fog gyógyulni.
Most csak erre koncentrálj. Ülj hátra hozzá- rám sem nézett. Igen. Haragszik
rám. Azért, mert ezt tettem. Mert gyengítem magam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tennéd meg inkább te? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem- vágta rá azonnal. –Nem lehet. Nem
állhatunk meg. És momentán biztos vagyok benne, hogy te nagyobb hatással vagy
rá. Már csak a kötelék miatt is.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- bólintottam és megpróbáltam úgy
hátramászni, hogy ne zavarjam Eric-et a vezetésben. Miután sikerült felemeltem
Edward fejét és az ölembe vettem, majd simogatni kezdtem. Lassacskán kinyitotta
a szemét és rám nézett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- olyan lágyan és gyengén ejtette
ki a nevem, hogy a szívem majd kiugrott a helyéről. Mégis mi van velem? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hogy vagy? Fáj valamid?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A karom. Ég. És a fejem is sajog.
Olyan mintha a tüdőmbe nem jutna elég levegő, pedig tudom, hogy nincs rá
szükségem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez a méreg miatt van. Képzelődsz. De
el fog múlni, megígérem- gyenge mosolyt villantottam fel és újra
végigsimítottam az arcán. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most meg fogsz igézni, igaz? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom. De könnyebb lesz. Segíteni
akarok neked. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak Carlisle miatt teszed. Hogy
megnyugtasd és megadj neki mindent. Erről szól az egész, nem? –kérdezte
szemrehányóan. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most fejezd be öcsi. Ha nem hősködsz,
már sokkal hamarabb segíthetett volna rajtad Bella. Még mielőtt jelentkeztek
volna a tünetek. De te ostoba mód elhallgattál egy ilyen fontos dolgot mindenki
elől. Viseld a következményeket- morgott rá Eric, de nem nézett hátra. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward, figyelj rám- fordítottam magam
felé a fejét. –Minden rendben lesz. Most aludj egy kicsit. Jó? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mire felébredsz, addigra otthon
leszünk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Edward lehunyta a szemét és csak
reménykedni tudtam benne, hogy valóban sikerül megnyugodnia. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most pedig ideje, hogy te is pihenj.
Vigyázok rátok Bella. Főleg rád- a visszapillantó tükörben rám nézett és
kénytelen voltam elismerni, hogy igaza van. Meggyőzött. Itt az ideje, hogy egy
kicsit erőre kapjak. Ő vigyáz rám, ahogy egész életében tette. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Carlisle szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Vajon mi lehet Edwarddal és Bellával?
Mind a ketten jól vannak? Vagy esetleg… nem. Nem történhet semmi rossz velük. Hiszen
előttünk mennek és idáig nem volt semmi probléma. Legalábbis én nem vettem
észre. Minden ugyan olyan, mint mikor elindultunk. Ha baj lenne, akkor tudnánk
róla. Jaj, kikészít ez az egész. Csak érnénk már oda, hogy láthassam őket. Hogy
megnézhessem, hogy vannak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mikor érünk oda? –kérdeztem, de nem úgy
nézett ki, hogy bárki is választ adna a kérdésemre. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Halihó, az apám kérdezett valamit. Nem
óhajt válaszolni egyikőtök sem? –kérdezte lányom felháborodottan. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egyikőnk sem köteles válaszolni-
pillantott hátra az anyós ülésen helyet foglaló testőr és felénk fordult. –Te
kislány, ne pattogj, mert rosszul járhatsz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne fenyegesd a feleségemet- szorította
ökölbe a kezeit Emmett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor fogjátok be a szátokat- érdes
hang szakította félbe a vitát, mely a vezető ülésről hallatszott. –Ha épségben
akartok eljutni egy biztonságos helyre, akkor fejezzétek be. Majd szólunk, ha
megnyugodhattok és lazíthattok. Addig mindenki maradjon olyan mozdulatlan,
amennyire csak tud. Az, hogy elindultunk nem azt jelenti, hogy minden jól megy.
Nem csak rátok kell figyelnünk, hanem az előttünk lévő autóra és a
környezetünkre. Ha elvonjátok a figyelmünket, könnyű célponttá válhatunk és az
könnyen az életünkbe kerülhet. Szóval arra kérek mindenkit, hogy legyen
figyelemmel ránk és a feladatunkra és ne hergeljetek senkit. Egyébként mire
újra besötétedik, már ott leszünk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm- biccentettem és a gyerekek
felé néztem, akik pattanásig feszült idegekkel ültek, akárcsak a két testőr. Ők
cseppet sem látszottak olyan nyugodtnak, mint az az Eric. Mit nem adnék érte,
ha tudnám, hogy van Edward és Bella. Csak remélni tudom, hogy nem súlyosbodik
Edward állapota, míg oda nem érünk. Bárhová is megyünk. Bízom Bellában, de
ismerem a korlátait is. Most ő sincs olyan állapotban, hogy harcolni tudjon.
Ezért van itt az a férfi és a testőrök. Mert ő is megsérült. Miattam. Csakis én
miattam jött ide és miattam segített Edwardon. Ha bajuk esik, azt nem élem túl.
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az idő egyre csak telt. Órák óta
utaztunk már. Senki nem szólt egy szót sem, ahogy azt a testőrök kérték. Nem
akartunk még egy konfliktust velük. És tulajdonképpen jogos volt a kérésük.
Hiszen az ő feladatuk megvédeni minket. És ha elvonjuk a figyelmüket, annak
súlyos következményei is lehetnek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az autó lassított, majd lehúzódott az útról.
Végül a két testőr kiszállt. Aztán kinyíltak az ajtók is. Minden szó nélkül
szálltunk ki a kocsiból. És ekkor végre újra együtt láthattam a családomat.
Kivéve Edwardot és Bellát.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-És a többiek? –kérdeztem Eric-et.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Alszanak. Bella megigézte Edwardot,
hogy az utat nyugodtan viselje és két órával ezelőtt ő is elaludt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megérkeztünk?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Még nem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor miért álltunk meg? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kell egy kis pihenő. A testőrök nem
vámpírok. Szükségük van a pihenésre. Most nappal van, nem fognak támadni a
farkasok. És nem hiszem, hogy követtek volna. Néhány órára megállunk, aztán
újra útnak indulunk. Most már nincs sok hátra- adott magyarázatot Eric. –Ti
ketten- mutatott arra a két testőrre, akik a mi autónkat vezették –Itt maradtok
kint, amíg elintézem a szobákat. Vigyáztok Bellára és Edwardra. Ha visszajöttem
utána ti is mehettek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen uram. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor mehetünk- szerelmem mellé
léptem, megfogtam a kezét és együtt indultunk el Eric után. Persze jó lett
volna látni a fiam, de majd később beszélek Ericcel, hátha lehetséges. Jaj,
bárcsak ébren lenne Bella és ne Ericcel kellene beszélnem. Ő egyáltalán nem
olyan, mint Bella. Hűvös és kimért. Velünk legalábbis. De ha Bellára néz vagy
hozzá beszél, teljesen más. Kedves, megértő, de határozott. Az egyszer biztos,
hogy sokkal felszabadultabb vagyok, ha Bella is itt van. Bízom benne, de
ezekben nem. Egyiküket sem ismerem, és a hideg ráz a közönyüktől. De sajnos ez
van. El kell fogadnom, hogy Bella sem sebezhetetlen, hogy ő is megsérült. Most
pedig fel kell épülnie és túl kell jutnia a fájdalmakon, melyeket ő és Edward
is éreznek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Eric szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Bárcsak otthon lehetnénk már. De kell a
testőröknek is egy kis pihenés. Tegnap reggel óta teljes készültségben vannak.
Nem várhatom el, hogy jól teljesítsenek, ha fáradtak. Már pedig ébernek kell
lenniük, ha tovább akarunk menni. Edward rendben lesz, ezt bizonyítja az is,
hogy Bella képes nyugodtan aludni. Edward hamarosan jól lesz. Miért is ne
lenne, ha már a gyógyulás útjára lépett? Remélem Sophie nem lesz nagyon mérges
szegény lányra. Ő az egyetlen, akitől nem tudom megvédeni. Kiállok mellette, de
többet nem tehetek Belláért, ha vele kerül szembe. Már pedig mikor eljöttünk
nem kicsit volt mérges Sophie. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Gyorsan lefoglaltam négy szobát. Egyet a
Cullenek-nek, kettőt a testőröknek, hogy kényelmesen elférjenek és pihenni
tudjanak és egyet nekem meg Bellának. Muszáj lesz beszélgetnünk, ha felébred. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Mindenkit felküldtem a szobájába, aztán
kimentem az autókhoz.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-A szobák elintézve. Most fel kell
ébresztenünk Bellát és Edwardot. Aztán ti felviszitek a vámpírt a 9-be. A
tiétek a 10-es, mellettetek pedig a másik szoba Gabrieléké- odaadtam a kulcsot
Paula kezébe és kinyitottam a kocsi ajtót. Bella édesen aludt. Akár egy
kislány. Elnéztem volna még, de muszáj volt felébresztenem. –Álomszuszék,
ébresztő.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem akarok- nyafogott. –Még 5 perc.
Kérlek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem lehet. Fel kell ébresztened
Edwardot. Bemegyünk, aztán alhatsz még. Megígérem neked. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- nyitogatta a szemeit. –De még
nem értünk haza- nézett körbe. Miért álltunk meg? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Muszáj volt. A többiek fáradtak. Picit
pihennek, aztán megyünk tovább. De ébreszd fel, kérlek, majd bent beszélgetünk.
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jó- rázta meg a fejét, majd
ébresztgetni kezdte a kicsi vámpírfiút. Végül nagy nehezen felébresztette és
Pauláék fel tudták vinni őt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem velünk lesz egy szobában?
–kérdezte Bella, mikor másik ajtó felé tereltem őt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Jobb neked, ha egy kicsit
távolabb kerülsz tőle. Sok időt töltesz mellette. Pihenned kell. És aztán
beszélnünk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Benyitottam a szobába, aztán felkaptam
kómás húgomat a karjaimba, a lábammal becsuktam az ajtót és az ágy felé
sétáltam vele. Lefektettem rá, aztán betakartam végül egy puszit adtam neki. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Aludj szívem. Pihenned kell, hogy
szembe tudj nézni anyáddal. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne hagyj magamra. Kérlek- tapogatózott
maga mellett csukott szemmel. Elmosolyodtam és mellé feküdtem. Ő a fejét a
mellkasomra tette és máris szuszogott. Mintha csak ezt várta volna, már az
álmok mezején járt újra. Most pont olyan volt, mint egy kisgyerek. Nem is
tudnék rá másképp nézni. Hiszen mióta megszületett, mellette voltam. Vigyáztam
rá, óvtam és szerettem őt. Ő egyben a húgom, a lányom és a legjobb barátom.
Emberként sosem gondoltam volna, hogy Sophie ennyire megváltoztathatja az
életemet. Ha ő akkor nem keres fel, akkor most nem ismerném Bella, Elinát és a
többieket sem. Rengeteget köszönhetek neki. Tulajdonképpen az egész életemet.
Ami akkor kezdődött el igazán, mikor találkoztunk. Egészen addig nem is éltem.
De most minden teljesen más. Hálás vagyok neki, és amíg csak élek, az leszek. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-52278852745974673772013-05-20T03:47:00.002-07:002013-05-21T07:00:02.969-07:006.fejezet-Eric<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]--><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mégis hol a francban vagy? –dühös volt.
Hiszen sosem beszél így. Főleg nem velem. Sosem üvöltözik, de most megvolt rá
az oka. Hiszen én miattam dühös. Mert félt. Ahogy én Carlisle-t. –Itt kéne
lenned, nem pedig telefonon keresztül fenyegetned az asszisztensemet. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bocs, de muszáj volt. Sajnálom-
sóhajtottam fel és lecsuktam a szemem, miközben a konyhaszekrénynek döntöttem a
fejem. Vártam a további letolást, de helyette teljesen más hangot ütött meg,
mikor újra megszólalt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jézusom Bella- visított fel, amitől
egyből kinyílt a szemem. –Megsérültél, igaz? Hol vagy? Azonnal odamegyek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Forksban vagyok Carlisle-val és a
családjával.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mi a fenéért mentél oda? Itthon kellett
volna maradnod velünk és akkor most épségben lennél. Ha bármi bajod esik, azt
nem élem túl. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom, de ide kellett jönnöm. Veszélyben van. Hemzsegnek itt a vérfarkasok. Hárman már támadtak is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azonnal gyere vissza.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem lehet és nem is tudok. Az
egyiküket megharapták. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És? Hagyd ott, a többieket meg ha
akarod, hozd el. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudok menni- minden szót jó erősen
megnyomtam, hogy értse, ha akarnék, akkor se tudnék innen elmenni. De addig nem
is akarok, amíg nem jönnek velem ők is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mondd, hogy nem téged haraptak meg.
Kérlek, mondd, hogy nem bántottak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elég jó kiképzést kaptam, nem sérültem
meg komolyabban, de nagyon gyenge vagyok. Már képtelen lennék harcolni velük.
Az egyiküket megharapták és én…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mondd, hogy nem- könyörgött.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De. Adtam neki a véremből. És te is
tudod mit jelent ez. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én tisztában vagyok vele, de úgy
látszik te nem. Nem vagy olyan helyzetben, hogy megengedd magadnak a
gyengeséget. Egyre több őrültséget csinálsz Bella és már elég volt belőlük. Nem
lett volna szabad elmenned, megitatnod meg pláne nem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért? Te hagytad volna meghalni? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle-t harapták meg? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor igen. Hagytam volna meghalni.
Főleg akkor, ha a te és az ő élete között kellett volna választanom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most már teljesen mindegy. Ivott a
véremből, én gyenge vagyok és mostantól egyre gyengébb leszek. Nem azért
hívtalak, hogy kioktass, hanem hogy a segítségedet kérjem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szóval most már szükséged van rám.
Most, hogy nem tudod egyedül elintézni a dolgot, arra kérsz, segítsek- fájt,
hogy nem ért meg. Tudom, hogy én vagyok a legfontosabb neki, de akkorsem
kellene így beszélnie velem. Nagyon jól tudja, hogy mit miért tettem. Az
érzéseimmel is tisztában van. Akkor miért vágja a fejemhez ezeket? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor vedd úgy, hogy nem kértem
semmit. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- lágyan ejtette ki a nevemet.
Most nem megvetés és sértettség áradt belőle, csakis a színtiszta aggodalom.
–Bocsáss meg. De érts meg. Nem akarlak elveszíteni. Nélküled semmi értelme
ennek az egésznek. Nélküled az életem sem ér semmit. Miért nem engeded, hogy
vigyázzak rád? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Gyerekkorom óta arra neveltél, hogy
önálló legyek. Hogy képes legyek megvédeni magam és ne szoruljak mások segítségére.
Emlékezz, hány vámpírral vagy farkassal végeztem csakis az eddzés miatt. Én nem
felejtettem el. Ahogy azt sem, mennyire kemény voltál. Arra tanítottál, hogy
erősnek kell lennem. Akkor mégis miért őrjöngsz most, mikor önálló döntéseket
hozok? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazad van. Az én hibám. De csak jót
akartam. Hogy soha senki ne tudjon neked ártani. Belátom, nem a legjobb
módszereket alkalmaztam. De a jó szándék vezérelt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom. És megértelek. De nekem
Carlisle olyan, mint amilyen neked én vagyok. Az életemet adnám érte, ahogy te
értem. Tudod mennyire fájt, mikor mindenkit elvettek tőlem. Ott voltál, láttál.
De őt nem engedhetem. Őt nem veszíthetem el. Kérlek, segíts.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igyál embervért. Amennyit csak tudsz.
És pihenj. Ne foglalkozz semmivel csak magaddal. Ha nagyon muszáj, akkor adhatsz
még neki, de ne sokat. Minél előbb ki kell ürülnie a vérednek a szervezetéből.
Maradjatok, ahol vagytok. Ne menjetek sehova, főleg ne egyedül. Elküldöm
értetek Ericet, én pedig mindent megteszek, hogy lefoglaljam a vérfarkasokat.
Eric épségben hazahoz és vigyáz majd rád. Csak addig maradj erős, míg odaér. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És remélem tudod, hogy soha többet nem
fogsz tudni így kijátszani minket. Soha.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Értem. És köszönöm.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hamarosan ott lesznek. Tarts ki-
megmosolyogtatott, mennyire gyorsan változik a hangulata. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Úgy lesz. Nemsokára találkozunk.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Kinyomtam a telefont, megittam a
bögrében maradt vért, majd leszálltam a konyhapultról és lassan a nappaliba
sétáltam, ahol mindenki síri csendben várt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem volt túl kedves- jegyezte meg
Carlisle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És felzaklatott téged is- állapította
meg Jasper.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ő már csak ilyen. Számára a vér nagyon
fontos. Nem tudom miért, de nem szereti, ha bárkinek is adok belőle. Azt mondta
egy napon, ha szembe kerülök a testvéreivel, a saját vérem ment majd meg és az
lesz a kulcsa mindennek. Azóta is próbálok rájönni miért mondta, de mivel még
nem találkoztam a testvéreivel, nem ismerem őket. Nem tudom, miért akarnának
megölni pont engem, ahogy azt sem tudom, hogyan menthetne meg a vérem.
Egyszerűen értelmetlen az egész. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Engem az érdekelne, hogy mi fog
történni, ha Edward túl sokáig marad ilyen állapotban? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Meghal. És emellett én nem tudlak
megvédeni titeket. Képtelen lennék ebben a pillanatban harcba szállni bárkivel
is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy, mert gyenge vagyok. Kettő, ha elmúlik
Edwardon az igézetem, akkor újra érezni fog. Legalábbis nem fogja elnyomni a
fájdalmát. És mivel a vérem a szervezetében van, érezni fogom azt, amit ő. Ha ő
képtelen harcolni, akkor én is. Ilyen egyszerű az egész. Fogalmatok sincs róla,
mi minden van körülöttem. Nem tudtok semmit rólam sem pedig a magasabb
hatalmakról. A legendákon kívül nem hallottatok semmit arról a körről, amiben
én mozgok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella érzi Edward érzéseit, de nem úgy,
mint Jasper. Ugyanis Bella sajátjaként éli meg az érzéseket. Teljesen
felerősítve. Én is kaptam a véréből. Sokáig, nagyon sokáig volt a
szervezetemben a vére. Emlékszem, ha boldog voltam, majd kicsattant az örömtől,
ha szomorú voltam teljes letargiába esett. Ha pedig dühös voltam, egész
falvakon töltötte ki dühét. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Lényegében, ha Edward gyengülni kezd,
én is. Én nem halok meg, de ezerszer rosszabb leszek, mint Edward. Bár ha nem
nyugszanak meg otthon, akkor a végén én is úgy végzem majd. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Annyira dühösek?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kimondhatatlanul. És ott van még… Eric
is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ki az az Eric? Csak nem a testőröd? –kérdezte
Carlisle nyugodtan.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem egészen- húztam el a számat. Bár a
végén elmosolyodtam, mikor eszembe jutott Eric arca. Mennyire hiányzik már
most. És még ki kell találnom, hogyan hozzam helyre azt a hibámat, hogy a tudta
nélkül eljöttem. Biztos nagyon mérges rám és meg is értem. Ha másnak nem is, de
neki igazán szólhattam volna.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért félsz tőle? Talán bántott téged?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem félek- morogtam fel. –Soha nem
bántana engem, csak nem szeretem, ha dühös. És most eléggé mérges, amiért eljöttem
otthonról. Lefogadom, hogy Volterrában is keresett, de nem talált ott. És mivel
nem szóltam senkinek, hogy eljövök, most nem tudja, hol vagyok. Vagyis idáig
nem tudta. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Honnan tudod, hogy nem? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert ha tudná, már rég elvitt volna
innen. Nem engedte volna, hogy itt maradjak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Értem- bólintott rá Carlisle én pedig
lezártnak tekintettem a témát. Leültem egy fotelba és becsuktam a szemem.
Próbáltam pihenni, kizárni mindent. Legalábbis majdnem mindent. A farkasokra
azért figyeltem. Nem lenne jó, ha váratlanul támadnának. Mondjuk, sehogy nem
lenne jó, de jobb felkészülni rá, mintha meglepetésként érne. Csak azt remélem,
hogy Eric ideér mielőtt újra parancsot kapnának a támadásra. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az idő egyre csak telt és most senki nem
zavart meg a pihenésben. Mindenki próbálta megemészteni a ma történteket. Van
is mit. A családfő elutazik, és úgy jön vissza, hogy nem tudott meg semmit,
erre megjelenik egy vadidegen nő, aki azt mondja ő a teremtője. Teljesen
felforgatja az életüket. Megtámadja őket három vérfarkas, az egyiküket meg is harapják.
Az idegen folyamatosan azt bizonygatja, hogy segíteni akar, pedig ő hozta rájuk
a bajt. Most pedig éppen arra várnak, hogy egy számukra teljesen ismeretlen
férfi megjelenjen és biztonságba helyezze őket. Hát mit ne mondjak, van min
töprengeni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Újabb órák teltek el és én azt hittem
elkésnek. Edward állapota egyre romlott, igaz az igézet elmúlt és viszonylag
jól kezelte a helyzetet, de ettől függetlenül én sokszor kívántam bár ne tettem
volna. Tisztában voltam vele, ha a véremet adom, annak milyen következményei
lesznek és akkor vállaltam is. De most, hogy egyre nagyobbak a fájdalmak,
egyszerűen nem bírom. Próbálok csendben maradni, hogy ne lássák rajtam a
gyengeséget, de a testem így is sokszor elárul. Az apróbb rángások, rohamok
olyan erősek, hogy nem tudom őket teljesen elnyomni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Bella- érintette meg a homlokomat
Carlisle. –Nyisd ki a szemed. Jól vagy? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze- nyögtem, miközben elnyomtam
egy fájdalmas sikolyt. Ekkor pedig megszólalt a csengő. –Ne… Ne Esme-
suttogtam, mikor megláttam ki megy az ajtóhoz. –Mi van, ha nem ők jöttek? Bár
kétlem, hogy csengetnének, de Jasper, kérlek, te menj.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Persze mindenki megértette, mit akarok,
így Jasper tette, amit kértem. Ő sokkal tapasztaltabb, mint Esme. Igaz, a
farkasok ellen ő sem sokat tud tenni, de mégiscsak másabb, mint az anyja. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Az ajtó éppen hogy kinyílt, már
hallottam is a várva várt hangot.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella hol van? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric- suttogtam és elmosolyodtam. Nem
kellett több felesleges szó. Eric azonnal mellettem termett, majd kissé
megemelt, hogy ülő helyzetbe legyek. Kinyitottam a szemem és rámosolyogtam. –Olyan
jó, hogy itt vagy.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem fogsz levenni a lábamról ezzel a
mosollyal. Most az egyszer nem- dünnyögte, de én láttam rajta, hogy közel sem
olyan erős az elhatározása, mint amilyennek gondolja. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Biztosan? –simítottam végig az arcán
mosolyogva, de a mosoly grimaszba torzult. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Biztosan- akkor mégiscsak erős az
elhatározása. –Már csak azért is, mert látom, mennyire szenvedsz. Mégis hogy
képzelted, hogy csak így eltűnsz egy szó nélkül? Most komolyan. Te őrült
nőszemély. Nem fogod fel, hogy veszélyes? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Muszáj volt- belé kapaszkodtam és
lassan felálltam. Ő pedig egy pillanatra sem engedett el. - Ugyan, miért? Mert
Aro és a pincsikutyái képtelenek voltak megnyugtatni egy vámpírt, aki semmiről
sem tud? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ő nem csak egy vámpír. Ezt te is
tudod. Pontosan tudod, mit jelent ő nekem. Pont, mint neked...</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen, igen, tudom- szakított félbe,
mielőtt kimondhattam volna a nevét. –De ő más. Ő az életem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nekem pedig Carlisle a barátom. Miért
nem akarsz megérteni? Ne vitatkozzunk most ezen. Fáradt vagyok.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne most? Akkor mégis mikor? Tényleg
nem érted mennyit jelentesz te nekünk? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan annyit, mint neked Carlisle.
Belehalnék, ha valami történne veled. És nem csak én- célzott anyámra. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Semmi bajom- tiltakoztam, de nem
sikerült meggyőznöm őt. Átlátott rajtam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Megsérültél Bella. Ez nem semmiség. És a
véredet adtad Edwardnak. És gyenge vagy. Hiszen már felállni sem tudsz egyedül.
És te azt mered mondani, hogy semmi bajod?- förmedt rám Carlisle is. Bosszúsan
néztem rá, hiszen ezzel egyáltalán nem segít nekem. Éppen ellenkezőleg. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- morgott fel újra Eric. Úgy
látszik morgós kedvében van. –Ennyit jelent neked, amit tanítottam? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hagyd már, csak segíteni akart- állt
mellém Carlisle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te ebbe ne szólj bele. Nem tartozik
rád. Mégis ki a fenének képzeled te magad- esett neki Eric. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle vagyok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szóval miattad jött ide. Mondd csak,
ránéztél már? Látod rajta, mennyire szenved? Mennyire fáj neki? Nem gyötör a
bűntudat? Hiszen mindezt miattad éli át. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eric, kérlek- szóltam rá gyengéden és
elengedtem magam. Tudtam, hogy csakis én vonhatom el a figyelmét Carlisle-ról. Eric
elkapott és felemelt én pedig végre biztonságban éreztem magam. Gyenge voltam,
az igaz, de nem annyira, hogy neki kelljen cipelnie. Viszont ebben a
pillanatban csak ez jutott eszembe, hogy rám kizárólag rám figyeljen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne engem kérj- suttogta, de azért
erősen tartott. –Állítsd le őt. semmi köze az ügyeinkhez. Csak egy vámpír. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Otthon megbeszéljük, ígérem-
simítottam meg az arcát. Otthon lesz segítségem. A felesége segíteni fog
meggyőzni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, ki ő?- kérdezte Esme
csendesen., miközben a férje mellé sétált és megfogta a kezét. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ő Eric. A védelmezőm, a testőröm, a barátom,
és ha úgy vesszük, akkor az apám. Az egyik legfontosabb ember az életemben. Egy
olyan személy, akit nagyon szeretek, és akit minden áron megvédenék. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Talán menjünk. Szeretnélek minél előbb
egészségesnek látni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És ők? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ők is jönnek. A testőrökkel már
mindent megbeszéltünk. Három autóval jöttünk. 4 testőr jött velem. Úgyhogy két
autóban két testőr, ami azt jelenti, hogy három Cullen fér be egy autóba. És
nem akarok nyávogást. Az egyik autót én vezetem. Te és az a vámpír, akit
megitattál velem jöttök. A többiek szétszóródnak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle, ne aggódj. Edwardra majd
figyelek én. És ti is ott lesztek. Bízz bennem, jó? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- bólintott. Mind elindultunk
kifelé. A ház előtt három szinte teljesen egyforma terepjáró állt. Sötétített
üvegekkel. Szóval anya félt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ahogy azt Eric kérte, mind beültek egy-egy
autóba. Az egyikbe két testőr, hátra pedig Alice-Jasper páros és Esme. A
másikba szintén két testőr előre, hátra Rose, Emmett és Carlisle. Végül az
utolsóba a hátsó ülésre Eric befektette Edwardot, engem az anyósülésre ültetett
ő pedig mellém ült. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Hamarosan otthon leszünk. Megígérem,
hogy nem esik bántódásod- adott egy puszit a homlokomra, majd beindította az
autót. Ő indult el először a három autó közül és én tudtam, az út sem fog
zökkenőmentesen menni. Semmi sem egyszerű az életben. És ez sem lehet az. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;"> Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Bocsánatkéréssel tartozom, amiért
ilyen sokára tudtam csak hozni a frisst. És nem fogok kifogásokkal
előállni. Ez a fejezet sem lett túl hosszú és nem igazán mondanám
túlságosan eseménydúsnak. Inkább egy átvezető fejezet. A következővel
igyekszem majd. Próbálom minél előbb befejezni és amint ez sikerül, fel
is rakom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Most pedig szeretném megköszönni,
hogy olyan sokan írtátok le a véleményeteket. Elmondani sem tudom,
mennyire jól esett. Köszönöm nektek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">És itt egy díj, amit szintén szeretnék megköszönni: Majomkának! De ezt a díjat tovább is küldöm.</span></div>
<span style="font-size: 12.0pt;">Puszi: Hope</span><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOz5S41vGhVaeQVLvSpyRF-OIIBvXuYQvIYLknqVAz3hgPkbqj3M1RKgoyrVYTtQkEntCPqQpbaHB43TcSbRmIS3zRsAGes5kPchnKjCqZ87ZyhtcTQD6tKx3NofhuSOnQzzbMfHVp0-Y/s1600/liebsteraward.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOz5S41vGhVaeQVLvSpyRF-OIIBvXuYQvIYLknqVAz3hgPkbqj3M1RKgoyrVYTtQkEntCPqQpbaHB43TcSbRmIS3zRsAGes5kPchnKjCqZ87ZyhtcTQD6tKx3NofhuSOnQzzbMfHVp0-Y/s1600/liebsteraward.jpg" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: 12.0pt;"> Köszönöm Majomkának!</span></div>
<span style="font-size: small;"> Szabályok!</span><br />
<span style="font-size: small;"><br /></span>
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">1. Küld tovább öt emberne<b>k!</b></span></span><br />
<span style="font-size: small;"><a href="http://lilyvolturistwilight.blogspot.hu/">LilyVolturi</a></span><br />
<span style="font-size: small;"><a href="http://dallambanaszerelem.blogspot.hu/">Minie95</a></span><br />
<span style="font-size: small;"><a href="http://secretsofedwardandbella.blogspot.hu/">LilyVolturi</a></span><br />
<span style="font-size: small;"><a href="http://smallstories-bw.blogspot.hu/">Becca W.</a></span><br />
<span style="font-size: small;"><a href="http://alice-twilightfanfic.blogspot.hu/">Alice</a></span><br />
<span style="font-size: small;"><br /></span>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">2. Válaszolj a feltett kérdésekre!<br />3. Mondj magadról nyolc dolgot!</span><br />
<span style="font-size: small;"><br /></span>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: small;"><br /></span>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;"><b>Majomka Kérdései:</b></span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Milyen könyvet olvastál legutoljára?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Lisa Jane Smitha-Vámpírnaplók </span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Melyik zeneszám a kedvenced?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Nincs kedvencem.</span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Mióta vezeted a blogodat?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Nagyjából 2 éve.</span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Minek a hatására kezdtél el írni?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Szerettem volna kiadni magamból a gondolataimat.</span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Ki a kedvenc színészed, színésznőd?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Nincs kedvenc.</span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Mi a legnagyobb álmod?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Kimenni külföldre és hasznosítani a tudásomat. </span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Voltál már szerelmes?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Még nem.</span></div>
<div style="text-align: left;">
</div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Van kedvenc virágod?</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: small;">Igen. A rózsa. </span></div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: x-small;"><br /></span>
</div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: x-small;"><b>
</b></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<div>
<span style="font-size: small;"><b><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Magamról.:</span></b></span><br />
<span style="font-size: small;"><br /></span>
<span style="font-size: small;"><b><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">1.Szemüveges vagyok. <br />2. Szeretem a természet felettiről szóló könyveket, filmeket. <br />3.Kedvenc írónőm Stephanie Meyer. <br />4. Szeretek sportolni.<br />5. Kedvenc évszakom a nyár.</span></b></span></div>
</div>
<div style="text-align: left;">
<div>
<span style="font-size: small;"><b><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">6.Imádok írni. </span></b></span></div>
</div>
<span style="font-size: small;"><b><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">7. A vásárlás az egyik kedvenc időtöltésem. <br />8.Szeretek sütni. </span></b></span><br />
<br />
Kérdéseim:<br />
<br />
<div style="text-align: left;">
<div>
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif; font-size: x-small;"><span style="font-size: small;">1. Van-e tetoválásod vagy piercinged? <br />2. Ki a kedvenc zenészed?<br />3. Milyen könyveket olvasol? <br />4. Milyen a kapcsolatod a barátaiddal? <br />5 Szereted az állatokat? Van-e kedvenced?<br />6. Milyen filmet néztél utoljára?<br />7. Sportolsz valamit? <br />8. Mennyi időt töltesz a családoddal? </span></span></div>
</div>
<br />
Újabb Díj:<br />
<br />
A második díjat is nagyon szépen köszönöm Majomkának!<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Times,Times New Roman,serif; line-height: 19px;"><u><b>Szabályok.:</b></u></span></span></div>
<span style="font-size: small;">
<span style="font-family: Times,Times New Roman,serif;"></span><br />
</span><div style="text-align: center;">
<span style="font-size: small;"><span style="font-family: Times,Times New Roman,serif;"><span style="line-height: 19px;">1. Megemlítjük, hogy kitől kaptuk a díjat!</span></span></span></div>
<span style="font-size: small;">
<span style="font-family: Times,Times New Roman,serif;">
<span style="line-height: 19px; text-align: start;"><div style="text-align: center;">
2. Felsorolunk 4 bloggert, akinél 200-nál kevesebb a (feliratkozott) rendszeres olvasók száma!</div>
<div style="text-align: center;">
<a href="http://alice-twilightfanfic.blogspot.hu/">Alice</a></div>
<div style="text-align: center;">
<a href="http://dallambanaszerelem.blogspot.hu/">Minie95</a></div>
<div style="text-align: center;">
<a href="http://smallstories-bw.blogspot.hu/">Becca W.</a></div>
<div style="text-align: center;">
<a href="http://secretsofedwardandbella.blogspot.hu/">LilyVolturi</a></div>
<div style="text-align: center;">
<a href="http://lilyvolturistwilight.blogspot.hu/">LilyVolturi</a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
</span><span style="line-height: 19px; text-align: start;"><div style="text-align: center;">
3. Egy- egy kommentet hagyunk a kiválasztott négy blogon a díjazásról!</div>
</span></span></span><span style="font-size: small;"><br />
</span><span style="font-family: Courier New, Courier, monospace; font-size: x-small;"><b><br /></b></span><span style="font-size: 12.0pt;"></span>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com6tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-60170512474523239432013-05-07T00:37:00.000-07:002013-05-07T00:37:31.733-07:005.fejezet -Végzetes harapás... vagy mégsem? <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLR3dAZvDIvdC36tMcodm465qVqQ-am_LK0mcwNUr1AXyjCITLymY3LHIZcm3CnTYDPfvGKiClnqES438Hob7x06L_wQbgrjH9o2FlxLG5NnmZejmPg6292WqTF8KOvjHz85LWTA9um48/s1600/4906_320.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLR3dAZvDIvdC36tMcodm465qVqQ-am_LK0mcwNUr1AXyjCITLymY3LHIZcm3CnTYDPfvGKiClnqES438Hob7x06L_wQbgrjH9o2FlxLG5NnmZejmPg6292WqTF8KOvjHz85LWTA9um48/s1600/4906_320.png" /></a></div>
<br />
<br />
Sziasztok!<br />
<br />
Nos, kicsit megkésve, de megérkezett a friss. És remélem ez is elnyeri a tetszéseteket. A komikért hálás vagyok, mint mindig. Nagyon jól esnek, akárhányszor olvasom. A következő rész időpontja még rejtély a számomra is, de sietni fogok vele. <br />
Most pedig nem húzom tovább z időt. Jó olvasást.<br />
Puszi: Hope<br />
<br />
<br />
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Nézz rám- kértem Edwardot. Mikor rám pillantott, már tudtam a választ. Az
utóbbi időben túl sok ilyen tekintetet láttam ahhoz, hogy tudjam, mi történik
vele. –Mutasd- kértem szelíd hangon.</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Mit? </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Megharaptak. Mutasd hol.</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mi? Nem. Hagyjál- lökött arrébb Edward,
mire Carlisle rászólt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te hagyjál. Áruló vagy. Hazug…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Edward. Zaklatott vagy, megértem, de
nyugodj meg. Bella nem tehet semmiről- próbált rá hatni Carlisle, de az előtte
álló vámpír már nem a fia volt. Már nem Edward volt. Legalábbis nem azaz
Edward, akit megismert. Őt már elnyelte a méreg okozta düh és harag.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle- tettem a kezem a vállára és
hátrébb húztam. –Nincs magánál. Ő már nem a fiad. Megmarták és a vérfarkas
méreg miatt ilyen. Néhány órája lehet a szervezetében a méreg, ami veszélyes rá
nézve és ránk is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit tegyünk? –Carlisle ideges volt,
mégis moderálta magát. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Egy percig gondolkoztam, majd Edwardot
az arcánál fogva kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Figyelj rám. Nem lesz semmi baj. Ne
félj- biztattam, miközben gyengéden a szemébe nézve kezdtem el használni az
erőm. Muszáj megigéznem, ha azt akarom, hogy ne törjön ki a pánik. És főként
hogy Edward nyugodt maradjon. –Minden rendben lesz. Túl fogod élni- suttogtam.
És hittem benne, hogy így lesz. Csak akkor működik, ha én is elhiszem, amit el
akarok hitetni vele. –Túl fogod élni. Az apáddal segítünk rajtad, csak maradj
nyugodt. Most pedig ülj le a kanapéra. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Edward úgy tett, ahogy kértem. Én fölé
hajoltam és beleharaptam a csuklómba, majd a szájához emeltem a kezem.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igyál. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Nem kellett kétszer mondanom. Már itta
is. Nem mondom, hogy jól esett, főleg nem így, hogy most én is gyenge vagyok,
de ez a legtöbb, amit ebben a pillanatban érte tehetek. Csak most ne támadjanak
meg minket, mert akkor végünk. Képtelen lennék harcolni. Pláne a vérfarkasok
ellen. Így nem, hogy érzem őt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, ne csináld. Kérlek- könyörgött
Carlisle. –Gyenge vagy és ez felemészti minden erődet. Kérlek, ne tedd. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis mit akarsz? Hogy meghaljon?
–kérdeztem a könnyeimmel küszködve. Ahogy Edward ivott, úgy lettem egyre
rosszabbul. Már állni is alig tudtam, de nem engedhetek a gyengeségnek. Soha
nem leszek gyenge. Soha. –Melyik a fontosabb számodra Carlisle? A fiad élete
vagy az én egészségem? Válassz!- dörrentem rá.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, ne…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Meghaljon? Igen? Csak szólj és
abbahagyom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De te is meghalsz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ezt az örömöt nem adom meg senkinek. Még
nektek sem. Nem akkor fogok meghalni, amikor mindenki a halálomat akarja. És
nem egy rohadt vérfarkas harapás miatt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elég lesz Bella. Hagyd abba- dörrent
rám újra és ekkor megragadta a karom és elhúzott Edward közeléből. A falnak
döntött és nem engedett.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak így segíthetek rajta. Hát nem
érted? Nem engedhetem, hogy ekkora fájdalmat átélj. Ez túl sok lenne neked. Én
nem számítok. Nem. Talán másoknak igen, de ebben a családban nem. Neked már nem
jelentek annyit, mint a gyerekeid és a feleséged. Akkor mégis miért nem hagyod,
hogy segítsek? Miért?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert te is gyenge vagy Bella. És igen
is sokat jelentesz nekem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De ha nem iszik a véremből, sokkal
hamarabb meghal. És nem lesz időnk, hogy megkapja az ellenszert. Csak így
segíthetek rajta. A vérem lelassítja a folyamatot, de nem állítja meg. Szüksége
van az ellenszerre, hogy életben maradjon. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Van ellenszere?- kérdezte Jasper
reménykedve és kissé értetlenül. –A legenda szerint nincs, ami megmenthetné egy
vámpír életét, ha megmarta egy vérfarkas. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig van. Egyetlen személy vére
segíthet csak rajta. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor mire várunk még? –a szöszi csak
nem bírt magával. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ühm…- felnyögtem a fájdalomtól, amit
már nem bírtam magamban tartani. Carlisle még mindig a falnak szorított, de
ebben a pillanatban észbe kapott, majd a kanapéhoz vitt és lefektetett rá. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jól vagy? Bekötöm a kezed. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Hagyd- suttogtam, majd a véremet
elkentem a csuklómon. Ettől majd gyorsabban begyógyul a seb. Legalábbis
remélem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, jól vagy? –kérdezte Carlisle
újra, de a szemeim csukva voltak. Azt sem tudom, mikor csuktam le, de nem
akarózott kinyitni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egyáltalán nem vagyok jól. Kibaszottul
gyenge vagyok és nincs bennem egy csepp élet sem. Ha nem lennék halhatatlan,
már meghaltam volna a sok kíntól. Most pedig ha volnál olyan kedves, hozz nekem
egy kis vért. Emberit, mielőtt teljesen kiszáradok és előttetek adom be a
kulcsot. Muszáj megerősödnöm, mielőtt úgy döntenek, hogy újabb kísérletet
tesznek a kivégzésemre. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mióta iszol emberi vért?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nagyon régóta nem ittam és félek is,
de ha ez kell ahhoz, hogy megvédjelek, akkor megiszom. Hát még mindig nem
érted, hogy mennyi mindent megtennék érted? Még mindig nem látsz tisztán. Ha én
nem tudok harcolni ellenük, nektek is végetek, mert nem tudjátok megvédeni magatokat.
Velük szemben nem- nyögtem, mert újabb fájdalom hasított a testembe. Szinte
könyörgött a vérért. És minél előbb szükségem volt rá. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért ne tudnánk harcolni? –pattant
fel a szőke idegesen. Komolyan, ez belül is szőke, nem csak kívül? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mert nem vagy te olyan erős,
amilyennek képzeled magad. Lehet, hogy az emberek élete felett rendelkezhetsz,
de ebben a világban te is egy kis senki vagy. Egy percet sem bírnál ki a
katonáink kiképzésénél és már az első csatában meghalnál. Mert gyenge vagy. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te beképzelt, öntelt…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rose elég. Most már hagyd abba- szólt
rá Esme dühösen. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te egy senki vagy Rosalie. Hozzám
képest egy senki vagy. Fogalmad sincs, ki vagyok. Azt sem milyen hatalom van a
kezemben. Azt sem tudod, kik vannak mögöttem. Nem tudsz te semmit rólam vagy
azokról a dolgokról, amik fontosak lennének. Tudatlan vagy. Olyan vagy
számomra, mint neked az emberek. Tényleg azt hiszed vagy valaki? Hát elárulom
neked, hogy ha nem ebbe a családba tartoznál, akkor már rég halott lennél. Adj
hálát Carlisle-nak, hogy a családja tagja vagy. Mert ezért vagy még életben.
Mert Carlisle az apád. De ha sokáig húzod az agyam, akkor én magam öllek meg,
aztán szépen kitöröllek a családod emlékeiből. Ha elvesztem a fejem, nem fog
érdekelni, hogy Carlisle az apád vagy sem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem félek tőled- de a tekintete mást
mondott. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Te csak attól félsz, amit az
erdőben láttál. Attól, amit tettem. De elárulom neked, hogy az még semmi nem
volt. Lehet, hogy nem tőlem félsz, hanem attól, amit veled és a családoddal
tehetek. Kitéptem egy élőlény szívét a puszta kezemmel. A szíve ott dobbant
utoljára a kezemben. Az élete rajtam múlt és én gondolkozás nélkül végeztem
vele. A másiknak egyszerűen eltörtem a nyakát, míg a harmadiknak a vére még
mindig a tőrömön van. Ez az, ami megrémiszt téged. Hogy félelem nélkül tudok
ölni. Félsz mennyi mindent tehetek veled vagy másokkal anélkül, hogy bármit is
megbánnék. Esetleg a férjeddel, a testvéreiddel vagy az anyáddal. Megrémiszt,
hogy nem tudod, ki vagyok, milyen vagyok, vagy mire vagyok képes. Félsz mit
tehetek veled vagy a családoddal. És nem is akarod megtudni. Ne várd meg, míg
elfogy a türelmem, mert neked annyi. És egyszerűen csak kitöröllek az
elméjükből. Nem fog rád emlékezni senki. Senki nem tudja majd, hogy valaha te
is a család tagja voltál. Remélem felfogtad miről beszéltem, mert ez volt az
első és utolsó alkalom, hogy figyelmeztettelek. Most pedig befejeztem a
beszélgetést. Carlisle, a vérről beszéltünk, mielőtt félbeszakítottak minket. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze, odabent van a konyhában.
Gyere, megmutatom- Carlisle arckifejezése most hideg és érzelemmentes volt. És
tudtam ezt azért teszi, hogy ne tudja meg senki, hogy mit gondol az előbb
hallottakról. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd én megmutatom neki- állt fel
Esme.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm- suttogtam, majd lassan újra
feltápászkodtam és Esme után indultam. Mikor látta mennyire gyenge vagyok,
megvárt, majd segített kimenni a konyhába. A pult előtt megálltam, majd
felugrottam rá és a fejemet a konyhaszekrénynek döntöttem. Majd lehunytam a
szemem. Közben Esme kivett egy tasak vért a hűtőből, majd egy bögrébe öntötte
és betette a mikróba. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nem tudom mi volt közted és a férjem
között, de hálás vagyok, hogy segítesz a fiamon. Még így is, hogy előtte te is
megsérültél. És valljuk be azok után, ahogy Rosalie viselkedik veled, nem
lepődnék meg rajta, ha mindannyiunkat hagynád meghalni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rosalie makacs és tiszteletlen, de
előbb utóbb rájön, hogy a gőgjével nálam nem sokat ér el. Ilyen aprócska
vámpírokat eszem reggelire, mint amilyen ő. A viselkedésén már csak javítani
lehet, mert nem tanították meg neki mi az udvariasság. Pedig ha tudná, ki
vagyok, soha nem merne ilyen hangot megütni velem szemben. Én nem vagyok ehhez
hozzászokva. Ha anyám hallaná, már halott lenne. Carlisle miatt van még
életben. Jobb, ha visszafogjátok, mielőtt olyat tesz, amitől Carlisle jelenléte
sem tudja majd megmenteni. Edwardnak is miatta segítettem- mondtam, miközben a
kezembe vettem a felém nyújtott bögrét. –Sajnálom, hogy miattam borult fel a
családotok, de muszáj volt. Te is láthattad mekkorák és milyen veszélyesek. És
már ne haragudj, de nem vagytok elég felkészültek egy ilyen harchoz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom ki vagy, de köszönöm. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Maradjunk annyiban, hogy amíg ti is
úgy akarjátok, addig egy barát vagyok. Ha ellenem fordultok, akkor ellenség.
Ennyire egyszerű a dolog. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem kenyerem az ellenségeskedés. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom. Épp ezért szeretném tisztázni,
hogy a férjed sosem volt a szeretőm. Mi sosem voltunk úgy együtt, mint egy pár.
Csakis barátok voltunk. Én vagyok a teremtője. A parancsolója. Ő pedig az én
megmentőm. Egyszerűen ő volt a legjobb barátom. A támaszom. Miatta kezdtem újra
érezni. Ő volt, aki miatt újra emberi lettem. Előtte érzéketlen voltam.
Könyörtelen, szívtelen. Ő megváltoztatott engem. És a kapcsolatunk ezáltal
sokkal mélyebb lett. De csakis baráti szinten. Ennyi. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Értem. Akkor én most magadra hagylak-
indult volna el az ajtó felé, de újra megszólítottam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Esme, a férjed szeret téged. De meg
kell értened, hogy közöttünk nagyon erős, érzelmi kötelék van. Én még nem
engedtem el őt. És még egy ideig még nem is fogom. De egyszer megteszem. És
akkor már nem fog ennyire kötődni hozzám. Megígérem. De még nem akarom
elveszíteni. Nekem már csak ő maradt a gyermekeim közül. Még egy kicsit érezni
akarom, gondoskodni akarok róla, mielőtt elengedem. De visszaadom őt neked.
Megvédelek téged és a családodat is és utána eltűnök. Örökre békén hagylak
titeket. Megígérem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom, hogy Carlisle szeret engem. De
rossz érzés látni, hogy milyen felszabadult és boldog melletted, a kialakult
helyzet ellenére is. Sokkal boldogabb, mint mellettem valaha is volt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most már más lesz. Hiszen eddig ott
volt a szívében a hiányérzet, még ha nem is tudta miért. De én elengedem, és
már nem fogok neki többet hiányozni. És melletted is ilyen lesz. Boldog és
felszabadult. Én nem akarok tőle semmit, amivel szétrobbantanám a
kapcsolatotokat. De én változtattam át és szükségem van rá. Sokkal jobban, mint
azt bemerem ismerni. Ha elveszíteném, abba belerokkannék. Kötődöm hozzá, érzem
őt és ő is engem. Ezt nem egyszerű elszakítani. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én nem is akarom. Megértelek vagy
legalábbis próbálkozok. És várok. Megvárom, míg elmúlik a zűrzavar és meglátjuk
mi lesz utána. Őszintén mondom, hogy te jó ember vagy Bella. És remélem egyszer
tényleg mindent meg tudunk majd beszélni egymással. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én is Esme. Én is remélem- suttogtam,
de erre nagyon kevés esélyt láttam. Ugyanis eldöntöttem, ha vége a harcnak,
akkor elengedem Carlisle-t. Megszakítok vele minden kapcsolatot és kitörlöm
magam végérvényesen az emlékeiből. És a családjáéból is. Ha minden veszély
elmúlik, neki nyugodt életre van szüksége. És Esme-nek is. Mert jó ember.
Tiszta és kedves. Pont olyan nő, akire Carlisle-nak szüksége van. Ő is
megtalálta a helyét az életben és én megint magamra maradok. Megint. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- szólított meg bizonytalanul. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kérdezz csak- mosolyogtam rá, majd
kortyolni kezdtem a vért. Egyből éreztem jótékony hatását az ereimben. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi fog történni a fiammal?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez… Talán nem kellene. Megoldjuk.
Ígérem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kérlek, mondd el. Tudnom kell. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha nem jut idejében az ellenszer a
szervezetébe, akkor meghal. Szépen lassan elmúlik az igézet hatása, sokkal
hamarabb, mint azt szeretném. Nem hat majd rá semmi, ami megnyugtatná. Nem
hallgat majd senkire. Előbb nem érez semmit, aztán ingerült lesz, mint azt az
előbb láthattad. A következő fázisban hallucinál és vért akar majd és végül
meghal. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Valóban segít rajta a véred?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Lelassítja a folyamatot, de nem
állítja le. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak tudnám, akkor miért vagyunk még
itt- jött az éles hang az ajtóból, mire mind a ketten odanéztünk. –Ha Edward
haldoklik, el kellene mennünk az ellenszerért. Nincs szükségünk erre a nőre,
aki láthatóan annyira gyenge, hogy menni is képtelen.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nagyon tévedsz drága Rosalie-
mosolyogtam rá fenyegetőn. –Még így is erősebb vagyok nálad. Ne becsülj le
Rosalie. Gyorsan gyógyulok. És nem akármilyen kiképzést kaptam. Egy
szempillantás alatt végzek veled, ha szükséges. Ezt ne feledd. A fivéredet
pedig nem akárkinek a vére gyógyítja meg. És nélkülem aligha kapnátok belőle,
már ha egyáltalán idejéében rájössz, hol keresd azt a személyt, akinek a vére a
gyógyír.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle elvezet hozzá. Ő sosem
hagyná, hogy a fia meghaljon. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem is rossz ötlet-mutató ujjamat az
államra helyeztem. –Még be is jöhetne, de van egy aprócska gond. Carlisle soha
nem találkozott vele. Nem tudja ki ő, hogy néz ki, vagy egyáltalán hol keresse.
Nem tud róla semmit velem ellentétben. És ott vannak még a farkasok. Ellenük
semmi esélyetek. Nem hagynátok el a határt áldozatok nélkül. Mert ezek a lények
könyörtelenek és gonoszak. Semmi más nem érdekli őket csak a gyilkolás és a
bosszúvágy. Semmi esélyetek ellenük. Azt sem tudtátok végignézni, hogy én
végzek velük. Akkor hogyan ölnétek meg ti őket? Sehogy. Pedig ebben a világban
vagy te ölsz vagy téged ölnek. Nincs más lehetőség. Most pedig menj- mutattam
az ajtóra. –Az anyáddal beszélgetek, nem veled. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te engem ne utasítgass. Nem vagy te
itt senki- Rosalie ezúttal messzire ment.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rose, elég- szólt rá Esme, de már késő
volt. Ugyanis engem eléggé felbosszantott ahhoz, hogy ne törődjek mással csak a
haraggal. Leraktam a kezemből a bögrét, majd villámgyorsan lepattantam a
pultról és elé suhantam. Még fel sem fogta mi történik, de én már a nyakát
szorongattam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Utoljára figyelmeztetlek téged te
neveletlen fruska. Tanuld meg, hogy tisztelettel beszélj hozzám, vagy nagyon
megütheted a bokád. Ha én nem vagyok, most te sem lennél itt és ez a család sem
lenne sehol. Ha én nem mentem meg Carlisle-t, akkor te meghaltál volna. A saját
vőlegénye ölte volna meg az elkényeztetett királykisasszonyt. Jegyezd meg, mert
nem szólok többször. Ha én beszélek, te hallgatsz. Ha én mondok valamit az úgy
lesz és te minden szó nélkül követed az utasításaimat. Szabad akaratodból fogod
azt tenni, amit mondok, különben elválasztom a kecses nyakad a tested többi
részétől és idő előtt darabokra szedlek. Remélem világosan fogalmaztam. Ha élni
akarsz nagyon sürgősen változtatsz a viselkedéseden velem szemben.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, Bella kérlek, ne bántsd.
Kérlek- könyörgött Esme a hátam mögött, miközben én még mindig Rosalie nyakát
szorongattam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megértetted, amit mondtam? –tettem fel
az utolsó kérdésemet, mire csak egy fejrázást kaptam. Szóval vette a lapot.
–Akkor most az egyszer még elengedlek, hogy lásd, milyen nagylelkű vagyok. De a
következő ilyen alkalommal halott vámpír vagy Rosalie Hale. Ezt jegyezd meg. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Elengedtem, majd visszatértem a vérrel
teli bögrémhez. Ismét felültem a pultra, most már valamivel könnyebben. Ez a
vér tényleg segített. Érzem, ahogy visszatér belém az erő. Ugyanakkor valami
furcsa tompaságot éreztem. És akkor rájöttem, hogy ez nem tőlem jön. Ezek
Edward érzései. Szóval elkezdődött. Előkaptam a telefonom, mert innentől kezdve
segítségre van szükségem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi most kimegyünk a többiekhez-
hallottam meg Esme hangját, mire felemeltem a fejem. Még éppen elkaptam, ahogy
felkaparja a lányát a földről. –Ha vérre van még szükséged, a hűtőben találsz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm Esme… és sajnálom- erőltettem
meg egy mosolyt, de csak egy gyenge pillantást kaptam cserébe. Majd magamra
maradtam a konyhában. A telefont a fülemhez emeltem és vártam. Vártam, hogy
valaki felvegye és segítséget küldjenek nekünk. Itt az ideje, hogy
visszamenjek. De ezúttal Carlisle-t és a családját is magammal viszem. És ennek
a megoldása pont Edward volt. Mivel az élete a kezemben van, a többiek is
jönnek majd. Így Carlisle és a családja biztonságban lesz. Legalábbis egy
darabig. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Egy fájdalomhullám söpört végig rajtam,
mire összerándultam. Újra kortyolgatni kezdtem a vért, miközben még mindig
vártam. Már éppen feladtam volna a reményt, hogy valaki felveszi a telefont, de
ekkor meghallottam a gyenge női hangot. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Halló!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hívja azonnal a telefonhoz. Beszélnem
kell vele. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom, de most nem lehet zavarni. Hagyjon
üzenetet, vagy hívja vissza később.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Bennem kezdett felmenni a pumpa. Nem
elég Rosalie arroganciája, most még egy egyszerű emberi lény is kioktat.
Komolyan feje tetejére állt a világ, mióta eljöttem onnan? Mégis kinek képzeli
magát ez a nő?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha nem hívja rögtön a telefonhoz,
elbúcsúzhat az életétől. Mondja meg neki, hogy Isabella keresi és nagyon fontos-
morogtam, mire végre tette, amit kértem. Nem sokkal később pedig meghallottam a
hangot, amely egyszerre keltett bennem félelmet, örömöt, szeretetet, aggodalmat
és megnyugvást. </span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com10tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-37574387486736348662013-04-28T08:50:00.002-07:002013-04-28T08:50:25.468-07:004.fejezet -Isabella<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]-->Sziasztok!<br />
<br />
Bocs a késésért. Tényleg nagyon sajnálom, de nem tudtam hamarabb hozni. Egyszerűen nem volt rá időm. Sajnálom. De remélem ezzel a fejezettel valamelyest kárpótollak titeket.<br />
Köszönöm a komikat nagyon jól esnek és ha szabad ilyet kérnem, akkor csak így tovább :)<br />
Ha minden jól megy jövőhét hétvégén újabb rész kerül fel.<br />
Addig is puszi mindenkinek: Hope<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi39Liv-ApPPt161KUnJuF-KFIUXoif8e8ZhM_8ND4Il1P1FU2hpxRPrVqyVuJmMzCUM6LxOLvr2YjfoKEb1Kewrx26Fkad0XUrMajjJQol16-kyKR8NzTuykat1gUBfVdJxn-4JuWIvns/s1600/twione3as.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="208" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi39Liv-ApPPt161KUnJuF-KFIUXoif8e8ZhM_8ND4Il1P1FU2hpxRPrVqyVuJmMzCUM6LxOLvr2YjfoKEb1Kewrx26Fkad0XUrMajjJQol16-kyKR8NzTuykat1gUBfVdJxn-4JuWIvns/s320/twione3as.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Bella szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Tudtam, hogy anyám dühös lesz, de mennem
kell. Nem szabadna, de nekem tudnom kell, hogy jól van. Biztonságban. Még akkor
is, ha ezzel veszélynek teszem ki magam. Hiszen már így is megszegtem az
ígéretem azzal, hogy idejöttem Volterrába. De ha nem teszem, akkor Aro elbukik.
Kész balfék. Egy idióta. Nem tudom hogyan bízhattam rá Carlisle-t, ha még
hazudni sem tud neki. Pedig igazán egyszerű. Elmondja, hogy nem ért semmit és
közben végtelenül ártatlan képet vág és végig a szemébe néz. Egyszerű dolog és a
vámpíroknál mindennapos. Nem értem mi olyan nehéz ebben. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Most pedig hála az aggodalmamnak, itt
vagyok újra a közvetlen közelében. Ott Volterrában képtelen voltam nem nyomon
követni minden lépését. És miután elmentek, én is útnak indultam. Tudok róla
mindent. Pontosan tudom, hol lakik, kik a családtagjai, milyen állatból iszik
vagy milyen a kapcsolata a gyerekeivel. Szerencsére nem Aro az egyetlen, akire
rábíztam őt. És meg kell mondanom, a többiek sokkal jobb munkát végeztek, mint
ő. Pedig ő lenne a vámpírok hatalmas királya. Mind meglepődnének, ha tudnák,
mennyire fél is Aro valójában. Nem is olyan nagy ő, mint amilyennek képzeli
magát. Caius viszont már nem fél annyira, mint ő. Ő képes lenne újabb támadást
indítani ellenünk, holott nagyon jól tudja, hogy az a saját halálához vezetne. Egyik
ostobább, mint a másik, de ők is megteszik. Így mi védve maradunk. Legalább
erre jók. Hogy senki ne tudjon rólunk. Legalábbis senki oylan, akinek nem kéne.
Most mégis itt állok és azt várom, hogy Carlisle és a családja hazaérjenek a
vadászatról és felfedjem előttük, amit eddig nem engedtem meg Aro-nak. És hogy
miért? Mert el akarom innen vinni. Akkor is, ha ő nem akar jönni vagy ha a
családja nem engedi. De kétlem, hogy nem jönne, ha megkapja a válaszait. A
válaszait, amiket 160 évvel ezelőtt elrejtettem az elméje legmélyén. Amiket a
szíve mindig is tudott, de az esze nem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Isabella- hallottam meg Carlisle és
Jasper hangját a hátam mögül és nekem mosoly kúszott az arcomra.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle, Jasper. Örülök, hogy újra
találkoztunk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi szél hozott? –kérdezte kedvesen
Carlisle és én közelebb léptem hozzá. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szívem, ki ez a nő?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Volterrában találkoztunk vele most,
hogy Aro-nál jártunk. Csak azt nem tudom, miért van itt? Talán Aro küldött?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Erre felnevettem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Aro nekem nem parancsolgat. De nem
csak ott találkoztunk először. Hát nem emlékszel Carlisle?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem rémlik, hogy előtte találkoztunk
volna.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igazad van. Milyen felesékeny is
vagyok. Nem ismerhetsz meg, hiszen nincsenek emlékeid- mosolyogtam rá. –De ezen
hamar segíthetünk- elé suhantam, majd megfogtam a két arcát és mélyen a szemébe
néztem. –Most már emlékezhetsz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Természetesen mindenki azonnal mozdult,
hogy megmentsék apjukat, de én gyorsabb voltam és felugrottam a legközelebbi
fára. Egészen addig, míg Carlisle meg nem állította a fiait. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elég ebből. Emmett, Edward, Jasper,
maradjatok nyugton. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Ekkor leugrottam a fáról újra eléjük,
mire mind vadul morogtak, de Carlisle megindut felém és ők értetlenül álltak a
dolgok előtt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Semmi baj. Ő egy barát- mosolyodott el
és szemében végre ugyan az a fény csillogott, mint 160 évvel ezelőtt. Mint
mielőtt elhagytam volna. Felismerés csillant bennük, öröm és közben egy kis
harag is. De a boldogsága nagyobbnak bizonyult.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Barát? Szerintem többek voltunk
egymásnak Carlisle. Vagy tévedek? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Nem tévedsz- suttogta. Én pedig
nem bírtam tovább és kitártam felé karjaimat. Ő pedig elengedte felesége kezét
és mit sem törődve a családja rosszallásával, felém lépkedett, majd mikor
odaért, szorosan megölelt. És én úgy éreztem, végre megtaláltam az elveszett
kincsemet. Boldogan öleltem magamhoz, miközben mélyet szippantottam illatából.
– Végre.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. Végre- suttogtam én is, majd
kicsit eltoltam magamtól, hogy jobban szemügyre vehessem. –Nem változtál
semmit. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Te sem. Bár ahogy látom az ízlésed nem
a régi.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem rohangálhatok ugyan olyan
ruhákban, mint akkor. Nem igaz?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De. És milyen jól állnak ezek is.
Igazán csinos vagy. De magyarázattal tartozol. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szívem- hallottam meg egy bátortalan
női hangot, mire mind a ketten hátranéztünk. –Ki ez a nő?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A megmentőm- suttogta azt, amit lőször
én is mondtam neki. A legelső találkozásunkkor. –Nem hiszem el, hogy itt vagy-
újra felém fordult és megölelt. Én visszaöleltem és nem is akartam elengedni.
Csak így tudhattam biztonságban. Ha mellettem marad. Régen akkor volt
biztonságban, ha minél messzebb volt tőlem, de most már nem.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>–Ennyi év után újra itt vagy. De miért pont
most? Bajban vagy?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én mikor nem vagyok? Ez nem újdonság.
Azért jöttem, mert hiányoztál. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De miért most? Ezért nem jöttél volna
ide. Igaz? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hát már meg sem látogathatlak csak
úgy? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha csak látni akartál volna, nem feded
fel előttemmagad. Azt meg végképp ne engedted volna, hogy emlékezzek. Te valami
olyasmiről akarsz beszélni velem, amihez az emlékeim szükségesek. De miért pont
ennyi év után?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem lehetne ezt négyszem közt? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle-nak nincs titka előttünk-
hallottam meg az egyik fia hangját. Ha emlékem nem csal Edwardnak hívják. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bronzvörös haj, magas, nyúlánk, izmost
test. És gondolatolvasás. Biztosan te vagy Edward. A nagydarab Emmett,
Jasperrel már találkoztam. A szőke beképzelt Rosalie, a kis kobold pedig Alice.
És már csak egy valaki maradt ki. A feleséged Esme. Na, milyen voltam?
–mosolyogtam rá pimasul.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szóval figyeltél? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megígértem, hogy vigyázok rád. És ehhez
elengedhetetlen volt, hogy mindig tudjam, mi van veled. De őszintén örülök
neked. És a családodnak is. Megérdemelted. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm, de most te jössz.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Előbb te édesem- termett mellettünk
Esme. –Magyarázatot várok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd később megkapod- suttogtam a szemébe
nézve. Most vidd innen a gyerekeidet és sétáljatok egy kicsit az erdőben, amíg
én társalgok a férjeddel. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- suttogta megbabonázva, majd
visszafordult a gyerekei felé, akik döbbenten néztek rá. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit csináltál vele- üvöltött felém
Rosalie. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt, amit hamarosan veled is teszek,
ha nemmész vele. Hamarosan visszajöttök és mindent megtudtok, de most menjetek.
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Apa? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle, ismersz. Jobb, ha mennek.
Különben…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Menjetek. Utánatok megyek, ha
végeztünk. Esme-t ne hagyjátok magára. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben- mind elmentek és én végre
elengedhettem magam egy kicsit. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mentek volna maguktól is. Nem kellett
volna megigézned.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most ez a legkisebb gondunk. Veszélybe
vagytok. Ezért vagyok itt. Volterra óta követnek titeket. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Várj, várj. Kitörlöd az emlékeim,
újakat kreálsz, magamra hagysz a Volturinál, utána felbukkansz és felborítod az
életem és semmi magyarázatot nem adsz. Nem gondolod, hogy ez egy kicsit sok?
Még tőled is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nyugodj meg Carlisle- tettem a vállára
a kezem és próbáltam megnyugtatni, mint régen. Anélkül, hogy a képességem
használnám. Pusztán a jelenlétemmel. –Mindent megmagyarázok. De előtte tudnod
kell, hogy veszélyben vagytok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Honnan veszed?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem zavarosak mostanában a lányod
látomásai? Nem hall a fiad olyan gondolatokat, amik ismeretlenek és amilyeneket
még sosem hallott? Vagy a másik fiad nem furcsa mostanában? Nem ingerültebb,
nem morcosabb, mint általában? Főleg ájszakánként? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De, de…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez azért van, mert irányítanak
benneteket. Az egész családodat anélkül, hogy észrevennétek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hogy érted? És kik? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle, oka van annak, hogy magadra
hagytalak és kitöröltem az emlékeidet. Azért tettem, hogy megóvjalak téged.
Hogy rendes életed lehessen. Olyan, amilyen most van. Szerinted nekem olyan
könnyű volt, hogy elhagytalak- kérdeztem és elcsuklott a hangom. Mély levegőt
vettem, hogy anélkül tudjak beszélni, hogy elsírnám magam. –Szerinted nekem nem
fájt, hogy nem lehettem melletted? Hogy olyan sokáig hagytalak Aro mellett? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért, nem? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem- ráztam meg a fejem. –Minden
pillanatban éreztelek téged. Az érzéseidet. És vágytam rá, hogy melletted
lehessek, de nem tehettem. Nem tudtam, mert azzal veszélybe sodortalak volna. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És most? Miért most? Talán már nem
érdekel, hogy veszélybe sodorsz?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne csináld úgy, mintha gonosz lennék,
mert nagyon jól tudod, hogy veled mindig más voltam. Téged sosem tudnálak
bántani. És most sem. Ha biztonságban lennétek, most sem jöttem volna. De
elindultak felétek. Tudták, hogy Volterrában veled és a fiaddal találkoztam és követtek
titeket. Ti vagytok a következő célpont. Sejtik, milyen kapocs van köztünk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kik? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A vérfarkasok. Azért hagytalak
magadra, hogy ne sodorjalak veszélybe, mint azokat, akik közel állnak hozzám.
Azért kértem meg Aro-t, hogy vigyázzon rád, mert tudtam sosem támadnának meg
egy akkora túlerővel rendelkező vámpírcsoportot, mint a Volturi. Valaki nagyon
jól mozgatja a szálakat. Már több évtizede. És egyszerűen nem tudunk rájönni ki
az. Csak annyit sikerült kideríteni, hogy engem akarnak. És engem rajtad keresztül
érhetnek el a legkönnyebben. Ezért vagyok most itt. Hagy velem gyertek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis hová? –kérdezte homlokráncolva
és érdeklődve figyelte mondandómat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy olyan helyre, ahol meg tudunk
védeni téged és a családodat. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-És ha ők nem akarnak jönni?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A te feladatod lesz egygőzni őket. Az
életük múlhat rajta. Ha nem jönnek, téged akkor is viszlek. Vagy önszántadból,
vagy megigézlek és a kötelékkel is kényszeríthetlek. De te velem jössz.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A kötelék még létezik?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Soha nem engedtelek el teljesen. Végig
éreztelek. Végig melletted voltam, bár messzebbről, mint szerettem volna. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szóval ezért jöttél? Hogy elszakíts a
családomtól?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem szakítalak el tőlük, ha megértik,
mi forog kockán. De nem fogom kockáztatni az életemet és a tiédet sem a
makacsságuk miatt. Ha nem értik, akkor sajnos elviszlek innen és magikra hagyom
őket. Nem vállalok értük felelősséget és téged sem engedlek el. Lehet, hogy
szívtelennek tartasz, de már csak te vagy nekem. Mindenkit elvettek tőlem, akit
valaha átváltoztattam. Mindenkit Carlisle… egyesével. Te nem értheted, mert nem
veszítetted még el őket, de én mindegyikük halálát éreztem. Mindet átéltem. És
majd belehaltam. Fogalmad sincs, mekkora fájdalom ez és sosem akarom, hogy
érezd- suttogtam és ekkor hatalmas sikoly rázta meg az erdőt. Én pedig
Carlisle-val a nyomomban mentem a családja után, ahol furcsa látvány fogadott. A
Cullen család szemben a vérfarkasokkal. Jobban mondva a család férfi tagjai
harcoltak a farkasokkal. Már csak ez hiányzott nekem. Hogy nyíltan támadjanak,
ne csak megfigyeljék őket. Most már szinte biztos vagyok benne, hogy tudják,
hogy itt vagyok. Ami azt jelenti, hogy a lehető leghamarabb el kell innen
vinnem őket. Legalábbis Carlisle-t. A lehető leggyorsabban felmértem a
helyzetet, ami nem volt valami megnyugtató. Hiába voltak Cullenék többen, ha
nincsenek kiképezve az ilyen harcokra. Így a három farkas könnyen végezhet
velük. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hé, ti undorító férgek- kiáltottam a
lehető leghangosabban, hogy túlkiabáljam a morgásokat és csattogtatásokat.
Persze, ahogy gondoltam, mindenki rám nézett. Nem csak a farkasok, hanem
Cullenék is, akik időközben lassan közelebb araszoltak egymáshoz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, ne…- kezdte volna Carlisle, de
én nem figyeltem rá. Ha azt teszem, amit ő akar, akkor a családja kerül
veszélybe. Inkább én harcolok és elbukok, mint hogy Carlisle-nak baja essen.
Nagy valószínűséggel hárommal még csak elbírok egyedül is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Engem akartok, nem? Miért vesződtök
velük, ha itt vagyok én? omolyan ennyire együgyűek vagytok? A gyengébbel
végezni nem dicsőség. Válasszatok hozzátok illő ellenfelet. Itt vagyok én. Én
vagyok, aki miatt most itt vagytok. Miért nem engem támadtok? –kérdeztem és
ekkor mindegyik felém vette az irányt. Naná hogy. Ki nem hagynák. Hiszen engem
akarnak. Velem akarnak végezni. Egyedül csakis én vagyok itt a probléma. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Megvártam, míg kellő távolságba kerülnek
a Cullen családtól, majd kitoltam a pajzsom, amiről visszapattantak. Az egyik
mögé suhantam olyan gyorsan, ahogy csak tudtam és egyszerűen eltörtem a nyakát.
Nem volt időm teketóriázni. A másik kettőt kerestem, de mire megtaláltam őket,
már túlságosan is közel voltak hozzám. Az egyik akkorát ütött, hogy elrepültem.
Nem mondom, hogy kellemes volt, ahogy sorra vittem ki a fákat és a megérkezés
sem volt valami puha. Egy sziklának dőlve álltam meg. A fejem zúgott, a
végtagjaim sajogtak, a gyomrom liftezett. Biztos vagyok benne, hogy eltört a
karom és hogy vérzik a fejem. De nem gondolhattam a fájdalmaimra, mert egyre
közelebb jöttek. Mivel az egyik kezem szinte használhatatlan lett, kénytelen
voltam a másikra hagyatkozni. Becsuktam a szemem és csak arra a két állatra
gondoltam, akik hatalmas sebességgel közeledtek felém. Feltápászkodtam és még
épp idejében guggoltam le, mielőtt megharapott volna az egyik. Félrelöktem és a
másikkal szembe kezdtem el futni. Ahogy fogyott köztünk a távolság, egyre csak
gyorsított és látszott rajta, hogy biztos magában. Azonban nem hagyhattam
magam. Mert utánam Carlisle jön. És neki élnie kell. Az utolsó pillanatban
kitértem előle és a jó kezemmel átfogtam a nyakát, majd belemélyesztettem a
fogaimat. Felüvöltött én pedig ledobtam a földre. Nem foglalkoztam vele többet.
Úgy is hamarosan meghal. Az utolsót már nem kellett keresnem. Egyszerűen csak
oldalra néznem. Mert ő is felém közeledett. Előkaptam a csizmámból a tőrömet és
vártam. Nem mozdultam csak vártam a megfelelő alkalmat és pont úgy tette, ahogy
én elképzeltem. Mikor elém ért, nem lassított, egyenesen nekem jött és mivel az
egyik kezemben a tőr volt, a másik törött volt, nem tudtam lelassítani. Éppen
annyi időm volt, hogy egyenesen a szívébe döftem az ezüst tőrt, de én is vele
sodródtam. Mind a ketten hosszan csúsztunk, mivel hatalmas sebességgel
csapódott nekem. Végül egy fa tövében álltünk meg. És az a böhöm állat pont
rajtam feküdt holtan. Lelöktem magamról és visszamentem a többiekhez, ahol az
utolsó vérfarkas, akit megharaptam, éppen a halál küszöbén állt. Már emberi
alakban volt, ebből is látszik, mennyire gyors hatással van a vámpírméreg a
farkasokra. Lassan sétáltam oda hozzá, miközben leporoltam a ruhámat, majd
felemeltem és a fának döntöttem. A nyakánál fogva felemeltem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ki küldött? Válaszolj- üvöltöttem rá,
mikor egy mukkot sem szólt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt sosem szeded ki belőlem- nyögte.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Biztos vagyok benne, hogy meg tudnánk
egyezni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Soha.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig csak egy nevet kellene mondanod
én pedig cserébe megszabadítanálak a fájdalmaidtól. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Soha. Ígyis, úgyis meghalok. De nem
fogom elárulni neked, ki akar holtan látni. Legalább álmatlan éjszakáid lesznek
és a nyomorult anyád sem tehet most semmit. Biztosan megeszi a penész, hogy nem
tudja, ki akarja a kicsi lánya halálát. Mocskos vérszívók.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor rohadj meg- morogtam, majd
kitéptem a szívét. A testet pedig elhajítottam. Carlisle felé néztem, aki a
családja mellett állt. A lányai mind a párjaik mellkasába temették arcukat, a
felesége csukott szemmel bújt hozzá. Ő maga nem volt annyira megijedve, mint a
családja, de eléggé zavart volt a tekintete. A többiek pedig olyan arcot
vágtak, mint aki rémeket látott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Egyetlen egy valaki volt, aki
rezzenéstelen arccal nézte végig az egészet és az nem más volt, mint Crlisle
legidősebb fia Edward. Az ő tekintete csodálatot és egy kis félelmet tükrözött,
de amúgy semmi más nem látszott rajta.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Végül Carlisle törte meg a kínos szituációt.
Elengedte feleségét, felemelte a kezét és lassan pár lépést tett felém. Én
pedig nem értettem semmit. Miért csinálja ezt? És ezt szóvá is tettem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-A szentségit Carlisle, miért nem jössz
ide normál tempóban? Talán félsz tőlem? Megijesztetelek?- kérdeztem rémülten.
Hiszen nem most látott először harcolni, de az már régen volt. Lehet, hogy
ezzel csak elborzasztom magamtól. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Csak megsérültél. És azt akartam,
hogy nehogy azt gondold, hogy még én is megtámadlak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, ne aggódj. Gyere közelebb
nyugodtan- mosolyogtam rá, mikor végre minden értelmet nyert.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Carlisle úgy tett, ahogy mondtam. Gyorsan
átszelte a köztünk lévő távolságot és a karomat kezdte el vizsgálni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Alice, add ide az öved- majd ráhúzta a
karomra, aztán a fejem kezdte el vizsgálni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oké, Carlisle, elég. Gyorsan
gyógyulok, te is tudod. Nem tudom, miért akarod bekötözni a sebeimet, ha egy
óra múlva elmúlik- ellöktem magamtól a kezét és az övet is leszedtem a kezemről
és visszaadtam a lányának. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sosem gondoltam, hogy egyszer látlak
sérülten- suttogta Carlisle.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én sem. De vagy én, vagy ti. És ha ti
szálltok velük szembe, akkor elvesztetek valakit. Az pedig csak neked fájna
Carlisle.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az is fájna, ha téged elvesztenélek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tudom. De az fele annyira sem fájna,
mint azoknak az elvesztése, akiket te változtattál át. Bár te elengedted őket.
De itt vannak mind és még én sem patkoltam el, úgyhogy… -fintorodtam el, majd
letéptem egy darabot a felsőmből és megtöröltem a fejem, meg a karom, hogy ne
legyen véres. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most, hogy mindenki jól van, elárulnád
édesem, hogy ki ez a nő? –kérdezte a felesége ezzel magára vonva a
figyelmünket.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez a nő- mutatott rám- a teremtőm.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De hát nem egy nomád változtatott át? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Eddig én is azt hittem, de…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Na jó- szakítottam félbe a nagy
vallomást. –Inkább otthon beszéljük ezt meg. Nem csak hárman vannak idekint.
Menjünk inkább hozzátok és mindenki megkapja a válaszait.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Szerencsére nem vitatkoztak. Elég volt
nekik ez a kis „összefutás” a vérfarkasokkal. Persze, miért is ne, nekem
kellett bénáznom. Úgy tűnik tényleg sok vért vesztettem, mert nem tudtam olyan
gyorsan haladni. Szép lassan mentem és mikor ezt Carlislt legidősebb fia
észrevette, ő is lassított. Szépen lassan sétáltunk, majd egyszercsak
megszólalt.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Köszönöm, hogy megvédted őket. Nem
tudom ki vagy és azt sem miért vagy itt pontosan, de hálásak vagyunk neked. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A hála nagyon komoly dolog Edward. Ha
nem érzed, nem mondhatod. De azért köszönöm, hogy ilyen kedves vagy-
msoolyogtam rá. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen is hálás vagyok neked. Nem tudom
mi lett volna, ha nem értek oda időben Carlisle-val. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De… nagyon jól tudod, mi lett volna.
Valakit elvesztettetek volna. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De te megsérültél és Carlisle nagyon
aggódik érted. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle mindig is ilyen volt- álltam
meg egy kicsit és ezzel őt is megállásra késztettem. –Túlreagálja a dolgokat.
De most már mindent tud. Mindenre emlékszik és elmúlt az a hiányérzet, ami
eddig benne tombolt. Megkapta a válaszait. Hidd el, most már minden rendben
lesz veletek. Mindenkivel. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Isabella, igaz?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Csak Bella.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nos Bella, bárki is légy, még egyszer
köszönöm. Sokkal tartozom neked. Ha segítségre van szükséged, csak szólj. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm Edward, de most ti szorultok
segítségre, ezért vagyok itt. – a fejem zsongott és az erdő is forogni kezdett
körülöttem. Lehunytam a szemem és a fejemhez kaptam a kezem. Olyan éles
fájdalom nyilalt bele, hogy azt hittem menten kettéhasad. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Edward elkapta a karom, majd mieőtt
bármit is mondhattam volna a karjaiba kapott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle-nak tényleg meg kell
vizsgálnia. Nincs minden rendben veled- ez volt az utolsó mondata, amit tisztán
értettem. Sajnos igazat kellett adnom neki. Valami nagyon nincs rendben velem.
Fejemet a nyakába fúrtam és lehunytam a szemem. Muszáj összeszednem magam. Nem
lehetek gyenge. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">„Gyerünk
Bella. Te nem akárki vagy. Neked erősnek kell lenned, megbírkóznod a gondokkal.
Gyerünk. Mutasd meg, hogy nem egy szánalmas ki senki vagy</span></i><span style="font-size: 12.0pt;"> - kúszott elmémbe anyám hangja és ezzel együtt egy
emlék. Egy régi fájdalmas, gyerekkori emlék. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Nagyjából olyan tíz éves lehettem, még
csak egy gyerek. Éppen a kastély alagsorában voltam, lent ahol gyakorolni
szoktak a testőrök. Anya a trónon ült és figyelte, ahogy harcolnak a katonák.
Felsőbbrendű mosollyal az arcán nézte a küzdelmet, míg meg nem pillantott
engem. Abban a pillanatban a mosolya valódibb lett és kitártam felém karjait.
Én lassan mentem közelebb hozzá a hosszú kis ruhácskámban és meghajoltam
előtte, mikor odaértem. Ő viszont a karjaiba kapott és megpuszilt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mondd csak Bella, nincs kedved
harcolni? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha szeretné anyám, akkor nagyon
szívesen- feleltem tisztelettudóan. Nem féltem a küzdelmektől. Hiszen nem
egyszer gyakroltam már a katonákkal. És az is megnyugtatott, hogy anyám nem
hagyná, hogy bajom essen. Hiszen szeret engem. Bármennyire is furcsa vagy
kemény velem, szeret engem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Anya kiválasztott egy vámpírt, akivel
küzdhetek. Nem ismertem őt, ő nem tartozott a katonáink közé. Szerintem
olyasvalaki lehetett, aki úgyis megölnek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A harc elkezdődött. Mindent bevetettem,
amit tanultam, de nem bizonyult elégnek. Így is sok ütést kaptam már és
szörnyen fáradt voltam, de nem okozhattam csalódást anyámnak. Újabb ütést
kaptam, mikor meghallottam anyám hangját, amint a neve kiáltja. Aggódott értem,
tisztán láttam a szemében. Készen állt rá, hogy végezzen a vámpírral, de én
felálltam és újra szembenéztem vele. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Gyerünk
Bella. Te nem akárki vagy. Neked erősnek kell lenned, megbírkóznod a gondokkal.
Gyerünk. Mutasd meg, hogy nem egy szánalmas ki senki vagy, hanem az én lányom.
Gyerünk kicsim- </i>büszkeség csillant tekintetében és én ettől teljesen
elfelejtettem, hogy harcolnom kellene. Azonban mielőtt elérhetett volna a
végzetem, valaki elém állt és gyorsan végzett a vámpírral, ezzel megmentve az
életemet. Majd leguggolt hozzám és felemelt a karjaiba. Eric volt az.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- <i style="mso-bidi-font-style: normal;">Ő
még csak egy gyerek. Nem várhatod el, hogy olyan legyen, mint te. Ne eröltesd.
Még csak egy kislány- </i>szólt anyámhoz nem éppen halk hangon. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Te ebbe ne szólj bele- </span></i><span style="font-size: 12.0pt;">állt fel anyám
és leugrott az emelvényről.<i style="mso-bidi-font-style: normal;"> </i></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Ő az én lányom. Sokkal erősebb nálad, tudom, meddig bírja. Sosem hajszolnám túl
és nem tenném kockára az életét. De meg kell tanulnia megvédenie magát. Mert
szüksége lesz rá. Nem lehetek mellette örökké. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Te nem, de én vigyázok rá mindig. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-size: 12.0pt;">-
Amíg meg nem halsz Eric. És ha így lesz? Ki fog rá vigyázni? Neki kell
megvédenie magát. Meg kell tanulnia túlélni. És éppen erre tanítom. De sosem
hagynám, hogy bántsák. Ez csak egy harc volt, aminek én is véget vetettem
volna. Jegyezd meg, hogy ő a lányom. Az életemet adnám érte. Sosem venném el a
sajátját. Soha. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Mikor legközelebb kinyitottam a szemem,
már egy házban voltam. Jobban mondva egy orvosi szobában. Természetesen
mindenki körülöttem foglalt helyet. Némelyek aggódva, mások mogorvánnéztek rám,
de most a legkevésbé sem érdekelt az ő gondjuk. A sajátjaimmal kellett
szembenéznem. Ahogy akkor anyám mondta, nem lehetek gyenge. Nem akárki vagyok.
Az ő lánya vagyok. És ezt nem felejthetem el. Ha ő erős tudott maradni, akkor
én is. Történjen bármi. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Bella, hallasz engem- hajolt felém
Carlisle, tekintete aggodalmat tükrözött.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen- feleltem és megráztam a fejem,
ami nem volt jó ötlet, mert újra sajogni kezdett a fejem. –Mi történt?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Elájultál, miközben hazafelé jöttünk-
Edward termett mellettem, de most valahogy más volt. Sokkal zavartabb és
idegesebbnek tűnt. Közben pedig mintha küzdene valami ellen. De lehet csak
beképzeltem magamnak. Hiszen ha bármi baj lenne, azt a többiek is észrevennék,
és nem miattam aggódnának.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Agyrázkódásod van Bella, pihenned
kell- fogta meg a kezem Carlisle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Dehogy kell- próbáltam meg felülni, de
nem igazán ment. –Na jó, akkor pihennem kell. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Meddig voltam eszméletlen? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nagyjából két órát. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ühm… Az nem jó. Köszönöm, hogy
elláttál, de most már a családodnak tartozunk magyarázattal. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Valóban. Azt hiszem tényleg itt az
ideje, hogy megtudjatok néhány dolgot- sóhajtotta Carlisle és leült az ágyra,
szembe a családjával. –Tudnotok kell, hogy Bella a teremtőm. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A nevem Isabella Swan. Mivel én már
ismerlek titeket, ezért nem várok bemutatkozást. Ha lehet, rövidítsük le ezt a
kis történetet amennyire csak lehet. Mint azt az előbb Carlisle említette, a
teremtője vagyok. Én változtttam vámpírrá és mielőtt rátámadnátok, tudnotok
kell, hogy egészen a mai napig ő sem tudott az egészről semmit, mert elvettem
az emlékeit és újakat kreáltam neki. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen- helyeselt Carlisle- és ott
tartottunk, hogy miért? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. A családod nem ismeri a történet
elejét. Ne aggódj- fogtam meg a kezét és rámosolyogtam. –Mindent megtudsz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jól van. 1850-ben ismertem meg Bellát.
Ő is abban a városban lakott, ahol én a szüleimmel, akiket később vámpírok
öltek meg. Apám üldözte őket és végül pont egy olyan lény végzett vele, akit
gyűlölt. Mivel a haláluk után egyedül maradtam, nem volt kivel beszélnem,
csakis a barátaim maradtak nekem. Gyűlöltem egyedül élni a házban, utáltam a
magányt. Egyik éjszaka egyedül kóboroltam az utcán, mikor megtámadtak. Egy nő
volt az. De más volt, mint azok a nők, akiket előtte láttam, ismertem. Hideg
volt és vadállatias. Egy vámpírnő. Tudtam, hogy végem. Hogy vége az életemnek
és akkor akartam is. Hiszen senkim nem volt. De az úr nem hallgatott meg.
Ugyanis a segítségemre küldte Bellát. Apám tisztelte őt, annak ellenére is,
hogy jóval fiatalabb volt nála. Nem tudta, hogy Bella mi is valójában. Hiszen
fényes nappal sétált az utcán, társalgott az emberekkel, igaz kicsit fehér
volt, de azt betudták a származásának. Bella megmentete az életemet és akkor nem
utoljára. A nő úgy ment el, mint akit megaláztak. Könyörgött az életéért.
Hiszen ő ismerte Bella valódi kilétét. Nem harcolt vele, nem volt rá szüksége.
Hiszen ti is megijedtetek tőle először, ahogy én is. Bella titokzatos és
félelemkeltő. Egy igazi királynő. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Oké, az agyonfényezésből elég. Még a
végén elpirulok. Folytasd a történetet- kértem. Komolyan, tényleg ennyire
istenít? De hát nem tettem semmit, amivel ezt kiérdemelném. Vagy a kötelék
miatt lenne? Nem hiszem. A többieknél nem volt semmi ilyesmi. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miután a nomád elment beszélgetni
kezdtünk. Elmesélte mi ő. És végül felajánlotta, hogy menjek vele. Én pedig
elfogadtam. Négy évig éltem vele emberként. Nem volt senkim, csakis ő. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Együtt éltetek? –kérdezte a felesége.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. És mielőtt meglódulna a
fantáziátok, Carlisle és köztem nem volt semmi. Szigorúan csak barátság. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Még ember voltam. Bella vigyázott rám
és megóvott mindentől. Lehetővé tette számomra azt, amit soha nem gondoltam
volna, hogy lehetséges. Segített, hogy bízni tudjak az emberekben és a
vámpírokban. Óvott, segített, taníttatott. Mindent megadott nekem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És mit kért cserébe? Ez itt a nagy
kérdés. Talán belőled ivott? –kérdezte a szőke hajú lány. Szóval nem vitte el a
cica a nyelvét és ő is tud beszélni. De amit most mondott, azzal vérig sértett.
Soha nem ittam Carlisle véréből. Soha. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egyetlen egyszer sem ittam belőle, ha
érdekelt. Nem vértasakként volt mellettem. Eszembe sem jutott volna, hogy
megkóstoljam a vérét, pedig nem biztos, hogy te ellenálltál volna neki a
helyemben- vágtam hozzá, majd visszafordultam Carlisle felé. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem kért semmit cserébe. Csak annyit,
hogy tartsam meg a titkát. Pedig megigézhetett volna, hogy mindent elfelejtsek,
de megbízott bennem. És ez nekem nagyon sokat jelentett. Olyan volt számomra,
mint egy őrangyal. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne túlozd el. Már így sem rajonganak
értem. De ha többet áradozol, csak még jobban megutálnak majd. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig ez az igazság. Sosem kértél
semmit. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem is végeztem túl jó munkát. Kértem
Carlisle-t, hogy ne menjen sehova éjszaka és főleg ne nélkülem. Mert vannak
nálam veszélyesebb lények is, de nem hallgatott rám. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kimentem az egyik éjszaka, mikor Bella
aludt. És azonnal beütött a baj. A halálomat nem természetfeletti okozta. Hanem
egy egyszerű baleset. Egy autó. Elütött és ott hagyott az úton. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem értem oda időben. Kegyetlenül
rossz volt a tudat, hogy mindentől meg tudtam védeni és pont egy autó végez
vele. Carlisle-t már beszállították a kórházba, de az orvosok kzölték velem,
hogy már nem sok van hátra, ugyanis súlyos sérülést szenvedett. Önző voltam,
nem akartam elengedni. És ő is megkért rá, hogy tegyem meg. Hogy ne veszítsem
el, átváltoztattam vámpírrá. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És most jön az a rész, hogy miért
hagytál el.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pontosan- bólintottam, majd felültem.
Carlisle közben elvett egy poharat a közelben lévő asztalról és átnyújtotta
nekem. Hálás voltam neki, amiért gondolt rám. A pohárban ugyanis vér volt.
Állatvér. Gyorsan megittam és ettől kicsit erőre is kaptam, demég mindig
gyengének éreztem magam. –Miután átváltoztattam, egyre több jel utalt arra, hogy
figyelnek minket. Előtte is észrevettem már és tudtam róla, de utána már
biztossá vált. Ezért Carlisle-val Olaszországba utaztunk a Volturihoz. Olyan
döntést kellett meghoznom, ami iszonyatosan nehéz volt. Aro tartozik nekem és
anyámnak nagyon sokkal, ezért szívesen segített. Mindent megbeszéltünk. Aro és
a többiek tudták a dolgukat. Már csak nekem kellett elvennem Carlisle emlékeit.
Elmagyaráztam neki mindent, utána elzártam az összes emlékét. Végül újakat
kreáltam neki, amiben én nem szerepeltem. Ti is tudtok erről, mert ezt a
múltját ismeritek. Aro és a Volturi vigyázott rá és a családjára. Ezért van az,
hogy titeket sosem támadtak meg. Mikor elhagyta Volterrát, figyelemmel
kísértem. Persze én távol voltam. Haza kellett mennem anyámhoz, hogy eltereljem
Carlisle-ról a figyelmüket. De végig figyeltek titeket az embereim. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kik? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nagyon közeli ismerőseitek. Például a
Denali klánból Eleazar és Carmen. Ők voltak a leghűségesebbek, de nem csak
emiatt lettek a barátaitok. Ne kételkedj Carlisle- néztem rá könyörgőn, mikor
felpattant. –Eleazar valóban a barátod, nem úgy, mint Aro. Ők az életüket adnák
érted és nem csak miattam. Hanem mert ők őszintén a barátaid. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szóval az egész előre meg volt
tervezve. Az egész eddigi életem. Volt egyáltalán valami, amit én értem el
egyedül? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne csináld ezt Carlisle. Tudod jól,
hogy mindent te egyedül értél el. Nem kellett hozzá az én segítségem. Te
egyedül érted el, hogy orvos lehess. Én csak a biztonságodat garantáltam. Semmi
mást nem tettem, csak amit megígértem. Hogy mindig vigyázok rád. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nincs semmi baj. Joggal kételkedsz. De
meg kell értened, hogy csak védtelek. Sajnálom, hogy elhagytalak. Pedig
szerettem volna melletted lenni. Jobban szerettem volna, mint bármi mást ezen a
világon. Elmeséltem neked, hogy mi minden történt velem. Emlékszel most már
mindenre velem kapcsolatban. Remélem egyszer, ha nem is tudsz megbocsátani, de
legalább megérted miért tettem- hajtottam le a fejem. –Életem legnehezebb
döntése volt, hogy elhagytalak. De nem jöhettek rá, mennyit jelentesz nekem.
Carlisle, sosem akartam, hogy bajod essen. Az életemet adnám azért, hogy te
élhess. Ebben sose kételkedj. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Sajnálom Bella. Csak magammal
foglalkoztam. Csak azért borultam ki ennyire, mert semmit nem értettem, de a te
helyedben én is ezt tettem volna. Akkor is, ha ezzel megbántok másokat.
Megértelek és köszönöm. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Kimásztam az ágyból és egyenesen felé
lépkedtem, majd megöleltem őt. Hiába én vagyok az idősebb, nekem nagyobb
szükségem van rá, mint neki rám. Ezt be kell ismernem. Hiszen elég, ha
körbenézünk. Neki mindene megvan. Ellentétben velem. Veszély vesz körül és
mindenkit elvesznek tőlem, aki fontos számomra. Carlisle-nak nincs szüksége
rám. Amint vége ennek az egésznek, el kell engednem. Nem szakíthatom el a
családjától. Nem lehetek ennyire önző. Ha biztonságban lesz, elengedem őt. És
soha többet nem bántom az érzéseit. Ő nem ezt érdemli. Ő nem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-<span style="mso-spacerun: yes;">
</span>Nem lehetne, hogy egy kicsit sétáljunk? Legalább csak a házban. Olyan
rossz itt egyhelyben- toltam el kicsit magamtól. Elmosolyodott, de bólintott.
Mindenki eltűnt a szobából kettesben hagyva minket. –Ha ennek vége, megkapod a
szabadságod Carlisle. Nem tartalak vissza soha többet. Megértettem, hogy neked
itt a helyed. A családoddal. Hiszen számítanak rád. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És te? Veled mi lesz? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Majd csak túlélem- mosolyodtam el. –De
ebben az esetben nem lehetek önző. Veled szemben nem. Képtelen lennék neked
újabb fájdalmat okozni. Szeretlek téged. Te vagy a legjobb és legközelibb
barátom. Sőt. Az egyetlen igaz barátom. A támaszom. De nem csak nekem van rád
szükségem, hanem a családodnak is. És én megbírkózom a hiányoddal. Eddig is
sikerült, ez után is menni fog. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Szemembe könnyek gyűltek. Hát végleg el
kell őt engednem. Megtalálta a helyét a világban. És nekem ez volt a célom. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne mondj semmit- Kértem, miközben
letöröltem az alattomosan lehulló könycseppjeimet, melyek végigszántottak az
arcomon. -Menjünk le. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Carlisle nem szólt semmit, tette, amit
kértem. Csendben lesétáltunk a nappaliba, ahol a többiek is ültek.
Beszélgettek, nevetgéltek. Tényleg olyanok voltak, mint egy család. Egy nagy és
boldog család. Csak éppen én nem illettem a képbe. Csendben ültem a kanapén és
hallgattam, ahogy Carlisle mesél a családjának a múltjáról, a közösen eltöltött
éveinkről, az átváltozásról. Csendben ültem a kanapén a gondolataimba merülve. Egészen
addig, míg meg nem hallottam egy kibontakozó vitát. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Minden szép és jó, de nem hiszem el,
hogy ez valóban így történt. Ugyan, ki hiszi el, hogy elvették az emlékeidet? Ráadásul
pont egy olyan nőt hoztál a nyakunkra, aki veszélyes. Aki csak a bajt hozza
ránk- morogta Edward.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Fiam, kérlek- próbálta csitítani
Carlisle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig Edwardnak igaza van. Ez a nő
csak bajt hoz ránk- Rosalie is csatlakozott Edwardhoz. De nem ugyan olyan
indulattal. Rosalie dühös volt, de Edwardban egy csepp harag nem volt. Sokkal
inkább zavartság és félelem. Ráadásul olyan volt, mint egy űzött vad. Kissé
oldalra billentettem a fejem és vártam a következő mondanivalójukat. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem, nincs igaza. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig, amíg ő meg nem jelent, senki
nem akart végezni velünk. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Rosalie tovább vitatkozott, de Edward
nem. Testtartása meggörnyedt, a kezét vakargatta, mintha viszketne neki,
miközben folyt róla a víz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Lassan felálltam a kanapéról és Edward
felé lépkedtem. Ő nem vette észre zándékomat, de a többiek sem. Tovább
folytatták vitájukat. Nekem iszont egy valaki kötötte le a figyelmemet. Edward
és a furcsa viselkedése. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella- hallottam meg a nevemet, de nem
figyeltem rá. Edward előtt álltam meg és összeszűkült szemekkel mértem végig.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jól érzed magad?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis mit érdekel téged? Ki vagy te, hogy
mindenbe beleszólsz? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szóval nem. Mi történt Edward.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Semmi. Nem tartozom neked
magyarázattal.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bella, mi folyik itt? –lépett mellém
Carlisle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nézz rám- kértem Edwadot. Mikor rám
pillantott, már tudtam a választ. Az utóbbi időben túl sok ilyen tekintetet
láttam ahhoz, hogy tudjam, mi történik vele. –Mutasd- kértem szelíd hangon.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Megharaptak. Mutasd hol.</span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com9tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-16316414837426484012013-04-20T06:45:00.001-07:002013-04-20T06:45:26.350-07:003.fejezet -Újra otthon<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]-->Sziasztok!<br />
<br />
Végre elkészültem a következő fejezettel. Sajnálom, hogy ilyen sokáig tartott. De végre itt van és remélem tetszeni is fog nektek.<br />
Nagyon köszönöm azt a sok visszajelzést. Nagyon jól esnek, ahogy az is, hogy ennyire várjátok a folytatást. Nem is húzom tovább az időt. Jó olvasást.<br />
Puszi: Hope<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBuAeWUQI41-uklHN8e5mUcPujKHc1N8zAuLDHqcY0MPUnLmNI3IGG1EMJ7EzzXXNKHBhpJb_DynD7oRG1JQ53jBe_2RihGATNxl9ZqlRQ8nb4BQhcU77v-3Ol1stSGWfKjnuRywGO79o/s1600/img-thing.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgBuAeWUQI41-uklHN8e5mUcPujKHc1N8zAuLDHqcY0MPUnLmNI3IGG1EMJ7EzzXXNKHBhpJb_DynD7oRG1JQ53jBe_2RihGATNxl9ZqlRQ8nb4BQhcU77v-3Ol1stSGWfKjnuRywGO79o/s1600/img-thing.jpeg" /></a></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">(Carlisle szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Igazából nem tudtam meg semmi
lényegeset. Aro ugyan azt mondta, amit évekkel ezelőtt. Semmi többet. De tudom,
hogy titkol valamit. Van valami a háttérben, amit nem akar vagy nem szabad
megosztania velem. De mégis mi lehet? És mi köze van hozzám? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">És az a nő? Isabella? Olyan furcsa volt.
Barátságos, mégis távolságtartó. De mikor megláttam hatalmába kerített egy
érzés. Mintha ismerném, mégsem elégszem rá. És még sosem láttam Aro-t ennyire
hallgatagnak. Mikor az a lány beszélni kezdett… mintha Aro elvesztette volna a
tekintélyét. És mégis miért mondta azt, hogy sosem ártana Aro a barátainak?
Hiszen tudom, hogy ha Aro akar valamit, akkor meg is szerzi magának és nem
érdekli a barátság sem. A családunkat eddig mégsem támadta meg. Lehet, hogy
Isabellának igaza van és Aro mégsem olyan rossz? És én miért hiszek annak a
nőnek? Még csak most ismertem meg és nem tudok róla semmit, de mikor a szemembe
nézett és megígérte, hogy épségben kerül vissza mellém Jasper, bíztam benne.
Hittem neki. Valami belül azt súgta hinnem kell. És az a furcsa érzés a
mellkasomban, az is enyhült. Nem szűnt meg teljesen, de enyhült. És az kellemes
volt. De most, újra itthon, megint előjött és még mindig nincs rá válaszom. A
semmiért hagytam itt a családomat. De legalább megpróbáltam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Mi történt fiam? A szokottnál is
csendesebb vagy. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Semmi. Csak… Isabellára gondoltam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Van benne valami leírhatatlan.
Mindenki tart tőle, de tisztelik. Éreztem. Viszont őt nem. Mintha nem is lett
volna ott. És amiket mondott? Szinte teljesen megnyugtatott. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit mondott? –kezdett egyre jobban
érdekelni ez a titokzatos nő. Vajon ki lehet ő? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Előre tudta, hogy kérdezgetni akarom.
Azt mondta ne kérdezzek semmit, mert nem válaszol. Biztosított róla, hogy
épségben elhagyhatjuk a kastélyt minden bonyodalom nélkül. Azt mondta, amíg ő
ott van, addig nem esik bántódásunk. Vajon miért mondta? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom fiam. Számomra is rejtély.
Még sosem láttam, de én is azt éreztem mellette, amit te. Biztonságot. Tudtam
valahol mélyen, hogy ő ott van, Aro-nak eszébe nem jutna bántani és így is
történt. Mintha Aro félne tőle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egyenesen retteg. Megalázkodik előtte,
a vámpírok leghatalmasabb királya. Nem tudom, ki lehet ő. De a Volturi fél
tőle. Pedig azt hittem ők csak egy valakitől félnek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miről beszélsz?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A déli háborúkban nagyon sok vámpírral
találkoztam és voltak egy páran, akik sokat tudtak a régiekről. Azt mondták
tartani kell a Volturitól, mert veszélyesek. De van náluk nagyobb erő is. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Milyen erő? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egy olyan, mely egyetlen mozdulattal
eltünteti a vámpírokat. Vérfarkasok, alakváltók, vámpírok, boszorkányok és
emberek. Mind külön faj és ellenségek. Az emberek tudatlanok, semmit nem tudnak
a természetfelettiről és ez az egyetlen dolog, amiben mind a négy faj egyet
ért. Hogy az emberek ne tudjanak róluk. Mert az veszélyes. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Honnan tudsz te ilyet?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mesélték. És meglep, hogy te nem
tudod. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Meséld el, kérlek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A legenda 5 testvérről szól. Az idők
kezdetén még csak emberek éltek a földön. Illetve olyanok, akik képesek voltak
a… természetfelettire. Boszorkányoknak nevezték őket. Ezek a különleges emberek
megértették a többiekkel, hogy nem rosszak attól, hogy mások. Ők is emberek.
Elfogadták egymást, boldogan éltek. Az idő egyre csak telt és civilizálódtak az
emberek. A család, akit említettem, átlag emberek voltak, kivéve az asszonyt. Ők
is békében éltek, mígnem egy napon az egyik családtagot holtan találták. Egyből
a boszorkányokat okolták, de a feleség meggyőzte a férjét, hogy nem ők tették.
Hogy képtelenek lennének a boszorkányok elvenni az emberek életét. A férje hitt
neki. Nem a boszorkányok tették. Hanem a szomszéd faluban élő nép. Mikor a
családfő megtudta bosszút esküdött. Megfogadta, hogy kiírtja a népet. A
felesége boszorkány volt. Arra kérte adjon hatalmat a családjának, hogy
megvédhessék magukat és a faluban élőket. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Az asszony megtette, hogy védje családját. A
jószándék vezérelte. Azonban a gyerekei nem akarták. Így az asszony, hogy
teljesítse férje akaratát, hazudott a gyerekeinek. Mindegyiket egyesével
változtatta át. Mikor az első, legidősebb fiú átváltozott, a többiek tudták mi
történt. Figyeltek a jelekre és így az asszony nem tudta átváltoztatni őket.
Újabb tervet eszelt ki. Más lénnyé változtatta mindegyiküket. Mivel más
folyamata volt, így a gyerekek csak akkor jöttek rá, mikor átváltoztak. A
családfő vámpír lett. Az asszony a saját vérét adta neki. A legidősebb fia vérfarkas
lett, mint a másik nép. A középső fia akárcsak az apja, vámpír. A legkisebb
fia, aki életben maradt alakváltó lett. A vérfarkas és az alakváltó közt annyi
a különbség, hogy a vérfarkas teliholdkor tud átváltozni, az alakváltó pedig
bármikor. A lánya ember maradt, mert azt remélte boszorkány lesz belőle. A
család bosszút állt a törzsön, mely végzett a fiúval. Kiirtották őket. Viszont
a férje és a két legidősebb fia többet akartak. Átváltoztatni embereket és ezt
a boszorkány nem tudta elviselni. Képtelen volt elhinni, hogy egykori szerető
családja semmivé lett. Méghozzá miatta. Mert ő tette azzá őket. Az asszony
gyermeket várt. Tudta ez a gyermek lesz az ő megváltása. Kislánya született.
Felnevelte, miközben folyamatosan tanította. Lányával és legkisebb fiával
együtt óvták a gyermeket. Mikor elérte a 20 éves kort, az anyja minden hatalmát
a kisebbik lányának adta. Végül az asszony tudta, hogy a fiai bosszúja utoléri.
Mert biztos volt benne, hogy nem marad titokban a tette. Tudta, hogy könnyen
végezhetnek vele annak ellenére is, hogy a kisebbik fia védelmezi őt. De véget
akart vetni az egésznek. Tudta, ha ő meghal nem lesz, aki megállítsa a
teremtményeit. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Helyre akarta hozni a
hibáit éppen ezért óvta annyira a gyermeket. Akkora hatalmat adott a kisebbik
lánya kezébe, amekkorát csak tudott. Ő volt az egyetlen, aki megállíthatta
volna a testvéreit és az apját. Mikor a férje megtudta mit tett, óriási haragra
gerjedt és megölte a feleségét. Meg akarta ölni a lányt is, amíg nem késő, de
végül nem sikerült neki. Helyette ő halt meg. A lány megkínozta és a végén
porrá égette az apját. Gyűlölte őt, amiért megölte az anyját, de tudta egyszer
eljön ez a nap. Hiszen az asszony felkészítette a gyermeket. A fivérei
megijedtek tőle és gyűlölni kezdték húgukat, amiért végzett az apjukkal. Miután
a szülők meghaltak két részre szakadtak a gyerekek. A két legidősebb fiú
elment, de megesküdtek, hogy végeznek testvérükkel és mindenkivel, aki segít
neki. A legenda szerint a két fiú folytatta, amit az apjuk elkezdett. Újabb és
újabb vámpírokat illetve vérfarkasokat hoztak létre. A fiatal lány pedig
ottmaradt másik két testvérével, akik segítettek az anyjuknak. A nővére ugyan
ember volt ezért védelmezte őt mindentől. A fivére pedig megesküdött neki, hogy
bármikor hajlandó segíteni neki, de ő is elhagyta a falut. A két lánytestvér
ott maradt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ezután mi történt? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az emberlánynak boldog családja volt
és békében élt a faluban a testvérével. A faluban élők elfogadták a fiatal
lányt, még a boszorkányok is. Ő pedig vigyázott a falura. Egészen addig, míg a
nővére meg nem halt. Mindig közel álltak egymáshoz és az elvesztése
megváltoztatta őt. Elhagyta a falut és körbejárta a világot. Tudta eljött az
idő, hogy eleget tegyen az anyja akaratának és elvegye a testvéreitől a
hatalmat, melyet sosem kellett volna megkapniuk. Mikor rájuk talált, már
rengeteg mindenkit maguk mellé állítottak ás átváltoztattak. Így kevésnek
bizonyult ellenük. Neki is fel kellett készülnie így visszavonult és keresett
egy biztonságos helyet. Bár tudta, ha átváltoztatja az embereket, akkor ő sem
lesz jobb, mint a testvérei, de szüksége volt olyanokra, akik hűségesek hozzá
azért, hogy meg tudja állítani fivéreit. A másik, ami visszatartotta az a
nővére iránti szeretete volt. Mivel ő ember volt, nem akarta az ő faját
kiirtani. De szüksége volt rájuk. Ezért megtette. A lány ugyan embernek nézett
ki, de boszorkány volt. Egy olyan boszorkány, aki vámpír gyorsasággal bírt,
akinek az érzékei sokkal jobbak voltak, mint bármelyik testvéréé. Halhatatlan
volt, mégis emberi. Egy félvér. Minden különleges megvolt benne, ami a
testvéreiben és még valami. A boszorkányok ereje. Ezáltal ő jelentette a
legnagyobb veszélyt a testvéreire. Sok mindenkit változtatott át, de csakis
boszorkány erővel. Másképp is tehette volna, de arra csak nagyon keveseket méltatott.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mégis hogyan? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A vérével. Ha valaki iszik a véréből
és utána meghal, olyan lesz, mint ő. Egyfajta kötelék alakul ki, de erről
többet nem tudok. Csak annyit mondtak, hogy a vér az, ami összeköti őt a
teremtményeivel. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És mi történt ezután?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom. A legendát sosem hallottam
végig. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És hogy jön ide a volturi?-
értetlenkedtem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem biztos, hogy ez igaz, de
lehetséges. Azt hallottam, hogy ez a lány- az öt testvér közül a legfiatalabb-
olyan hatalmas lett, hogy elnyomja az összes többi fajt. Hogy ő irányítja őket.
Állítólag a Volturit is ő hozta létre. Vagy ő adott nekik hatalmat. Császárnőként
emlegetik. Ha helyesek az információim, akkor van egy lánya, vér szerint.
Egyetlen egy, aki a királynő. Nos, a császárnőről nem tudnak semmit. Talán még
most is létezik valahol, de lehet csak egy legenda. De abban biztos vagyok,
hogy ő a legfélelmetesebb lény a földön. És a lánya sem semmi. Ők ketten azok,
akik véget vethetnek ennek a világnak. Mert a császárnő vére folyik a lánya
ereiben. Ő is képes mindarra, amire az anyja. Tehát ketten együtt kiirthatják
azokat a fajokat, amiket szeretnének. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jasper, honnan tudod mindezt? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mikor átváltoztam, akkor találkoztam
egy nővel. Maria seregét irányítottam és éppen újabb embereket kereste, akiket
átváltoztathat. Akkor találkoztam egy lánnyal, aki elmesélte a történetet. De
azt nem tudom ő honnan hallotta. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És ki volt ő? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mindössze egy 17 éves lány lehetett,
aki tudott a vámpírokról és tudta milyen harcok folynak ott. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És ezt nem találtad furcsának? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Sok ember tudhatta, de azok mind
meghaltak, vagy átváltoztak. Lehet, hogy átváltoztatták őt. Akkor egyszer
láttam, utána soha többet. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ez érdekes. Utána kell néznem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem hiszem, hogy bármit is találsz, de
megpróbálhatod. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- <i style="mso-bidi-font-style: normal;">„Kérem,
kapcsolják be öveiket. Hamarosan megkezdjük a leszállást.”</i>- hallottuk meg a
női hangot. Mélyet sóhajtottam, de eleget tettem a kérésnek. Közben pedig az
járt a fejemben, amit Jasper mesélt. Vajon valóban létezik. Létezik a
császárnő, a királynő? És a többi faj? Vámpírokon kívül vannak más fajok is?
Boszorkányok, vérfarkasok, félvérek? Hiszen alakváltókról már hallottam.
Találkoztunk is velük. Nem kizárt, hogy az egész valóság. Akkor pedig nagyon
vakon éltünk eddig. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Miután a gép leszállt és kiléptünk a
repülőtér parkolójába, megpillantottam Alice-t és az én egyetlen, bájos
feleségemet. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Sziasztok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szia szívem- mosolyodott el Esme, majd
egy apró csókot lehelt ajkaimra. –Sikeres út volt? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem igazán- ráztam meg a fejem. -Aro nem
mondott semmi újat. Csakis annyit, amennyit régen és ez gyanús. De most nem
érdekel. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi történt? Nem akart elengedni? Vagy
baj van? –kérdezősködött tovább.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Semmi. És Aro minden szó nélkül
elengedett. Nem akart ott tartani.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem is mert volna- szólt közbe Jasper.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miről beszélsz édesem? –nézett rá
kíváncsian Alice.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Volt ott egy 17 év körüli lány. Nem
tudom, hogy mi lehetett, de nem vámpír volt. És Aro úgy tartott tőle, mint a
tűztől. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ki volt az? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom. Csak a nevét. Isabella. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Jasper, jól vagy? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Persze. Csak nem tudom kiverni a
fejemből. Olyan magabiztos volt és erős. Egyszerűen leírhatatlan. Olyan
felsőbbrendű. Nem olyan, mint a Volturi. Biztonságot nyújtott a jelenléte. És
nem éreztem semmit. Nem hatott rá a képességem. Olyan titokzatos volt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Még a végén azt hiszem belezúgtál-
nevetett fel Alice és mi is jót mosolyogtunk rajta. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igaza van Jaspernek. Furcsa volt. De
jó értelemben. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Menjünk haza. A többiek is vártak már
titeket- mosolyodott el szerelmem. Alice és Jasper beültek hátra, én vezettem,
Esme pedig mellém ült. Az utat viszonylag csendben tettük meg, bár Alice szája
be nem állt, de senki más nem beszélt. Lassan megérkeztünk a házhoz.
Leállítottam az autót, mind kiszálltunk és bementünk a házba. Mindenkit végigöleltünk.
Hiányoztak, pedig csak reggel mentünk el. Igaz, most meg hajnal van. Új nap, új
fordulatokkal. A nap sütött, így én nem mehettem dolgozni, Esme nem mehetett az
árvákhoz és a gyerekek sem iskolába. Miután mindent elmeséltünk a többieknek
felmentem az emeletre és Jaspert is magammal hívtam. Mindent el kell mondania
erről a történetről. Tudnom kell. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mit szeretnél?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mesélj még erről a történetről nekem.
Kérlek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudok én sem többet. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért nem mondtad el eddig?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt gondoltam tudsz róla. Annyi év
után úgy, hogy mindent körbejártál már és annyi barátod van. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akiket a Volturi óta szereztem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az nem számít. Érdekes, hogy nem
tudtál róla. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Azt mondtad Aro tartott Isabellától.
Igaz? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Igen. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És azt is, hogy a császárnő emberi.
Vagyis félvér. Mi van, ha ő volt az? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Az lehetetlen. Nem hiszem, hogy
egyedül menne a Volturihoz egy olyan hatalmas személy, mint ő. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Miért ne? Hiszen ő adta a hatalmukat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De ez csak egy feltételezés Carlisle.
Nem hiszem, hogy Isabella lenne a császárnő. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem láttad soha, nem tudod a nevét.
Akkor miért ne lehetne ő? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mint mondtam, a császárnő
megváltozott. Kegyetlen lett. Ő nem az. Különben nem védett volna minket. Miért
tette volna, ha nem is ismer? Ha még életben van, akkor csakis a testvérei
iránti bosszúja élteti. Nem törődik ő senki mással csakis magával. Szerinted
miért tartott tőle mindenki. Miért nem beszél róla senki? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szerinted életben van? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom. Azt mondták halhatatlan. De
egy halhatatlant is meg lehet ölni. Bár nem tudom, őt mivel lehetne. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor szerinted rosszul gondolom és
nem ő az? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Szerintem nem. De nem kizárt, hogy
köze van hozzá. Lehet, hogy egy átváltoztatott. Lehet egy boszorkány. De lehet
alakváltó is. Vagy bármely más faj. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mennyit tudsz a más fajokról? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Melyikről? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- A vérfarkasokról? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Egyszer találkoztam eggyel és majdnem
meghaltam. Gyorsak, erősek és a harapásuk halálos a vámpírokra. Nincs
ellenszer, amely megmenthetné azt, akit megmartak. Csak teliholdkor változnak
át és falkákban élnek. Teliholdkor az embereket is bántanák. Csakis a
fajtársukra figyelnek. Vérfarkast harapással lehet teremteni. Azt hiszem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Az alakváltókról tudunk. Ők a jók, de
a vámpírokat irtják. Embereket nem bántanak és öröklődő. Mit tudsz a
boszorkányokról? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Könnyen elvegyülnek az emberek között
és képesek megbénítani a természetfelettit. De megölni nem. Legalábbis anélkül
nem, hogy ők maguk bele ne halnának. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És a félvérek? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem tudom. A legenda szerint attól
függ milyenné változtatta őket a császárnő. Nem találkoztam félvérrel. Még
soha. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Értem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Van még valami? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Azt hiszem ennyi. Köszönöm a
segítséged fiam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha bármiben a segítségedre lehetek,
csak szólj. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm fiam. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Jasper bólintott és elhagyta a szobát.
De én nem tudtam kiverni a fejemből a lehetőséget, hogy Isabella a császárnő.
Hiszen Jasper nem említette a nevét és szerintem nem is tudja. Mi másért
biztosított volna róla minket, hogy nem esik bántódásunk, amíg ő ott van. És ez
felvet egy újabb kérdést. Vajon miért óvott meg minket Aro-tól? Aro viselkedése
így teljesen tiszta. Hiszen fél tőle, nem meri megkockáztatni, hogy elveszti a
hatalmat. Ezért teszi, amit kért tőle. De Jaspernek is igaza van. Hiszen nem
menne oda egyedül. Főleg nem úgy, hogy ha a legenda igaz, akkor a testvérei a
halálát akarják. Képtelenség ezen eligazodni. Egyszerűen már semmit nem akarok
tudni. Semmit. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Akkor gyere vadászni és felejts egy kis
időre- felkaptam a fejem Edward hangjára.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mióta vagy itt?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mióta Jasper elment. Nem akartam
hallgatózni, de a gondolataitok túl hangosak. Nem tudom kikapcsolni. Próbálj
megnyugodni, hátha utána tisztábban látsz majd. Ez a történet zavaros, de
egyszer minden ki fog tisztulni. Minden olyan lesz, mint régen. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Kezdem elfelejteni, hogy milyen is
volt régen. Mert akkor sem volt jó. Semmi nem jó körülöttem és ez most
bebizonyosodott. Eddig egyszerűen csak nem akartam látni. Milyen vak is voltam?
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle, gyere, menjünk el vadászni.
Talán kitisztul a fejed tőle. Utána tisztábban gondolkozol majd. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem. Nem hiszem. Én most nem megyek.
Menjél csak.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Pedig mindenki jön. Alice
összetrombitált mindenkit csakis azért, hogy ne érezd magad egyedül. Kitalálta
a közös vadászatot. Gyere te is, kérlek. Jó lesz. Egy picit félre tudod tenni a
gondolataidat. Foglalkozz egy kicsit Esme-vel. Nagyon aggódik érted. És nem
csak ő. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Rendben, menjünk- felálltam, majd
Edwarddal a nyomomban lementem a nappaliba, ahol a többiek tényleg mind lent
voltak. Odaálltam szerelmem mellé és egy puszit adtam ajkaira, aki mosolyogva
bújt hozzám. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Akkor, ha mindenki itt van, akár
mehetünk is- harsant Alice hangja. Mi pedig engedelmesen követtük őt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Edwardnak igaza volt. A vadászat kicsit
kikapcsolt. És végre a családommal is tölthettem egy kis időt. Szépen lassan,
emberi tempóban sétáltunk hazafelé az erdőben, miközben jókat nevettünk és beszélgettünk.
A távolból egyre többször hallatszott fel farkas üvöltés, de biztosan az
alakváltóknál történt valami. Ami minket nem érint. A farkasok dolgába nem
szólhatunk bele. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A szél egyre hűvösebb lett, egyre
erősebben fújt. Bár nem fáztunk, mégis kellemetlen volt. Kicsit sietősebbre
vettük a dolgot, hogy minél előbb hazaérjünk. Mielőtt azonban a házhoz értünk
volna egy nem várt személyt állta utunkat. </span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-82898720583873186202013-04-11T04:29:00.002-07:002013-04-11T04:29:33.502-07:002.fejezet- Volterra<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgputX-I8SEuuPGBxzAKoUbK7pVpU4dSKdfhqI6qhpYjs_P71iXEl7yMJRfB-7kyattyd7yziEyCbzCL4qjVk4RvnjnBOk0M_UdzscugdROJ4WE5jRNXxN60AviMLz8eViUegsropKiRLs/s1600/bella-and-jasper.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="189" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgputX-I8SEuuPGBxzAKoUbK7pVpU4dSKdfhqI6qhpYjs_P71iXEl7yMJRfB-7kyattyd7yziEyCbzCL4qjVk4RvnjnBOk0M_UdzscugdROJ4WE5jRNXxN60AviMLz8eViUegsropKiRLs/s320/bella-and-jasper.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
(Carlisle szemszöge)</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Az életem tökéletes. Mindenem megvan, amit az emberek csak akarhatnak. Bár
nem vagyok ember, így sem kívánhatok többet, mint amim már van. Vámpír vagyok,
örök élettel, örök fiatalsággal. Van egy csodás feleségem Esme, két lányom
Rosalie és Alice és három fiam Edward, Emmett és Jasper. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Egy csodás családom, akikre mindenkor és
mindig számíthatok. Az életem üres volt, míg szépen lassan kialakult a mostani
családom. Sosem akartam vámpír lenni és már emberként is úgy neveltek, hogy ez
rossz. Hogy a természetfeletti lények gonoszak és szívtelenek. Így mikor
vámpírrá változtam,<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>próbáltam végezni
magammal, de halhatatlan révén nem jártam sikerrel. Végül sikerült megtalálnom
az arany középutat. Állatvérrel táplálkozom, így nem kell embereket ölnöm, hogy
éljek. Így valamelyest megbékéltem magammal. Sokat tanultam és vámpír létemre
orvos lettem. Évekkel később találkoztam a Volturival, az Olaszországi
vámpírokkal, akik civilizáltabbak voltak, mint azok a vámpírok, akikkel előttük
találkoztam, de az emberi életet ők sem tisztelték, így aztán ott nem sok időt
töltöttem. És mikor onnan eljöttem, attól fogva kezdtem érezni valamiféle
hiányérzetet. Amelyet évekkel később is a szívemben érzek. Még most is, 160 év
eltelte után. Ugyanis 160 év telt el, mióta a Volturinál jártam. Én 200 éves
vagyok. Ebben a 200 évben átváltoztattam először a fiamat Edwardot, a
feleségemet Esme-t, A lányomat Rosalie-t és a másik fiamat Emmett-et. Jasper és
a másik lányom Alice ők csatlakoztak hozzánk és mind állatvéren élünk. Van egy
családom, megvan mindenem, de valami még hiányzik. Valami, amiről nem tudok, de
érzem, hogy nincs meg nekem, holott nagy szükségem van rá. De nem tudom mi az.
Próbálok rájönni, de valami nem engedi. Mintha nem szabadna rájönnöm mi az, ami
miatt hiányérzetem van. De mi lehet? Nem veszítettem el senki, aki közel állt
volna hozzám, mióta átváltoztam. A Volturi előtt minden normális volt. Az
megismerésük előtti 40 évemben nem éreztem semmi ilyesmit. Sőt, akkor sem,
amikor náluk voltam. De mikor elszakadtam tőlük, napról napra egyre rosszabb
lett. Próbálok úgy csinálni, mint aki tökéletesen boldog, de ez az érzés nem
hagyja. Teljesen elnyom bennem minden más érzést. Talán vissza kellene mennem a
Volturihoz, hogy kiderítsem mégis mi történt, ami miatt megváltoztak az
érzéseim. Talán Volterrában válaszokat kaphatok. Igen, ezt kell tennem.
Beszélnem Aro –val. Ő az egyetlen, aki segíthet nekem. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
-Apa, ugye nem akarsz elmenni egyedül? –termett előttem Alice. Persze
erre már mindenki felfigyelt, főleg a karjaimban fekvő szerelmem. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Hova akarsz menni? –nézett rám felhúzott szemöldökkel, miközben
felült mellettem és mélyen a szemembe nézett.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- A Volturihoz.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Mégis minek? –kérdezte Jasper.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Valami fontosat kell megbeszélnem Aro-val. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- De egyedül akkor sem mehetsz.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Majd én elkísérlek- ajánlotta fel szerelmem.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ez nem jó ötlet. A gyerekek iskolába járnak, nem hagyhatjuk itt őket
egyedül. Mit szólnának a Forks-i emberek? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Akkor majd én veled megyek- állt fel Jasper szerelme mellől. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Erre semmi szükség. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ha én nem mehetek veled, legalább Jasper had kísérjen el. Kérlek
szívem. Mind ismerjük Aro-t, tudjuk milyen nagyravágyó. Ki tudja, mit találna
ki, hogy ott maradj, ha egyedül mész. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Rendben. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- És mikor indulunk?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ma éjszakás vagyok, úgyhogy holnap reggel. Ma szólok a főnökömnek,
hogy kellene pár nap, aztán reggel mehetünk a legelső géppel. Így jó? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nekem megfelel. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Rendben- bólintottam, majd a dolgozó szobámba mentem. Muszáj valahogy
kiderítenem, mi történik velem. Napról napra egyre rosszabb lesz és félek, nem
jól végződik majd. Halk kopogtatás hallatszott és én nagyot sóhajtva engedtem
be az ajtó mögött várakozó személyt, aki nem más volt, mint a fiam Edward. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Sajnálom, nem akartalak zavarni. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nem zavarsz. Gyere csak beljebb. Mi a gond? Tudok valamiben
segíteni? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ezt inkább nekem kéne kérdeznem. Hallom, hogy kétségeid vannak, hogy
nincs minden rendben. Csak tudni szeretném jól vagy-e?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Fogjuk rá. Majd amint sikerül valamit kiderítenem, talán jobb lesz. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- És ha Aro nem tud neked segíteni? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Biztos vagyok benne, hogy tud. Hiszen minden ott kezdődött. Mindezt
akkor kezdtem el érezni, mikor elhagytam őket. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Esme aggódik érted és a többiek is. Mind tudjuk milyen kapzsi Aro. És
féltünk téged, meg Jasper-t is. Miért nem engeded, hogy mi is menjünk? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Már Jaspernek sem kellene jönnie. De megértem, hogy nem akartok
egyedül elengedni. Kérlek fiam, ne aggódjatok. Néhány nap és hazajövünk.
Ígérem.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Rendben. De ha bármi van, hívj fel. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Úgy lesz fiam- mosolyogtam rá. Ő megfordult és elhagyta a szobát én
pedig visszasüppedhettem a gondolataimba. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
(Aro szemszöge)</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
-Hallo? –szóltam bele a telefonba, amin egyedül egy valaki szokott
hívni. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Carlisle Volterrába megy. Tudod mi a dolgod. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Miért jön vissza?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Válaszokat akar. Te pedig nem fogod megadni neki. Csakis annyit, amit
megbeszéltünk. És ha helyesen cselekszel, megkapod a jutalmad. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Eddig is úgy tettem, ahogy kérted. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ahogy parancsoltam. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Pontosan. Most sem lesz probléma. Ígérem. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Rendben- azzal fogta és letette a telefont. Egyre nehezebb lesz.
Mikor beleegyeztem ebbe, akkor nem sejtettem, hogy Carlisle ennyire nehéz eset
lesz. Komolyan bonyolult ez a vámpír. Egyre több gondom van vele. Kezdem azt
hinni, hogy egyre nagyobb veszélybe sodor. Ha túl sokat árulok el neki, akkor
azért kerülök bajba, ha pedig nem mondok eleget, akkor azért. Minek kell
idejönnie? Mindent csak bonyolít. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Dühösen lépkedtem a nagyterem felé, ahol a testvéreimet találom. Nekik
is tudniuk kell, hogy Carlisle idejön. Hogy ne érje őket meglepetés, ha egyszer
csak beállít. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
-Mitől lettél ennyire feldúlt fivérem? –kérdezte Marcus, amint leültem
a székembe.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Carlisle Cullen idejön. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Mi? Miért? És honnan veszed ezt? –fordította felém fejét Caius.
Láttam a szemében, hogy ő sem rajong Carlisle ezen ötletéért. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Most hívott fel, hogy figyelmeztessen. És mint az mindig, most is
roppant barátságos volt velem. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Carlisle hívott? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nem, dehogy is. De sejtem hamarosan ő is jelentkezni fog. Carlisle
teremtője Isabella hívott. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Megint megfenyegetett? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nem. Amikor telefonál, nem fenyeget. Megígérte, hogy ha azt tesszük,
amit megbeszéltünk, akkor továbbra is támogatni fognak minket. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Támogatni? Mégis miben? Hiszen mi vagyunk a vámpírok királyai-
horkant fel Caius. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Te is tudod testvérem, hogy nem mi vagyunk a legfőbbek. Vannak nálunk
hatalmasabbak is. Felettünk állók és el kell fogadnunk a döntéseiket, ha nem
akarunk meghalni. Nagyon jól tudod mi mindenre képes az a nő. Nem akarjuk
ellenségünknek. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ezért pátyolgatjuk a kicsi teremtményét. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Megegyeztem vele. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- És mégis meddig megy ez így? Meddig kell még meghunyászkodnunk
előtte. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Remélem a Carlisle gond hamar rendeződik. Viszont bármennyire is
szeretnénk, nem tudjuk őket eltüntetni. Mindig egy lépéssel előttünk járnak.
Emlékezz az egyetlen és utolsó csatánkra. Örülhetünk, hogy ma itt vagyunk és
uralkodhatunk. Gondolj bele, hogy mindenki, az egész vámpír világ úgy tudja,
hogy mi vagyunk a leghatalmasabbak. Csak nagyon kevesen tudnak a valódi
hatalomról, ami nekünk csak jó. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- De az nem ugyan az- csattant fel mérgesen Caius. –Nem ugyan olyan,
mintha feltétlen, korlátlan hatalmunk lenne. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ne akarj túl sokat testvérem- szólt csendesen Marcus. –Aro-nak igaza
van. Ne légy telhetetlen. Örülj annak, amid van. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Miért? Csak mert te megelégszel az alamizsnával? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Elég ebből- csattantam fel mérgesen. –Nem hiányzik, hogy egymásnak
essünk. Talán egyszer lesz rá alkalmunk, hogy feljebb jussunk, de most ennyivel
kell beérnünk. Akinek nem tetszik, reklamálhat Isabellánál, aki tolmácsolja
majd magának a császárnőnek. Vagy mehet egyenesen a császárnőhöz, hogy aztán
soha többet ne halljunk róla semmit- morogtam. –Hiszen ha Isabella ilyen,
milyen lehet a nála jóval erősebb és hatalmasabb császárnő? Komolyan ki akarsz
kezdeni vele? Ennyire ostoba lennél Caius? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nem. Csak idegesít, hogy egyfolytában pátyolgatnunk kell valakit, és
ne mondjátok, hogy titeket nem idegesít.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- De, idegesít, de nem tehetünk ellene, ezt el kell fogadnod. Ahogy
nekünk is, rendben? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Legyen- sóhajtotta, majd elhagyta a termet. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Forrófejű- suttogta Marcus és ekkor újra megcsörrent a telefon. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Halló?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Aro? Carlisle vagyok. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Á… Carlisle barátom. Minek köszönhetem a hívásodat?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Érdeklődnék, hogy ha odautazom, akkor nem zavarnék-e?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nem, persze. Gyere csak. Mi mindig szívesen látunk. De megmondanád, minek
köszönhetjük ezt a váratlan látogatásodat?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Köszönöm. Csak szeretnék néhány dolgot megbeszélni veled. És ha nem
probléma, a fiam is jönne. Jasper.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Dehogy. Gyertek. Mikor érkeztek?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Holnap az első járattal indulunk. Szerintem 9-10 óra körül ott leszünk.
</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Akarod, hogy kiküldjek elétek valakit?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nem köszönjük. Nem szükséges.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Akkor holnap találkozunk Carlisle. Jól utat. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Holnap Aro. Viszlát.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Viszlát- azzal letettem a telefont és kezdhettem el felidézni magamban,
mit mondtam neki több mint egy évszázaddal ezelőtt. Muszáj mindent ugyan úgy
elmondanom, különben magamra haragítom Isabellát és azt nem szeretném. Ha a
hatalomért cserébe pátyolgatni kell a kicsi „fiát” akkor megteszem. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Az egész napot, egész éjszakát végig idegeskedtem, mert azon agyaltam
vajon mit fog tenni Isabella, ha Carlisle valamit megtud. Reggelre már szinte
görcsben volt a gyomrom. Soha életemben nem voltam még ennyire ideges. Soha.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Ekkor viszont váratlan dolog történt. Kinyílt a hatalmas tölgyfa ajtó
és belépett rajta egy nagyon fiatal és csinos nő. És tudtam, most már
megmenekültem. Legalábbis ez alól a feladat alól.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
(Carlisle szemszöge)</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Az éjszakai műszak nagyon gyorsan eltelt és csak azon kaptam magam,
hogy a repülőn ülök Jasperrel az oldalamon és várom, hogy megérkezzünk
Olaszországba. Olyan furcsa volt Aro. Bármennyire is kedves próbált lenni, volt
valami él a hangjában, ami miatt arra gondoltam talán még sem kéne odautaznunk.
De a kíváncsiságom és tudásvágyam nagyobbnak bizonyult az aggodalmamnál. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
-Carlisle, minden rendben? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Persze. Miért kérdezed?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Zavart vagy. Talán vissza kéne mennünk. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nem Jasper. Válaszokat akarok, amiket csak Aro-tól kaphatok meg. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ahogy akarod- fordította el a fejét és kibámult az ablakon. Jasper
azért is volt jó választás, mert nem csak jó harcos, hanem pontosan tudja,
mikor kell nyugton hagyni az embert. A feleségével ellentétben. Alice imádni
való személyiség, de sokszor túlságosan is irányítani akar. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Elmosolyodtam, ahogy eszembe jutott kisebbik lányom. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Nagyjából egy fél óra telhetett el és a gép ereszkedni kezdett. Amint a
gép földet ért Jasperrel siettünk az erdőbe. Onnan pedig meg sem álltunk a
Volterrai várig. Természetesen két őr fogadott minket, akik beengedtek és
kicsit beljebb újabb két őrrel találkoztunk, akik hívták Jane-t és ő vezetett
el minket a nagyteremig, ahol Aro és a három Volturi foglalt helyet. De valami
furcsa volt. Aro székének karfáján egy csinos vámpír lány ült, miközben a
felesége nem volt sehol.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
A nő elmosolyodott, mikor tekintetünk összeakadt és én sem tudtam
elfolytani mosolyomat. Ebben a pillanatban a szívem mintha megdobbant volna. De
nem attól, mert tetszett a nő. Nem. Hanem mintha egy régi ismerőssel találtam
volna szembe magam. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
-Üdvözöllek Carlisle.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Én is téged Aro. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Jó újra itt látni téged barátom. És külön öröm, hogy magaddal hoztad
a fiadat is. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Khm…- zavarta meg az üdvözlést egy torok köszörülés. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Oh… bocsánat- kapott észbe Aro, majd hátrafordult és kinyújtotta a
karját az ismeretlen nő felé. –Had mutassalak be egymásnak titeket. Carlisle, ő
itt egy nagyon kedves- ennél a szónál kicsit elfintorodott, de gyorsan rendezte
vonásait, majd folytatta- barátom.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Isabella vagyok. Örülök, hogy megismerhettem Carlisle. Már nagyon sokat
hallottam önről, de csak csupa jót. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Én viszont még nem hallottam magáról. De igazán örülök a
találkozásnak. A nevem Carlisle Cullen, ő pedig a fiam Jasper Hale. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Örvendek. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Szintúgy- biccentett fiam felé. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Nos, ha jól tudom, beszéde van Aro-val. Én nem is zavarok tovább-
mosolyodott el, majd elindult kifelé, de visszafordult. –Jasper, nincs kedve velem
tartani? Sétálnék egyet a várban. Körülnézhetnénk kicsit. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Jasper rám nézett féltőn és kérdőn, mire bólintottam. Ekkor egy harsány
nevetés újra magára vonta figyelmünket.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ugyan, nem esik bántódásuk. Aro sosem ártana a barátainak. Igaz,
kedvesem? –nézett kérdőn a Volturi királyra. Olyan volt, mint egy kislány,
mégis félelmetes volt. Tiszteletet parancsoló, kemény, mégis lágy, gyermeki,
ártatlan. Ezelőtt még sosem láttam ilyen lányt. Ennyire ellentétes
személyiséget. Megannyi kérdés villan fel a vámpírban, ha rá néz. Sugárzik róla
a titokzatosság. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Természetesen. A barátainknak nem esik bántódásuk. Amúgy is velem
szeretnél beszélni Carlisle. Isabella remekül elszórakoztatja majd a fiadat.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Épségben hozom vissza őt. Megígérem. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Menj csak Jasper. Mi is csak beszélgetünk- mosolyogtam rá, mire ő
elindult Isabella után. Miután elhagyták a termet Aro felé fordultam.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Akkor menjünk a dolgozó szobába. Ott kényelmesebb lesz- tárta ki a
karját, majd előre engedett. Ismertem már a járást, így meg sem álltam a szobáig
és Aro végig a nyomomban volt. Becsukta mögöttünk az ajtót, majd leültünk.-
Mi járatban Carlisle? Miről szeretnél velem beszélni? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
(Jasper szemszöge)</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Furcsa érzés kerített hatalmába, amint elhagytam a termet. Mintha
eltűntek volna mellőlem az emberek. Nem éreztem semmit és senkit. Mintha
teljesen egyedül lennék, holott itt sétált mellettem egy nő, igaz teljesen
szótlanul. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
-Ne kérdezz semmit- mosolyodott el, de nem nézett rám. Végig maga elé
nézett. –Úgysem felelhetek. Egyedül annyit kell tudnod, hogy innen épségben
kijuttok. Senki nem fog visszatartani benneteket. Megígérem. Nem esik
bántódásotok. Legalábbis amíg én itt vagyok. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Ki vagy te? </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Egy segítő. Vagy jóakaró. Nevezd, ahogy szeretnéd. Azért jöttem, hogy
ti biztonságban legyetek. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Miért?</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Túl sok a kérdés Jasper. Mondtam az előbb, hogy ne tedd. Kíváncsi
vagy. És ez most nem jó. Tudom, hogy nehéz, de próbálj meg bízni az emberekben.
Ne legyél mindig távolság tartó. Hidd el, sokkal könnyebb lesz, ha megpróbálsz
közel kerülni az emberekhez. Tudom, hogy sokat szenvedtél. De a családod mindig
ott lesz neked. Bármit tegyél is, nem lesz olyan, hogy ők ne állnának ki érted.
Főleg nem a feleséged. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Hon…- akartam kérdezni, de megint leintett.</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
- Többet tudok, mint te azt hinnéd. De nem fogok neked semmit sem
mondani. Most menj vissza. Egyenesen, aztán kétszer jobbra és megtalálod a
nagytermet. Ne félj, senki nem fog ártani neked vagy az apádnak. Ebben biztos
lehetsz- elmosolyodott, majd a vállamra tette a kezét. Olyan megnyugtató volt,
hogy minden gondolat kiszállt a fejemből. Minden kételyem eltűnt és megbíztam
benne. Egy ismeretlenben. De úgy éreztem ő nem ártana senkinek. Az egész
lényéből sugárzik a megértés, a kedvesség, a szeretet és a nyugalom. A személy,
akihez hozzáér vagy beszél, egyből megnyugszik a közelében vagy elolvad.
Ugyanakkor van benne valami sötét és félelmetes, de a sok jó elnyomja benne. De
hát miért ne lenne benne egy kis sötét, ha vámpír. Bár a szíve ver, nem biztos,
hogy vámpír. Az arca piros, a szeme barna. De nem aranybarna, hanem sötét.
Csokoládé barna. Nem lehet vámpír. De akkor micsoda ő? Vajon miért nem fél
tőlem, ha nyilvánvalóan tudja mi vagyok? Miért tartózkodik itt, vámpírok között?
Annyi kérdés és egyre sem kapok választ. Ugyanis mire a gondolataim
visszatértek a jelenbe, már el is tűnt. És az illatát sem éreztem. Mintha ott
sem lett volna, pedig nagyon tisztán emlékszem rá. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Visszamentem a nagyterembe és ott vártam Carlisle-ra. Amint
megérkezett, már mentünk is a reptérre. Egy percel sem akartunk többet itt
tölteni a szükségesnél. Éppen elég volt ennyi. Még sok is. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
A repülőn mind a ketten a gondolatainkba merültünk. Egyikünk sem szólt
egy szót sem és ez volt a legjobb. Nem biztos, hogy Carlisle-ra tudtam volna
figyelni, ha beszél hozzám. A gondolataim mindig visszatértek a Volterrai
titokra. Mert az a nő egy titok. Egy megfejthetetlen rejtély és lehet, hogy
soha többet nem is látjuk. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Ám ekkor még nem tudtam, hogy mennyire tévesek a következtetéseim. És
nem is sejtettem, hogy hamarosan minden kérdésemre választ kapok. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Sziasztok!</div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Sajnálom, hogy csak most hoztam, de nem volt időm a héten. Azt hittem több lesz, de tévedtem. Szerintem ez most eléggé gyengére sikerült, de ígérem a következő jobb lesz. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Továbbá, mindenkinek köszönöm, aki komizott. Hihetetlenül jól estek a szavaitok. És az is, hogy tetszik, amit írok. Ez ad erőt, hogy folytassam tovább és ne adjam fel, ha ihlethiányba kerülök. Köszönöm nektek. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
Puszi: Hope</div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-55063615036971571722013-03-29T06:34:00.001-07:002013-03-29T06:40:16.857-07:001.fejezet- Visszaemlékezés...<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtN8rzSvMIPa0-dHNxE5T25KtvOw4bdMzWbRMIzUTPBglsDkN11NdeACNUR0iX9d7aj5TloNHUFTAhv1KkEPUNoPpzbDeOMRXu_XTbRDZBthwaVza5Qx2CXvCYwrSl_g1RYJMX3Yy0SJI/s1600/bella_and_carlisle_by_bleach_fairy-d5lh2op.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="296" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtN8rzSvMIPa0-dHNxE5T25KtvOw4bdMzWbRMIzUTPBglsDkN11NdeACNUR0iX9d7aj5TloNHUFTAhv1KkEPUNoPpzbDeOMRXu_XTbRDZBthwaVza5Qx2CXvCYwrSl_g1RYJMX3Yy0SJI/s320/bella_and_carlisle_by_bleach_fairy-d5lh2op.jpg" width="320" /></a></div>
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Múltban…</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Mióta
ismerem ezt a fiút és mellettem van, az életem gyökeresen megváltozott.
Teljesen, visszavonhatatlanul. És nem csak az életem, hanem én magam is. Olyan
mértékben, hogy magamra sem ismerek. Egy évszázada még nem is gondoltam volna,
hogy majd összefutok Carlisle-val és ő érző lénnyé változtat. Marco elvesztése
után nem is akartam érezni. Kikapcsoltam az érzéseimet, hogy soha többé semmi
ne fájjon annyira, mint az ő hiánya. De be kellett látnom, hogy nem tudok egy
emberi lénnyel egy fedél alatt lakni úgy, hogy ne érezzek újra. Sajnáltam őt.
És féltettem. Életemben először Marco-n kívül valaki mást is féltettem.
Gondoskodni akartam róla. Egyedül volt és ez tűnt a legjobb megoldásnak. A
szüleit megölték a vámpírok, azok, akiket az apja üldözött. És ha nem lépek
közbe, őt is megölik. De Carlisle különleges. Szeretetre méltó és jólelkű.
Olyan, mintha a legjobb barátom lenne. Mert Carlisle csupán a barátom volt. Az
egyetlen és igaz barátom, aki mindenkinél jobban rászolgált az áldásomra. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Emlékszem
az első pillanatra. Előítéletei voltak velem szemben, hiszen az apja úgy
nevelte, hogy a természetfeletti lények gonoszak, de ő a félelme ellenére is
meghallgatott és bízott bennem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Carlisle.
Carlisle Cullen vagyok.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Én Isabella
Swan vagyok, de csak Bella.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Miért
mentettél meg? Hiszen te is vámpír vagy. Miért nem hagytad, hogy megöljön.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Különleges
vagy Carlisle. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Tessék? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Azt mondtam
különleges vagy. Előítéleted van velem és a fajtámmal kapcsolatban, mégis itt
vagy. Nem próbálsz meg elmenekülni vagy segítséget hívni. Bár nem sok értelme
lenne, de még csak meg sem próbálod. Van benned valami, ami arra késztet, hogy
életben tartsalak. Először csak az illatod mentett meg, de most valami más
késztet arra, hogy megvédjelek. Ne kérdezd mi az, mert nem tudom, de így érzem.
Érzem, hogy neked élned kell. Ennyit mondhatok- elindultam szépen lassan,
emberi tempóban hazafelé és tudtam, hogy eleget mondtam neki ahhoz, hogy a
kíváncsiság eluralkodjon rajta és utánam jöjjön anélkül, hogy gondolkodna hová
is megy. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Szóval védeni
akarsz. Azt mondod, különleges vagyok, de miért?- jött utánam. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Van benned
valami olyan tisztaság, ártatlanság, vagy naivitás, nevezhetjük akárhogyan, de
olyan, ami másokban nincs. Ami más emberben nincs meg. Ott van a tekintetedben,
az egész lényedben. Te még tiszta vagy, fiatal és nem tudsz semmit az életről.
A sötét oldalról meg pláne nem. Hiszen az apád sem látott tisztán. Ő azt hitte
tud harcolni a nagyobb hatalom ellen, de olyat szabadított magára, amiről nem
tudott. Ha kikezdesz egy vámpírral, amelyik nem egyedül van, akkor rád a halál
vár. Lehet, hogy egyszer sikerül végezned eggyel, de ha többen vannak, esélyed
sincs, ezt jól jegyezd meg. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Te is egyedül
voltál. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- De én nem
vagyok halandó. Nekem megvan a saját hatalmam Carlisle. Nem ismered a
vámpírokat. Annak, amit az apád mesélt neked a nagy része egyáltalán nem igaz. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Hogy érted? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Úgy, hogy te
magad mondtad, hogy láttál nappal sétálni. Fényes nappal. Beszélgettem az
emberekkel, köztük az apáddal is, aki óva intett a sötéttől. Kedves volt
hozzám, de ha tudta volna, mi vagyok, akkor se lett volna esélye velem szemben.
Egy tömeggel sem. Kicsit tovább tartott volna végezni velük, mintha egyet
tennék el láb alól, de megoldottam volna. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Ne beszélj
így. Ő az apám volt. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Csak volt. Az
apád olyanba ütötte az orrát, ami nem rá tartozott. Amihez semmi köze nem volt.
Ő vezette anyádat a halálba. Pedig érte igazán kár volt. Az édesanyád ugyan
olyan volt, mint te. Az ő tekintetében is ott volt az, ami a tiédben. Őt valóban
sajnálom. Tényleg, mi is történt?</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Egy állat
támadta meg őket. Az erdőben. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Valóban? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Nekem ezt
mondták. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Neked. De
valójában nem így történt. Apád rátalált arra a nőre, aki ma este végezni akart
veled. És nem tudta megállni. Hajtotta a gyűlölete és ezzel nem csak a saját
vesztét okozta, hanem anyádét is. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Szóval az a
nő ölte meg őket- állt meg. Végig a földet vizslatta és én is kénytelen voltam
megállni. Odasuhantam hozzá, de nem érintettem meg. Nem vagyok ember, ő
törékenyebb, mint azok, akikkel eddig találkoztam.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Igen.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- És te hagytad
elmenni- nézett rám gyűlölettel teli tekintettel. Ez olyan, mintha te ölted
volna meg őket. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Miért, mit
csináltam volna? Hagyjalak téged is meghalni? Vagy öljem meg a fajtársamat?
Azért, mert védte magát? Te mit tennél? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Megölte a
szüleimet- sziszegte és könnyek gyűltek a szemében. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Az apád
okozta a vesztüket. Már ezerszer elmondtam. Ő volt, aki nem bírt magával. Az a
nő csak védte az életét. És közben táplálkozott. Amiben én ma megakadályoztam.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Bárcsak
hagytál volna meghalni. Vagy van jobb ötletem. Ölj meg te. Akkor nem kell
tovább védened. És azt a nőt sem kell megölnöd. Én pedig végre megnyugodhatok. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Bennem teljesen
felment a pumpa és egy pillanatra átvette felettem a hatalmat a szívtelen és
könyörtelen énem. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">Elborult aggyal
suhantam oda hozzá és a legközelebbi ház falának nyomtam a nyakánál fogva. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman"; mso-fareast-language: HU;">- Na
idefigyelj, soha érted, soha nem ölnélek meg. Fogd fel, hogy én nem veszem el
az életed, és ha én nem, akkor senki más sem- elengedtem, mielőtt megfulladt
volna és ő levegőt kapkodva esett térdre előttem. Leguggoltam hozzá és
kényszerítettem, hogy rám nézzen. –Meg ne halljam még egyszer, hogy ezt mondod.
Nem dobhatod el az életedet csak így. A szüleid meghaltak. Mindegy milyen
okból, mindegy ki tette, ők már nincsenek. Nem szabad gyűlöletet érezned, mert
az megmérgezi a lelked. </span><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">A gyűlölet csak megárthat neked. Tönkreteszi az
ártatlanságot, a bizalmat, az őszinteséget, a kedvességet. Mind azt, ami benned
van. Mindazt, amit eddig senkiben nem láttam. Különleges békét és nyugalmat
árasztasz. Ne akard, hogy ez eltűnjön belőled azért, mert gyűlölsz valakit. Meg
kell tanulnod elfogadni a helyzetet és megbékélni vele. És ha egyszer úgy adja
a sors, akkor megfizethetsz neki. De ez nem az én feladatom. Meg kell értened,
hogy én nem ölhetem meg azért, mert a te szüleidet megölte. Az én szememben ő
csak védekezett és táplálkozott. Ez a fajtámnál természetes. Nálad már szörnyű,
megbocsáthatatlan tett, de ellenem nem követett el semmit. Én nem büntethetem
meg. Nem ölhetem a saját fajtámat. Értsd meg, nem vagyok olyan helyzetben, hogy
ok nélkül öljem a halhatatlanokat. Még akkor sem, ha ezzel könnyíthetnék a
lelkeden. Mert nem mindenki érti majd meg, miért vigyázok rád. Még én magam sem
értem, nem hogy mások. De neked élned kell, olyan tisztán és ártatlanul,
kedvesen, ahogy eddig. Ne rontsd el. Ne gyűlölj. Engedd el őket, könnyebb lesz-
magyaráztam és közben nagyon óvatosan a hátát kezdtem simogatni. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
De olyan nehéz. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Tudom. Nem mindig könnyű elengedni azt, akit szeretsz. De nem lehetetlen. És
neked sikerülni fog. Én pedig segíteni fogok neked. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Hogyan? –emelte rám könnyes szemeit.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Mindent megoldunk mi ketten. Megóvlak mindentől, akár az életem árán is. Ígérem
neked, hogy nem esik bántódásod, amíg én élek. Bármi legyen is az ára, te élni
fogsz- ígértem meg neki, majd magamhoz öleltem. Olyan védtelen volt, olyan
törékeny. Olyan gyermeki. És hosszú idő óta először valóban éreztem, nem csak
színleltem. A szívem ma este újra befogadott egy személyt, egy olyan személyt,
akiért ebben a pillanatban majd megszakadt. </span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Akkor
ott, abban a pillanatban annyira emberi volt, hogy képes volt áttörni a
gondosan magam köré épített falat. Olyan emberi volt, hogy az már
lehetetlen.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Bízott bennem, megmutatta
milyen is ő valójában. És engem is megtanított bízni és szeretni. Megmutatta
milyen törődni és miért is olyan jó az. Ő vezetett rá, hogy még nekem is van
lelkem. Nagyon sokat köszönhetek neki. És az ő taníttatása, a velem szemben
elért eredményei miatt nem kapcsolom ki újra úgy, mint Marco halálakor. Mert
azzal elveszne minden. Minden, amivé általa váltam. És inkább szenvedek,
mintsem eldobjam magamtól őt és azt, amit tőle kaptam… az emberségemet. Bár már
elhagytam, de még mindig velem van. A lelkem egy részét elvesztettem, mikor
magára hagytam. De nem tehettem mást. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">„-Carlisle,
beszélnünk kell- hívtam magammal a szobámba. Aro-val és a többi Volturissal már
mindent megbeszéltem. Már csak Carlisle maradt.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-Miről
van szó Bella? –kérdezte, mikor leültünk a kanapéra. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Elmegyek Carlisle. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Semmi akadálya. Csak mondd, mikor indulunk. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Nem Carlisle. Csak én megyek. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Rendben, mikor jössz vissza? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Nem jövök. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Bella… te most elhagysz? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Igen Carlisle. Elmegyek, te pedig itt maradsz. És soha nem jövök vissza. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
De hát miért? Mit tette? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Te nem tettél semmit, de veszélyes mellettem lenned. Kérlek, érts meg. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Igen, persze. Több mint négy évig éltem melletted emberként, aztán
átváltoztattál és idehoztál. Azért akartad, hogy összebarátkozzak az
itteniekkel, hogy itt maradjak. Mi az, újszülöttként már nem kellek neked? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Nem erről van szó Carlisle, ne érts félre. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Hát akkor miről? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Arról, hogy most egy olyan helyre megyek,
ahova te nem jöhetsz. Sosem tenném kockára az életedet. Főleg nem az én
hibámból. Megígérem, egy napon visszajövök érted. Újra találkozunk, de most
mennem kell.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
És ha én már nem leszek itt? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Meg foglak találni. Ha keresek valakit, egyszer megtalálom. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Bella, nem mehetnék veled mégis?</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Már megmondtam, hogy nem. Csak szerettem volna elbúcsúzni tőled.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Most pedig, gyere- húztam fel a kanapéról.
–Tudnod kell, hogy nagyon sokat köszönhetek neked. Főleg az emberségemet. És
ezt sosem tudom eléggé meghálálni neked. De megvédelek téged, akkor is, ha
fájdalmas lesz. Most mindent elfelejtesz, ami velem kapcsolatos. Nem fogsz
emlékezni rám egészen addig, amíg én azt nem mondom, hogy emlékezhetsz. Nem
fogsz emlékezni, ezért nem fog fájni a hiányom. Nem szenvedsz majd, boldog
lehetsz, és ami a legfontosabb, hogy az emlékeid nélkül biztonságban leszel. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Biztonságban leszek- ismételte. Még mindig mélyen a szemébe nézve folytattam,
de a könnyeim utat engedtek maguknak. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
A neved Carlisle Cullen. 200 éve vagy vámpír, egy nomád vámpírcsapatot üldöztél
emberként és akkor változtatott át az egyik éhes vámpír. Elbujdostál, mikor
megharapott és három nap után újjászülettél. Végezni akartál magaddal minden
lehetséges módon, de nem sikerült. Aztán rájöttél, hogy állatvéren is lehet
élni. Soha létezésed során nem ittál egy csepp embervért sem. Orvosnak tanultál
és ennek a hivatásodnak élsz. Senki és semmi nem tud rávenni arra, hogy emberi
vért igyál, mert mindennél jobban tiszteled az emberi életet. Nem rég
találkoztál Aro-val és a Volturival és itt élsz egy ideje. Ha akarsz, szabadon
távozhatsz, senki nem kényszerít, hogy itt maradj. Mostantól boldog életet
élsz, és ha egyedül érzed magad és találsz magadnak valakit, akit érdemesnek
találsz arra, hogy átváltoztasd, tedd meg. Nem lehetsz örökké magányos. Élned
kell, mert nem történt semmi az életedben, ami fontos volt. Maradj mindig
önmagad Carlisle és akkor mindened meglesz az életben. Szeretlek, és örökké vigyázni
fogok rád- suttogtam, majd megpusziltam az arcát és utána amilyen gyorsan csak
tudtam elhagytam a szobát. Egyenesen Aro-hoz mentem. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Nos, minden rendben Bella? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Ha arra célzol, hogy kitöröltem az emlékeit, akkor igen. De ez egy cseppet sem
jelenti, hogy rendben van minden. Ne felejtsd el mit ígértél Aro. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Nem felejtem. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Ha megszeged a szavad, esküszöm bármennyire is veszélyes, de megkereslek és
megöllek téged. Mindenki a tiéd lehet, akit magadnak akarsz vagy a klánodba,
kivéve Carlisle és a családja. Ha lesz neki. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
És ha saját maga akar csatlakozni? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Akkor nem bánom. De védened kell őt. Emlékezz mit ígértél nekem. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Sosem húznék ujjat anyáddal. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Pedig ha bántod őt vagy a családját, halott leszel. És nehogy azt hidd, hogy
nem tenném meg. A vámpírok téged hisznek a leghatalmasabbnak, de ha rosszul
végzed a dolgod, könnyen kerülhet a helyedre más. Eltörölhetem a Volturit a
föld felszínéről, ezt ne feledd.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Csak tudnám, mit látsz benne. Mi az, ami meg van ebben a szerencsétlen
újszülöttben és bennem nincs? Mi az, amitől őt te személyesen változtattad át? </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Ez nem tartozik rád. Neked annyi a feladatod, hogy védd őt. Ne kérdezz többet.
Még ma este elhagyom a kastélyt, vele már nem találkozok. Ne árulj el neki
sokat. Nem kell tudnia a farkasokról. Vigyázz Aro, mert tudom milyen vagy. Ne
próbálj kijátszani, mert amilyen könnyen adtuk a hatalmadat, olyan könnyen el
is vehetjük. Ezt tartsd észben.</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Olyan nehéz lenne egyszer kinyögnöd egy köszönömöt?</span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Tudd, hol a helyed Aro. Koránt sem vagyunk egy szinten- morogtam- Majd meglátom
betartod-e az ígéreted és akkor megkapod a jutalmad. Addig még egy köszönöm-öt
sem érdemelsz. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Meglátszik, hogy anyád lánya vagy. Ő is mindig így beszél. </span></i></div>
<i>
</i><br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i><span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">-
Ennek a beszélgetésnek itt és most vége. De ha Carlisle-nak valami baja esik,
akkor téged veszlek elő Aro, ezt tartsd észben. Most pedig elhagyom a kastélyt,
de szemmel tartunk, ezt garantálom- azzal fogtam magam és elhagytam a
dolgozószobát. A szobámban összeszedtem a telefonomat és felkaptam a táskámat,
majd leszaladtam a garázsba, ahol bepattantam a saját autómba és már mentem
indultam is anyámhoz. Ha nem a farkasokról lenne szó, akkor nem hagytam volna
itt Carlisle-t. Tudom, hogy nálunk lenne a legjobb helyen, mellettem, anyám
mellett, de nem ebben a pillanatban. Nem most, mikor minden lépésemet figyelik
a farkasok. Jobb, ha nem tudják, hogy milyen kapocs van köztünk. Így legalább ő
nem lesz veszélyben.</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Ez
a nap volt életem egyik legnehezebb napja. És életem egyik legnehezebb döntése, amit meg kellett hoznom. De onnantól kezdve mindig nagyon
nehéz volt. Anyám és a többiek előtt úgy csináltam, mint akinek semmit nem
jelent ez az egész, mint akinek nem fájt, hogy el kellett hagynia a legjobb
barátját azért, mert az átkozott korcsok bosszút akarnak. Olyannak akartam
mutatkozni, amilyen régen voltam. Könyörtelen, szívtelen. Sikerült átvernem
mindenkit. Mindenkit, anyámat kivéve. Sokat aggódott értem, hiszen csak én
voltam neki. De végül őt is meggyőztem. Megmutattam neki, hogy a szívemben lakó
fájdalom és emberség miatt nem vagyok gyengébb. Csakis akkor lenne ez rossz, ha
Carlisle mellettem lenne, de mivel nincs és nem tudják kapcsolatba hozni velem,
így esély sincs rá, hogy az utamba álljon a gyengébbik énem. Amikor kell, erős
vagyok, amúgy pedig a szívem majd meg szakad érte. Szeretném újra látni, újra
úgy beszélni vele, mint régen. Bárcsak véget érne ez az örökös harc és
visszaadhatnám neki az emlékeit. Hogy visszakaphassam a barátomat, hogy
elmagyarázhassak neki mindent, hogy újra láthassam a szemében azt, ami miatt
vigyáztam rá. Ha egy kívánságom lehetne, akkor azt kérném, hogy Carlisle
mellettem lehessen anélkül, hogy folyton veszélyben lenne. Csupán ennyit kérek.
De sajnos nem fog teljesülni. Legalábbis egy ideig még biztosan nem.</span><br />
<br />
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"> Sziasztok!</span></div>
<div style="text-align: left;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOX3BefEjkOHw9DfFjETRwBBSUY6FCcZ9DMSaVpuqf2zAGUSu8gDAzMGCBQ816F1snAQSwN72k-TbSjp2pcedOvBvX2vAKQVo6BjzsBfHohHLneNSZEi1xMz_LXoeZ2d0ucSJqZ74oI4U/s1600/imagesh.jpeg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOX3BefEjkOHw9DfFjETRwBBSUY6FCcZ9DMSaVpuqf2zAGUSu8gDAzMGCBQ816F1snAQSwN72k-TbSjp2pcedOvBvX2vAKQVo6BjzsBfHohHLneNSZEi1xMz_LXoeZ2d0ucSJqZ74oI4U/s1600/imagesh.jpeg" /></a><br />
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Hát ez lett volna az első fejezet. Szerintem nem lett valami jó, de ezt ti majd eldöntitek. Köszönöm mindenkinek, aki kommentelt az epilógushoz. Nagyon jól estek. Köszönöm mindenkinek és ígérem igyekezni fogok a következő résszel is. Nemsokára újra jelentkezem. </span><br />
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Most pedig kellemes húsvéti ünnepeket kívánok mindenkinek.</span></div>
<div style="text-align: center;">
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 12.0pt; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Puszi: Hope</span></div>
</div>
</div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-38322700170298184642013-03-16T06:26:00.001-07:002013-03-16T06:26:33.588-07:00Újabb történet- Prológus<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várnotok, de nagyon örülök neki, hogy ilyen sokan szavaztatok. És mivel ilyen lelkesek voltatok, úgy gondoltam, hozok nektek egy kis ízelítőt a következő történetből. Remélem ez is tetszeni fog. </span>Ez egy kicsit másabb történet lesz, mint
az eddigiek. Ugyan úgy Edward- Bella párosítású. De itt összeraktam a
vámpírnaplókat és az alkonyatot. Imádom mind a két sorozatot és remélem nektek
is tetszeni fog az ebből kialakuló történetem.Nem szeretnék sokat elárulni a történetről, de ígérem a végére minden kiderül majd. </div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
A frissekről még egyelőre nem tudok pontosat mondani. Csak annyit, hogy amint készen van, már kerül is fel. </div>
<span style="font-size: 12.0pt;"></span><div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Most pedig egy kis részlet, ahogy az elején ígértem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Puszi: Hope</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU9ufXhCf9JWuXCoDs2Ktm0CX_kuMULzd_UZ1VqeU7EEdYQ4xgz9O9c0S10Pu_ZVYcUmHLH6Ci7QV4Gk3fa77NweUuBNcUtbVEM9hXEtqm0thWOHaBsF1UmOobQNx2IMiJZlVjKp9qxsA/s1600/4306_640.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiU9ufXhCf9JWuXCoDs2Ktm0CX_kuMULzd_UZ1VqeU7EEdYQ4xgz9O9c0S10Pu_ZVYcUmHLH6Ci7QV4Gk3fa77NweUuBNcUtbVEM9hXEtqm0thWOHaBsF1UmOobQNx2IMiJZlVjKp9qxsA/s320/4306_640.jpg" width="213" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Prológus:</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>A
mai is egy sötét, borongós estének indult. Mint minden este, ma is a szokásos
esti sétámra indultam, mikor meghallottam egy tőlem nem messze lévő ember
szapora légvételeit és verdeső szívverését. A szél felém sodorta egy vámpír
szagát, mely bűzlött és ebből tudtam, hogy csak egy nomád lehet. De a
vámpírszag mellett az orromba kúszott egy másik sokkal csodálatosabb illat is.
Lábaim maguktól vittek előre és azon kaptam magam, hogy a vámpírral és a zsákmányával
állok szemben. Ekkor már tudtam, mit kell tennem. Megmentenem az ártatlant. Mert
egy ilyen lénynek, akinek ennyire csodálatos az illata, annak élnie kell. És ez
a csodás illat mentette meg őt. Ugyanis mindent félredobva a segítségére
siettem. Alig néhány méterre álltam meg tőle és pont akkor szólaltam meg, mikor
a nomád nő a fogait a fiatal fiú nyakába akarta mélyeszteni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">-Nem ajánlom, hogy megtedd- hangom
csendes volt épp csak halk suttogás, de a vámpír felkapta rá a fejét. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ki vagy te és mit akarsz?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Őt akarom-mutattam a fiúra. - És én
leszek a legrosszabb rémálmod, ha nem engeded el.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ő az enyém. Menj és keress magadnak
valaki mást. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De nekem ő kell- sziszegtem, majd
felemeltem a nyakláncomat, melyen anyám címere volt. A vámpír mögé suhantam és
a hajánál fogva húztam el a döbbent fiútól, aki a rémülettől moccanni sem bírt.
</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Na, jól figyelj kiscicám, mert csak
egyszer mondom el. Most szépen elhúzol innen vagy a csinos kis fejecskédet
elválasztom a tested többi részétől. Aztán tüzet gyújtok és minden tagodat egyesével
égetem el. Vagy elfelejted, hogy itt jártál, hogy találkoztál velem és
elmehetsz. Na, melyiket választod?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Bocsásson meg úrnőm. Nem tudtam, hogy
ez a maga területe- nyöszörögte, miközben abbahagyta a próbálkozást, hogy
kiszabaduljon kezeim közül. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Hát most már tudod. Nos, hogy
döntöttél? Megválsz az életedtől vagy másik áldozat után nézel jó messzire
ettől a várostól?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha Úrnőm elenged, akkor elmegyek
anélkül, hogy bárkinek is feltűnne. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Helyes válasz. Nos, akkor most az
egyszer elengedlek- löktem el magamtól - de máskor ne történjen ilyen. Nem
szeretem, ha valaki ennyire… durva. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">A fiú másik oldalára sétáltam, de még
mindig a vámpír kötötte le a figyelmemet. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Tisztelem a létformádat, de ez sem
jogosít fel rá, hogy faragatlan légy más bajtársaddal szemben. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Most menj, mielőtt meggondolom magam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Köszönöm úrnőm, köszönöm. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Aztán már el is tűnt. Igazából nem
akartam bántani, de ez a fiú és az illata… még számomra is csodálatos. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ne félj tőlem, nem bántalak- mondtam
neki, mikor elhúzódott tőlem. Pár lépést tettem felé, de ő hátrébb húzódott.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi vagy te?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Vámpír vagyok</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- De én ismerlek téged. Napközben is
láttalak az utcán, az üzletekben.. ugyan furcsa vagy, de apám szerint csak a
származásod miatt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Mi a neved? –kérdeztem mosolyogva, de
nem mentem közelebb hozzá. Nem akartam megrémíteni.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Carlisle. Carlisle Cullen vagyok–állt
fel és a kezét nyújtotta. Én elfogadtam, majd gyorsan magamhoz húztam és a
fülébe súgtam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem félsz tőlem Carlisle?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">Pontosan tudtam ki ő. Ő az a fiú, akinek
a szüleit lemészárolták a vámpírok. Akik rosszkor voltak rossz helyen. Az ő
apja kezdte üldözni a vámpírokat. Ő kezdte el irtani a fajtámat. Ez elegendő
indok lenne a bosszúhoz, de az a férfi már megbűnhődött a tettei miatt. A fia
nem bűnhődhet az apja tettei miatt. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Nem-jelentette ki magabiztosan és egy
lépést sem moccant. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Pedig alig néhány
pillanattal ezelőtt még reszketett a félelemtől –az előbb azt mondtad nem
bántasz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- És ha hazudtam?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ha bántani akarnál, már megtetted
volna. Hagyhattad volna, hogy az a nő megöljön, de megmentettél. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Ebben igazad van-gondolkodtam el, majd
kicsit hátrébb húzódtam és megráztam a kezét. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-size: 12.0pt;">- Én Isabella Swan vagyok, de csak Bella.</span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com7tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-85728161528239783632013-02-24T06:15:00.001-08:002013-02-24T06:15:32.288-08:00Forbidden Love- 35.fejezet<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFW1OX6Kau5THD_HkP-0jZIU9dtD2cTGo_DArCjEn_kpvPFodOnFX_e1BV1EXhFnHO_PLg3CEREQa81wNRLtdwg5XJnU0yxngt6OxGm6qvg5vtmHvNt_hZaQclKV3pUoIxCfilwEXNXNs/s1600/7073328.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFW1OX6Kau5THD_HkP-0jZIU9dtD2cTGo_DArCjEn_kpvPFodOnFX_e1BV1EXhFnHO_PLg3CEREQa81wNRLtdwg5XJnU0yxngt6OxGm6qvg5vtmHvNt_hZaQclKV3pUoIxCfilwEXNXNs/s1600/7073328.jpg" /></a></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i><br /></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><i>„Múltad sok emberrel lehet, de jövőd csak eggyel
lesz igazán.”</i><o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"><br /></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">(Bella
szemszöge)<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
Volturi ott állt előttünk, mind Aro parancsára várva. Tudtam, hogy nem fog
azonnal támadni. Az nem rá vall. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Csalódtam
benned Bella. Nem erre tanítottalak. Idehívni egy másik családot, hogy veletek
halljanak? Azt hittem ennél lelkiismeretesebb vagy.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Te pont arra tanítottál, hogy könyörtelen legyek. Vagy tévedek? Megmutattad
hogyan lehet belőlem erőskezű vezető. Sőt, a könyörületre azt mondtad el kell
felejtenem. Azt mondtad gyengévé tesz, elpuhít. Egyébként meg nem én hívtam
őket. Szóltam, hogy ne tegyék. De valaki nem hallgatott rám- itt gyors
pillantást vetettem Alice-ra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem. Te ennél okosabb vagy. Tudom, hogy készülsz valamire. Nem is akármire. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ugyan Aro. Miért tennék ilyet? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mert veszélyben a családod. Ez az, amit nem tudsz elnyomni magadban. A családod
szeretetét. Ez az, ami sebezhetővé tesz, amiért el fogsz bukni. Amitől
elfelejted mit tanultál nálunk. Az elejétől fogva tudtam, hogy kihasználsz
Bella. Tudtam, hogy a személyes céljaidra használod majd a hatalmat, amit tőlem
kapsz. De bevallom elbuktam. Az évek során elfelejtettem, mi vezérel téged. Bíztam
benne, hogy nálunk maradsz, mert megváltoztál. Mikor tudomást szereztem a
lányodról már biztos voltam benne, hogy semmit nem változtál. Csupán én
reménykedtem benne, hogy már nem olyan vagy, mint a legelső napon. De te nem
vagy méltó a Volturi névre. Ahhoz te gyenge vagy. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem tudsz te rólam semmit- köptem a szavakat. –Nem vagyok a játékszered Aro.
Menjetek innen. Amíg szépen mondom. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Bella, Bella, Bella. Nem megyünk el. Fellázadtatok ellenünk. Egy családtagotok
jött el hozzánk azzal az indokkal, hogy át akarjátok venni az irányítást a
vámpír világ felett. És ezt nem hagyhatjuk. Te Bella nem vagy uralkodónak való. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Szóval ezzel az indokkal jöttetek. Hogy megtarthassátok a hatalmatokat.
Gratulálok. Igazán bölcs vezető vagy. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ismerlek Bella. Tudom, hogy a hatalom az egyetlen, ami éltet és mindig többet
akarsz, mint amid van. De most nem kapod meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Én csak annyit akarok, hogy hagyd békén a családomat Aro. Mindig ennyit kértem
tőled. De te most nem tartod magad az ígéretedhez. Így én sem garantálhatom a
te épségedet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Komolyan azt hiszed nyeregben vagy? Hiába van nagy hatalmad, semmi vagy hozzánk
képest. Ismerem a gyenge pontod, tisztában vagyok a korlátaiddal. Mi kell még? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mondjuk egy kis figyelem Aro- ekkor lépett ki a kis csapatom a fák közül. Nem
voltak sokan, csupán tízen, de annál erősebbek voltak. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ez nem nagy csapat Bella. Ha nyerni akarsz minél többet. Hát nem tanultál
semmit tőlem? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
De. Megtanultam hogyan kell magam mellett tartanom a tehetséges vámpírokat.
Nézz körbe, szerinted ha egyszerű vámpírok lennének, csak ennyit hívnék? Hát
nem. Mindegyiknek olyan ereje van, amit te el sem tudsz képzelni. Olyan erők,
amilyeneket te is magad mellett akarsz tudni. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem félek tőled.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Oh, dehogynem- gonosz mosoly húzódott arcomra és egyre közelebb lépkedtem,
mígnem már csak két lépés választott el minket egymástól. –Érzem a belőled
áramló félelmet, látom a szemedben az ijedtséget. Hiába próbálod elrejteni, én
beléd látok. Félsz, hogy elveszek tőled mindent, amid van. Azért akartál magad
mellett tartani, hogy megszilárdítsd a hatalmad, de egy apró hiba csúszott a
számításaidba. Felemeltél engem magad mellé Aro. Ott vagyok ahol te. Annyi
különbséggel, hogy tőlem félnek a vámpírok és nem tőled. Az a sok gyilkolás egy
valamire volt jó. Arra, hogy megmutassam mindenkinek, hogy tőlem kell
tartaniuk, nem a Volturitól. Tőled addig féltek, amíg engem nem ismertek. Tudod
mekkora elégtétel ez nekem? Nem a hatalmad kell, mert a tiédnél sokkal több van
nekem. Ha akarnám te már nem élnél, de én nem akarok irányítani. Azt akarom, hogy
félj tőlem. Hogy ne tudj nyugodtan menni sehova, mert folyton arra gondolj,
mikor bukkanok fel, hogy végezzek veled. Azt akarom, hogy érezd, amit azok a
vámpírok, akiktől elvetted a szabadságukat, a családjukat, mert te „igazságot”
tettél. Mit gondolsz, ha megölném Chelsea-t, mégis mennyi katonád maradna?
Csakis azok, akik önként álltak be hozzád. A többiek mind ellened fordulnának. Belegondoltál
te ebbe? És te húznád a rövidebbet, nem én. Te buknál el és ami a legszebb az
egészben, hogy nekem semmit sem kellene tennem, mert az embereid elintéznének
mindent. Nekem csak végig kéne néznem a halálodat és a bukásodat- mosolyogtam
ördögien. Míg beszéltem Edward valahogy mellém keveredett és Aro ezt használta
ki. Elkapta Edwardot a nyakánál fogva és erősen tartotta. Megijedtem, de
tudtam, hogy nem tenné. Viszont ami meglepett, hogy erősen tartotta. Olyan
erősen, hogy véletlenül se tudjon kiszabadulni a kezei közül. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
És erre mit lépsz? –kérdezte és a többiek is közelebb jöttek, egészen addig,
míg meg nem állítottam őket. Nem hiányzik a csata. Előbb utóbb Aro is belátja,
hogy azaz egyetlen megoldás, hogy visszavonulót fúj és visszamegy a várába. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Megmondom mit lépek. Háromig számolok, te elengeded, aztán elmegyünk és
megbeszéljük a dolgokat csak ketten és a szavamat adom, hogy nem esik
bántódásod. Viszont ha nem engeded el, akkor kénytelen leszek eltörni a kis
testőröd nyakát, hogy aztán mindenki mást is ellened fordítsak és a biztos
halálba küldjelek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Láttam
rajta, hogy gondolkodik és végül miután meguntam a dolgot számolni kezdtem.
Szépen lassan.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- 1… 2…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Rendben- lökte le a földre Edwardot. –Nyertél. Beszélgessünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
De mester- próbálkozott Renáta, de Aro ezúttal okosan viselkedett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem. Nem jön senki, viszont - fordult felém- biztosítékot kérek, hogy nem fogsz
megölni. A szavad nem elég nekem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Redben-bólintottam, majd megfordultam. A lányomra néztem, aki bólintott és
lassan közelebb jött, egészen addig, amíg mellém nem ért. Ekkor megfogta a
kezem és rám mosolygott. Tudtam, hogy bármit kérhetek tőle. Ez nehezemre esik,
de tudom, hogy csak így győzhetem meg őket. Mindketten Aro felé fordultunk. –A
lányomat ajánlom biztosítéknak. Amíg vissza nem jövünk, az embereid fogságban
tartják. Egyet kérek csupán, hogy add a szavad, hogy nem bántják, amíg nem
jövünk vissza. Nem kérek mást csak a szavad. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Rendben. Senki nem támadhat. Csakis akkor, ha nem térek vissza. Mindenki a
helyén marad. A lányra Jane és Alec figyel. Nem nyúlhattok hozzá, amíg vissza
nem jövök. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
De Aro- ellenkezett Caius, de Aro beléfojtotta a szót. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Azt mondtam senki és ez rád is vonatkozik. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ha a lányomnak baja esik az előtt, hogy visszaérnénk, kirobbantjátok a háborút
és akkor mindenkit megölök. Esküszöm, ha valaki bántja mindenkit elpusztítok-
morogtam. Jane mellénk lépett és magával húzta Mirit, én pedig a többiekre
néztem. A hátam mögött álló családomra és csapatomra. –Nem támadhattok, csakis
akkor, ha Miriam élete veszélyben van. Ugyan az vonatkozik rátok, mint rájuk. A
saját kezemmel ölöm meg azt, aki megszegi a parancsomat és ez vonatkozik a
családtagokra is. Mehetünk? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Természetesen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Csendben
emberi tempóban hagytuk ott a többieket. Szívem szerint ott maradtam volna, de
nem akarok áldozatokat. Azt akarom, hogy visszavonulót fújjon a Volturi és
rájöjjön, hogy nem akarok semmit, ami az övék. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Itt
már beszélhetünk- állt meg, majd szembefordult velem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Rendben. Azt akarom, hogy belásd, nem vagyok az ellenséged. Ugyan úgy te
maradsz a vámpírok királya. Én csupán a családom és az embereim békéjét akarom.
Semmi mást. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mégis hogy gondolod? Vonuljunk vissza, hogy aztán mindenki rajtunk röhögjön? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem. Mondhatod, hogy megadtuk magunkat. Vagy hogy tisztáztuk a helyzetet, ami
egy félreértés volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
És ezzel én mit nyerek? Mert az világos, hogy a te családod békében él majd, de
mi lesz az én hasznom ebből? És mit mondjak a testvérednek? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
A nővéremet majd én elintézem.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Megölöd? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem. Arra nem lennék képes. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mondom, hogy gyenge vagy. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Lehet, hogy ez gyengeség, de nem tudnám megtenni. Te végeznél a gyermekeddel? A
saját véreddel?- láttam rajta, hogy meglepődött és megijedt.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ha lenne? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem. Mit tennél, ha a gyermekeid olyasmit tennének, amiért halált érdemelnek?
Meg tudnád ölni őket? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ez…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Tudom, hogy Jane és Alec a te gyermekeid. Sokkal régebb óta vannak veled, mint
azt ők tudják. Egyszerűen kitörölted magad az életükből és beléptél úgy, mint
egy idegen, akit szolgálniuk kell. Mit tennél, ha erre rájönnének és
elhagynának téged? Vagy ami még rosszabb, ha elárulnának? Te megölnéd őket? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem- és sikerült. Megtörtem a nagy Aro Volturit. Innen nyert ügyem van. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Na látod. Ezek szerint te is gyenge vagy. Mindenkinek van egy része, ami
törődik másokkal. Ez nem gyengeség Aro. Rony nem a gyermekem, hanem a
testvérem. És bármit is tett, nem tudnám őt bántani. Akkor sem, ha elárult,
mert tudom, hogy az én hibám. Válasszuk a legjobb megoldást mind a ketten.
Hagyjuk egymást békében. Így lesz a legjobb mindenkinek. Nem foglak megtámadni,
nem kell a hatalmad. Most az egyszer bízz bennem. Ha akarnám, már megöltelek
volna. De még élsz. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Békét kötünk? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen. Ígérem, hogy nem teszek semmit, ami keresztezné a Volturit egészen addig,
amíg te sem. Emellett ígérem, hogy tőlem sosem tudja meg senki, hogy kik is
valójában Jane és Alec. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Én pedig ígérem, hogy nem támadom meg a családodat egészen addig, amíg…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Soha…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Rendben. Soha. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Megegyeztünk- nyújtottam felé a kezem, amit rögtön el is fogadott. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Megegyeztünk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Akkor akár vissza is mehetünk- ajánlottam és miután bólintott a lehető
leggyorsabban visszamentünk a csapatainkhoz. Ahol látszólag minden rendben
volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Engedjétek el a lányt- harsant Aro hangja, mire Mirit elengedték és amint
előttem állt szorosan magamhoz öleltem. –Ma nem harcolunk- kezdett bele és
vártam, hogy folytassa mentegetőzését. –az információink tévesek voltak. Sem
Isabella, sem a Cullen család nem tervez semmiféle hatalom átvételt. Ők is
elismerik, hogy a Volturi a vámpírok királyi családja. Itt nincs semmiféle összeesküvés.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
És azok a vámpírok? –akadékoskodott Caius.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Bella csakis azért hívta őket, hogy biztosítsa a családja biztonságát. Mind így
cselekednénk. Rájöttünk, hogy félreértés történt, így minden harc nélkül
megyünk ma el innen. És remélem, hogy Isabella és Carlisle barátom meg tudnak
bocsátani a kis kellemetlenségekért. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Természetesen Aro. Amíg…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen- mosolyodott el. –Nos, akkor mehetünk is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Aro, nem felejtettél el valamit? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mit? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
A nővéremet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Áh… igen. Az informátort adjátok át nekik. Majd ők eldöntik mi legyen vele. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Köszönöm Aro. Igazán… nagylelkű vagy- mosolyodtam el, mikor a nővérem elém
került. Már csak keserűség és megvetés volt a tekintetében, ahogy rám nézett.
Nekem viszont beszélnem kell vele. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Aro
és a csapata elvonultak úgy, ahogy jöttek, mi pedig ottmaradtunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Köszönöm
a segítségeteket. Hamarosan felkereslek titeket. A Volturitól pedig nem kell
tartanotok. Békén fognak hagyni titeket. Elmehettek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen. Örülünk, hogy segíthettünk. És várni fogjuk- azzal minde elmentek. Már
csak a családunk volt ott. Miri azonnal mellém sietett és megölelt, akárcsak
Tony és Edward. –Nektek köszönjük, hogy itt voltatok, bár ezt Alice-nak
kellene. Menjetek haza, hamarosan megyek én is. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Biztosan? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen. Beszélnem kell a nővéremmel.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Naná. Beszélni. Úgy, hogy soha többet nem fogtok látni. Jól jegyezzétek meg,
nem bízhattok benne. Tönkretesz mindenkit- morogta Rony. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Menjetek- kértem a többiektől, mire nagy nehezen mindenki elment. Ketten
maradtunk. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Na mi az? Nem ölsz meg? Túl gyenge vagy hozzá? Nem fogok ellenkezni. Akkor
legalább nem érzem többé ezt a sok szenvedést, keserűséget és fájdalmat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Befejeznéd végre? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Miért? Ha már úgyis meghalok, legalább tudd, hogy mindenért téged hibáztatlak.
Mindenért, amin keresztül mentem, minden fájdalmamért kezdve attól, hogy az
anyám meghalt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ne foglak bántani. Hiszen a testvérem vagy. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem mindegy, hogy eggyel több vagy kevesebb. Már így is bántottál. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Úgy értem, nem foglak megölni. A testvérem vagy Rony, akkor is, ha elárultál,
akkor is ha gyűlölsz. Hidd el, hogy nem akartam ezt. Nem terveztem. Egyszerűen
így alakult. Nem mondom, hogy ha tehetném, mindent visszaforgatnék, mert nem.
Mert ha nem így alakulnak a dolgok, akkor most nem lenne itt Miri. De tudnod
kell az igazat. Ennyivel tartozom neked. Szeretem Edwardot. Az életemnél is
jobban. Úgy, mint még soha senkit. Biztos te is így éreztél. Én próbáltam.
Próbáltam ellen állni az érzéseimnek, de nem voltam elég erős hozzá.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem tettél te semmit azért, hogy ne okozz nekem fájdalmat. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
De. Igen is sokat tettem. Kezdve attól a naptól, hogy Damon megjelent.
Emlékszel rá? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen. És? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Az nem az első nap volt. Emlékszel rá, hogy úgy viselkedtem vele, mint akit
ezer éve ismerek- ő bólintott- Azért volt, mert az már nem az első alkalom
volt, hogy mi találkoztunk. Az a nap ismételte önmagát. Ugyanis Damon
visszaforgatta az időt. És tudod miért? Mert aznap csókolt meg Edward először.
És én megijedtem. Féltem és az első gondolatom te voltál. Hogy neked ez mennyire
fájna, ha hallanád. Utána kezdtem felfogni, hogy mit is érzek iránta pontosan.
Mikor bulizni mentünk, újra megcsókolt, újra elkövettem azt a hibát, hogy
hagytam magam. De akkor már tisztában voltam az érzéseimmel. Szerettem őt. De
nem engedtem az érzéseimnek. Aztán mielőtt elmentem lefeküdtünk. Arra kért,
hogy ne menjek el és én maradni akartam. Mindent eldobtam volna érte. Téged is.
De abban a pillanatban boldog voltam. Még akkor is, ha tudtam, hogy te
szenvedni fogsz. Önző voltam én nem gondoltam másra csak saját magamra. Mikor
elhatároztam magam, megtudtam, hogy gyermeket vársz. Én fejet hajtottam a
gyermeked előtt. Rájöttem, hogy amit szeretnék, az nem egyenlő a helyessel,
ezért mentem el. Mert rájöttem, hogy attól, hogy szeretem még nem engedhetek a
vágyaimnak. A gyermeked sokkal fontosabb volt. Hiszen szüksége volt egy anyára
és egy apára is. És én nem vehettem el tőle. Neked is szükséged volt a
szerelmedre. De nem gondoltam, hogy egyszer ennyire megkeseredett leszel. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mégis mit gondoltál? Hogy majd továbbra is te leszel az én ártatlan kicsi húgom
és úgy teszek, mintha mi sem történt volna, miközben tönkretetted az életemet?
Elképzelni sem tudod, mekkora fájdalommal jár, mikor a férfi, akit szeretsz,
akinek a gyermekét hordod a szíved alatt, a testvéredet szereti. Pokoli kín.
Ezért nem tudom úgy szeretni a fiamat, ahogy megérdemli. Valahányszor ránézek
mindig eszembe jut, hogy egyedül miatta van mellettem az apja. Tudod mennyire
rossz ez? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Tudom. Mert én azért szenvedtem, mert ő a tiéd. Fogalmad sincs, mekkora sokk
volt, mikor megtudtam, hogy gyereket vársz. Mert akkor tudatosult bennem, hogy
bármennyire is szeretem, te jobb vagy neki. Hiszen képes vagy megadni neki,
amit én nem. Irigyeltelek. Mert magadnak mondhattál egy olyan férfit, mint
Edward és mert anya lehetsz. Elmentem, hogy ne kelljen végignéznem, milyen
boldogok vagytok. Elmentem, hogy ne okozzak neked még több fájdalmat. Sosem
akartalak bántani téged. Mindennél jobban szerettelek és a mai napig szeretlek.
Úgy gondoltam, hogy ha én nem vagyok, akkor boldogok lesztek. Elhagytam a
családot azért, hogy kapjatok egy új esélyt és boldogok legyetek. Mikor az
esküvőről hallottam úgy gondoltam valóban sikerült helyre hoznotok, amit én
önző módon szétbarmoltam. Aztán megláttalak, megöleltelek és elszörnyedtem,
hogy ez te vagy. Láttam mindent az emlékeidben. És megtudtam, hogy semmi más
nem hajt csak a bosszú. Mégsem tettem semmit. Hagytam hogy hozzámenj ahhoz a férfihez,
akit én szeretek. És ott az oltárnál mikor kimondtátok az igent a szívemet
kiszakították a helyéről. Legszívesebben ordítottam volna a fájdalomtól. De
ehelyett elment és megint nem szóltam semmit. Aztán kapóra jött, hogy
segíthettem Damonnek és Katerine-nak. Így nem kellett itthon maradnom.
Bűntudatom volt egész végig, amiért miattam lettél ilyen megkeseredett és
gonosz. Nem találtam békét. Arra gondoltam, hogy nem vagyok jobb, mint te,
hiszen elárultalak. Ott bántottalak, ahola legjobban fájt, pedig nem akartam. Aztán
mikor a fiad meglátogatott, végtelen nyugalom szállt meg. Félt tőlem, de meg
akart ismerni. Tudni akarta miért gyűlölsz engem. Elmondtam neki és nem ítélt
el. Megbocsátott nekem. Érted? És valahogy könnyebbnek éreztem magam. Akkor
mintha megtaláltam volna a nyugalmat, de rájöttem, hogy rengeteg minden
hiányzik az életemből. Addig, amíg Tony nem jött el hozzám, csak az tartott
„életben” hogy akkora hatalmat szerezzek, amekkorát tudok, hogy a családomat
védjem. De utána üresnek éreztem magam. Ekkor kezdtem járni az árvaházba, ahol
később rátaláltam a lányomra. Jobban éreztem magam. Úgy gondoltam jobb ember
lettem. De nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna rád és a többiekre.
Féltem hazajönni. Féltem, hogy mit fogok itthon találni. Hogy mi lett belőled
az évek során. Annyiszor szerettem volna elmondani mennyire sajnálom és most,
hogy itt az alkalom, nem tudom mit mondhatnék. A bocsánatkérés nem elég ehhez.
De teljes szívemből sajnálom,amit veled tettem. Tudom, hogy nem hozhatom
helyre, de szerettem volna ha tudod. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Szereted őt? Edwardot?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Szörnyen nehéz ez. Nem akarlak gyűlölni, de mégis ezt teszem. Szeretnék úgy
nézni rád, mint régen, de nem megy. Csak az árulót látom benned. És fáj a
lelkem. Bárcsak el tudnám felejteni. Bárcsak sose kellene emlékeznem ezekre.
Máris könnyebb lenne. Már nem szeretem Edwardot, de akkor is pokolian rossz, hogy
ez történt, mert valamikor régen igenis szerettem. Ő jelentett nekem mindent.
Ő volt a világom közepe. A karjaiban találtam megnyugvást és ezt is elvetted
tőlem. Nem akarok így érezni, de nem tudok máshogy- lábai felmondták a
szolgálatot és összeroskadt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Segíthetek neked. Elvehetem az emlékeid. Vagy az érzéseid. A fájdalmad. Bármit,
amit csak szeretnél, de addig nem teszek semmit, amíg te nem akarod. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Képes lennél rá? Kitörölni mindent? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
És ha nem akarom? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Akkor nem teszem- leguggoltam hozzá és megsimogattam a hátát és meglepetésemre nem
húzódott el tőlem. –Soha többé nem teszek olyat, amit nem akarsz. Nem foglak
többet bántani.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Akkor tedd meg. Nem akarok emlékezni, nem akarom, hogy fájjon. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Tényleg ezt akarod?<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Igen. Úgy akarok nézni rátok, mint azelőtt. Csak úgy, mint régen. Mintha
elfogadtam volna, hogy Edward már nem szeret és veled van. Hiszen ezt kellett
volna tennem s most nem itt tartanánk. Szeretném a fiamat megölelni anélkül,
hogy fájna. De azt akarom, hogy tudjam, hogy el kell nyernem a szeretetét. De
kérlek, beszélj Edwarddal. Hiszen szeretitek egymást. Csak én állok köztetek.
Szeretném, ha boldog lennél. Ígérd meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Rendben, beszélek vele, megígérem. Akkor most csukd le a szemed. És mire
kinyitod minden megváltozik- ígértem, majd kezemet az arcára simítottam és én
is lehunytam a szemem. Végigpörgettem magam előtt az emlékeit és mindent
kitöröltem belőle, ami fájdalmat okozna neki. –Kinyithatod- suttogtam a fülébe,
mire rögtön azt tette, amit kértem. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Néhány
héttel később…<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Sosem
gondoltam volna, hogy minden ennyire egyszerű lesz. Olyan boldognak érzem
magam, mint még soha. Bár még mindig rossz volt, hogy el kellett vennem a saját
testvérem emlékeit, de mindenkinek így volt a legjobb. Nem volt köztünk több
vita, senki nem nézett csúnyán a másikra, teljes volt a harmónia. Elképzelni is
nehéz, hogy alig néhány héttel ezelőtt a saját testvérem akart a halálba
küldeni minket, most pedig végre visszakaptam őt. Ahogy kérte, tudja, hogy el
kell nyernie a fia szeretetét és nagyon igyekszik. Több időt tölt Tony-val,
mint bárki mással. És úgy látom őszintén örül nekem és Edwardnak. Alice is
elfogadta a tényt, hogy a barátnője nem emlékszik rá mi is történt valójában és
belátta, hogy így volt a legjobb mindenkinek. Az én kapcsolatom pontosan ugyan
olyan a testvéremmel, mint mielőtt átváltoztunk. Mint gyermekkorunkban. Rosalie
is megbékélt a helyzettel. És mára ha nem is testvérként, de barátként néz a
nővéremre. Esme és Carlisle hálásak, amiért helyreállítottam a családi békét, de
azt nem hajlandók figyelembe venni, hogy miattam borult fel. Emmett és Jasper
élik nyugodt világukat a feleségeikkel és egyszerűen csak örülnek, ahogy
mindenki más. Mirit bár nehéz szívvel, de néha el kell engednem, mert hiányzik
neki Jane. Így sok időt töltünk külön, de együtt is. Tony pedig… Ő boldog,
amiért az anyja végre elfogadja és mind a ketten nagyon igyekeznek, hogy többet
megtudjanak egymásról. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Én
szimplán boldog vagyok, hiszen nem fenyeget minket veszély, együtt vagyunk és
már semmi sem fogja szétdúlni a családunkat. És miért ne lennék boldog, ha
ahhoz a férfihez megyek hozzá, akit a világon mindennél jobban szeretek. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Itt
az idő- térített vissza a jelenbe Rose és Rony. Az esküvőm napja. Életem
legszebb napja, amit sosem fogok elfelejteni. Hiszen itt van a családom, a
barátaink és végre visszakaptam mindent, amit valaha elvesztettem. Igen, a
szüleim hiányoznak, de biztos vagyok benne, hogy ők is boldogok lennének, ha
látnának. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Készen
állsz Bela- kérdezte Carlisle mellettem, miközben megszorította a kezem.
Bólintottam, mert egy hang nem jött ki a torkomon annyira ideges voltam. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Megütötte
a fülemet a zongora hangja, mire még idegesebb lettem. Kedvem lett volna
elszaladni, de Carlisle nem engedett. Lassan, de biztosan vezetett végig a
vendégek között, míg meg nem pillantottam Edward arcát. Csak őt láttam,
kitöltötte a látvány mindenem. Forró arany tekintete, tökéletes arca, amelyen
túlcsordult az érzelem. És akkor, amikor láttam őt a félelmem elpárolgott és
egy ujjongó mosoly tört ki. Szerencsére, az út Edwardig nagyon rövid. És akkor,
végre ott voltam. Edward felém nyújtotta a kezét. Carlisle megfogta a kezem és
, mint ahogy régen a régi világban lerakta Edward kezébe. Végre otthon voltam.
Haza értem. Az esküink egyszerűek voltak, hagyományos szavak, amit már nagyon
régóta használtak, de soha nem mentek ki a divatból. A pap csak röviden beszélt. A végén csak
annyit mondott „Míg a halál el nem választ.”, esetünkben megfelelőbb lett volna
„Amíg csak élünk”. Belenéztem Edward ragyogó, diadalmaskodó szemébe és tudtam,
hogy győztem. Mert semmi mást nem akartam már, csak vele lenni. Próbáltam nem
sírva fakadni, amíg nem mondtam ki a kötelező szót.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">„Akarom”
– sikerült kimondanom, bár közel értelmetlen suttogás lett. Amikor ő mondta a
szó győzedelmesen és boldogan csengett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">„Akarom”
– mondta.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
pap férjjé és feleséggé nyilvánított minket, és akkor Edward kezeit az arcomra
tette, óvatosan, mintha csak egy finom fehér szirom ért volna az arcomhoz a
virágokból. Próbáltam megérteni, a szinte lehetetlen tényt, hogy ez a
különleges személy hozzám tartozik, arany szemeivel úgy nézett rám, mintha
könnyezne, bár ez a dolog nem volt lehetséges. Lehajolt az arcomhoz, és én lábujjhegyre
álltam, a karjaimat a nyaka köré fontam. Gyengéden, szeretetteljesen csókolt
meg, elfelejtkeztem az emberekről, a helyről, az időről …csak azt tudtam, hogy
ő szeretett, hogy akart és én is akartam őt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Szeretlek-
suttogtam, miután nagy nehezen elváltunk egymástól. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Én is szeretlek. Örökké- suttogta, majd újra megcsókolt. Ugyan olyan lágyan,
mint az előbb.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ő
kezdte a csókot, és abba is akarta hagyni, de belekapaszkodtam. Mellőztem a
kuncogást és a torkok köszörülését, amit hallottam. Végül kezei visszafogták az
arcomat és ő is visszahúzódott. Hirtelen mosolya szórakoztatott, szinte már
vigyor volt. De pillanatnyilag a nyilvánosságot kizárva egy mély öröm, a saját
örömöm visszhangzott bennem. A tömeg tapsban tört ki, és ő a testünket a
barátaink, és családunk felé fordította. Nem tudtam elfordulni a szemétől, hogy
lássam őket. Egyszerűen csakis az számított, hogy végre örökre az enyém. És én
is az övé vagyok. Mostantól senki és semmi nem választhat el minket egymástól. <o:p></o:p></span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><br /></span>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Hát, ennyi lett volna. Itt a történet vége. Sajnálom, ha csalódást okoztam azzal, hogy elkerültem a csatát. Remélem azért nem utáltatok meg érte nagyon. </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Köszönöm mindenkinek, aki ezúttal is végig velem voltatok a történet során és szeretném ha tudnátok, hogy jól esett. Köszönöm szépen. </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Igen, tervezem, hogy lesz újabb történet, de még nem döntöttem milyen legyen. Ebben a segítségemre lehettek. Kitettem egy szavazást, amin remélem minél többen rész vesztek. </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Egyelőre egy kis időt kérnék tőletek. Szeretném összeszedni magam és újult erővel belekezdeni egy másik történetbe. De ez nem azt jelenti, hogy eltűnök. Hamarosan jelentkezem. </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Addig is legyetek jók. </span><br />
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Puszi: Hope</span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-33176691332112905152013-02-20T02:41:00.002-08:002013-02-20T02:41:54.411-08:00Friss<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGZhnqGJFeJ27sxPpxpMeB5OBp1xKfgBrSq3CJA-BFRYdpJmJdNr36pztXbbbwb1PVhZOM2ZRxU7hKGZt-4yv12w3hpfDrBXKWGb5L5OBGRByGTJ3tBPT2LYFowXdqbQJFK-48TjED67k/s1600/81-Bella_Aro.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="211" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGZhnqGJFeJ27sxPpxpMeB5OBp1xKfgBrSq3CJA-BFRYdpJmJdNr36pztXbbbwb1PVhZOM2ZRxU7hKGZt-4yv12w3hpfDrBXKWGb5L5OBGRByGTJ3tBPT2LYFowXdqbQJFK-48TjED67k/s320/81-Bella_Aro.jpg" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
Sziasztok!<br />
<br />
Nos, sajnálom, hogy ilyen sokat kell várnotok az utolsó fejezetre. Tényleg sajnálom, de egyszerűen nincs időm arra, hogy leüljek a gép elé és folytassam az írást. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem folytatom, ne ijedjetek meg, egyszerűen csak időhiányban szenvedek.<br />
Ha minden jól megy, akkor szombaton vagy vasárnap délután kerül fel a fejezet.<br />
Puszi mindenkinek: Hope<br />
<br />
<u><b>Addig pedig hoztam egy kis ízelítőt:</b></u><br />
<br />
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
Volturi ott állt előttünk, mind Aro parancsára várva. Tudtam, hogy nem fog
azonnal támadni. Az nem rá vall. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Csalódtam
benned Bella. Nem erre tanítottalak. Idehívni egy másik családot, hogy veletek
halljanak? Azt hittem ennél lelkiismeretesebb vagy.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Te pont arra tanítottál, hogy könyörtelen legyek. Vagy tévedek? Megmutattad
hogyan lehet belőlem erőskezű vezető. Sőt, a könyörületre azt mondtad el kell
felejtenem. Azt mondtad gyengévé tesz, elpuhít. Egyébként meg nem én hívtam
őket. Szóltam, hogy ne tegyék. De valaki nem hallgatott rám- itt gyors
pillantást vetettem Alice-ra. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem. Te ennél okosabb vagy. Tudom, hogy készülsz valamire. Nem is akármire. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ugyan Aro. Miért tennék ilyet? <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-bottom: 0.0001pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mert veszélyben a családod. Ez az, amit nem tudsz elnyomni magadban. A családod
szeretetét. Ez az, ami sebezhetővé tesz, amiért el fogsz bukni. Amitől
elfelejted mit tanultál nálunk. Az elejétől fogva tudtam, hogy kihasználsz
Bella. Tudtam, hogy a személyes céljaidra használod majd a hatalmat, amit tőlem
kapsz. De bevallom elbuktam. Az évek során elfelejtettem, mi vezérel téged. Bíztam
benne, hogy nálunk maradsz, mert megváltoztál. Mikor tudomást szereztem a
lányodról már biztos voltam benne, hogy semmit nem változtál. Csupán én
reménykedtem benne, hogy már nem olyan vagy, mint a legelső napon. De te nem
vagy méltó a Volturi névre. Ahhoz te gyenge vagy. <o:p></o:p></span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-76608594111195786792013-02-02T08:01:00.001-08:002013-02-02T08:01:32.838-08:00Forbidden Love- 34.fejezet <!--[if gte mso 9]><xml>
<w:WordDocument>
<w:View>Normal</w:View>
<w:Zoom>0</w:Zoom>
<w:TrackMoves/>
<w:TrackFormatting/>
<w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone>
<w:PunctuationKerning/>
<w:ValidateAgainstSchemas/>
<w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid>
<w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent>
<w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText>
<w:DoNotPromoteQF/>
<w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther>
<w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian>
<w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript>
<w:Compatibility>
<w:BreakWrappedTables/>
<w:SnapToGridInCell/>
<w:WrapTextWithPunct/>
<w:UseAsianBreakRules/>
<w:DontGrowAutofit/>
<w:SplitPgBreakAndParaMark/>
<w:DontVertAlignCellWithSp/>
<w:DontBreakConstrainedForcedTables/>
<w:DontVertAlignInTxbx/>
<w:Word11KerningPairs/>
<w:CachedColBalance/>
</w:Compatibility>
<m:mathPr>
<m:mathFont m:val="Cambria Math"/>
<m:brkBin m:val="before"/>
<m:brkBinSub m:val="--"/>
<m:smallFrac m:val="off"/>
<m:dispDef/>
<m:lMargin m:val="0"/>
<m:rMargin m:val="0"/>
<m:defJc m:val="centerGroup"/>
<m:wrapIndent m:val="1440"/>
<m:intLim m:val="subSup"/>
<m:naryLim m:val="undOvr"/>
</m:mathPr></w:WordDocument>
</xml><![endif]--><br />
<!--[if gte mso 9]><xml>
<w:LatentStyles DefLockedState="false" DefUnhideWhenUsed="true"
DefSemiHidden="true" DefQFormat="false" DefPriority="99"
LatentStyleCount="267">
<w:LsdException Locked="false" Priority="0" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Normal"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="heading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="9" QFormat="true" Name="heading 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 7"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 8"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" Name="toc 9"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="35" QFormat="true" Name="caption"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="10" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" Name="Default Paragraph Font"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="11" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtitle"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="22" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Strong"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="20" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="59" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Table Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Placeholder Text"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="1" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="No Spacing"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" UnhideWhenUsed="false" Name="Revision"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="34" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="List Paragraph"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="29" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="30" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Quote"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 1"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 2"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 3"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 4"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 5"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="60" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="61" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="62" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Light Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="63" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="64" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Shading 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="65" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="66" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium List 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="67" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 1 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="68" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 2 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="69" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Medium Grid 3 Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="70" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Dark List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="71" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Shading Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="72" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful List Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="73" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" Name="Colorful Grid Accent 6"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="19" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="21" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Emphasis"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="31" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Subtle Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="32" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Intense Reference"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="33" SemiHidden="false"
UnhideWhenUsed="false" QFormat="true" Name="Book Title"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="37" Name="Bibliography"/>
<w:LsdException Locked="false" Priority="39" QFormat="true" Name="TOC Heading"/>
</w:LatentStyles>
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]>
<style>
/* Style Definitions */
table.MsoNormalTable
{mso-style-name:"Normál táblázat";
mso-tstyle-rowband-size:0;
mso-tstyle-colband-size:0;
mso-style-noshow:yes;
mso-style-priority:99;
mso-style-qformat:yes;
mso-style-parent:"";
mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt;
mso-para-margin-top:0cm;
mso-para-margin-right:0cm;
mso-para-margin-bottom:10.0pt;
mso-para-margin-left:0cm;
line-height:115%;
mso-pagination:widow-orphan;
font-size:11.0pt;
font-family:"Calibri","sans-serif";
mso-ascii-font-family:Calibri;
mso-ascii-theme-font:minor-latin;
mso-fareast-font-family:"Times New Roman";
mso-fareast-theme-font:minor-fareast;
mso-hansi-font-family:Calibri;
mso-hansi-theme-font:minor-latin;}
</style>
<![endif]-->
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOWQviRi1cFWpW_LdL7WnFxYvNnku-Vkt3Taz595c1p8h-7E0bDj1jvgroq1cx88PSH0lQJpRROh2WNFaqM9jsuhwlnYN55H113GHYq7iQ2_XlINQSvxr1FvNljaMHEciBaDp_L-_cEwM/s1600/bella+cullen.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="220" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOWQviRi1cFWpW_LdL7WnFxYvNnku-Vkt3Taz595c1p8h-7E0bDj1jvgroq1cx88PSH0lQJpRROh2WNFaqM9jsuhwlnYN55H113GHYq7iQ2_XlINQSvxr1FvNljaMHEciBaDp_L-_cEwM/s320/bella+cullen.jpg" width="320" /></a></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">(Bella
szemszöge)</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
nővérem döntött. Nem tudja mit tett azzal, hogy Aro-hoz fordult. Így a saját
vesztébe rohan. Aro-t ismerve ki fogja használni a helyzetet. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Mi
lesz most? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mihez kezdünk? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
A Volturi értünk jön</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Meghalunk- ilyen és ehhez hasonló mondatok hagyták el a családom száját.
Egyedül a lányom nem szólt semmit. Csendben ült és engem nézett, én pedig őt.
Hosszú percekig lehettünk így, mire bólintott egyet. Ezzel már tudtam bármit is
teszek, ő mellettem lesz. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Megengednétek, hogy esetleg én is szóhoz jussak- kérdeztem kicsit hangosabban a
kelleténél. Erre már mindenki abbahagyta a beszédet és furcsán néztek rám. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Mondd csak lányom- intett Carlisle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Senki nem fog meghalni. Aro idejön. Ráadásul a katonáival. És azt is pontosan
tudja, hogy itt vagyok. Egyedül azt nem tudja, hogy nem vagyunk védtelenek. Aro
tisztában van vele, mekkora hatalmam van. És fél tőlem. Legalábbis attól az
énemtől, amit ő ismer. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
És ez mégis hogyan segít rajtunk? Ha már tőled nem riad vissza, az irántad való
félelme sem állítja meg, akkor mi fogja? –kérdezte Jasper. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ezt bízd rám. Nektek annyi a dolgotok, hogy nyugodtan élitek tovább az
életeteket. Mintha nem történt volna semmi. De egy szót sem szólhattok senkinek
arról, hogy mit tervez Aro. És arról sem, hogy veszélyben vagyunk. Egyszerűen
csináljatok úgy, mintha nem történt volna semmi. És ha bármi szokatlant
észleltek, ne féljetek tőle. Ne idegeskedjetek, mert nem lesz semmi baj. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mégis hogy kérhetsz ilyet?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Csak csináljátok, amit kértem. Minden rendben lesz.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
De…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Megtennétek, hogy nem kérdeztek többet? Minden rendben lesz, csak ne féljetek.
A félelemtől gyengék és védtelenek lesztek. A félelem megbénít, akárcsak a
törődés. Az emberség a vámpír leggyengébb pontja. És bármennyire is könnyű azt
kikapcsolni, folyton próbál újra elhatalmasodni felettünk. Újra átvenné az
irányítást, miközben neked pont arra van szükséged, hogy érzéketlen legyél. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mitől változtál meg ennyire Bella? - kérdezte Rosalie, miközben mellém sétált. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
50 hosszú évet töltöttem bezárva egy olyan helyen, ahol uralkodni akartak
felettem. Ahol gyilkoló gépet akartak faragni belőlem, akinek egyedül ők tudnak
parancsolni. Már majdnem sikerült is nekik, de volt valaki, aki a kezdetektől
fogva emlékeztetett rá, hogy nem ilyen vagyok. És ez a valaki segített abban,
hogy olyan magasra kerüljek, mint ahol most vagyok. A vámpírok többsége retteg
tőlem, sőt, pusztán a nevem hallatán félelem uralkodik el rajtuk. Tőlem félnek,
attól, aki lettem. És ez bármennyire is nem tetszik nektek, engem örömmel tölt
el. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem ismerek rád- nézett rám hatalmas szemekkel nővérem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem ismerheted azt az énemet, aki az évek során lettem. Számotokra egy idegen
vagyok. De abban biztosak lehettek, hogy titeket nem bántanálak soha. Ti
vagytok a családom. És miattatok maradt meg egy részem jónak. Egyedül a ti
emléketek tartott vissza attól, hogy igazi gyilkossá válljak. Olyanná, akit nem
érdekel, hogy ártatlanokat vagy bűnösöket öl. Rengeteg életet kioltottam, de
csakis olyanokat, akik tényleg bűnösök voltak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem volt bűntudatod? Hiszen tudom milyen megölni másokat. Tudom mekkora
felelősség elvenni mások életét. Hiszen én is túlestem rajta. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Tudod
Jasper, van különbség köztünk, de nagyjából egy cipőben jártunk. Te is és én is
parancsra cselekedtünk. De ezt majd máskor megbeszéljük. Most mennem kell-
pattantam fel a helyemről, majd mielőtt bárki bármit mondhatott volna, az
erdőbe futottam. Most nem volt kedvem magyarázkodni nekik. Most elég, ha
egyszerre csak egy problémával foglalkozok. Mégpedig a Volturi-val. Amint elég
messze kerültem a háztól megálltam. És miután megbizonyosodtam róla, hogy senki
nem hall, elővettem a telefonom és tárcsázni kezdtem a már rég ne hívott
számot.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Amint
mindent elintéztem visszaindultam a házhoz. Azonban mielőtt elértem volna a
célomat, nem messze a háztól beszélgetésre lettem figyelmes. Ezért közelebb
mentem és hallgatózni kezdtem.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-Köszönöm
Tanya. Komolyan nem tudom kinek szólhattam volna. Egyszerűen kétségbeejtő a
helyzet. Nem tudom megérteni a dolgokat. Először Rony, aztán a Volturi és
Bella. Egyszerűen nem tudom, mit tehetnék. Egyszerűen nem látok semmit.
Semmilyen kiutat.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<i style="mso-bidi-font-style: normal;"><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Nyugodj meg Alice. Azonnal indulunk.
Hamarosan odaérünk.</span></i></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Köszönöm- azzal letette a telefont és a ház felé szaladt. Engem pedig elöntött
a düh. Nem elég nekem Aro és a mocskos kis játékai, még Alice is keresztbe
tesz. Nem tudom felfogni, hogy tényleg azért csinálja, mert engem nem bír, vagy
nem fogja fel, mekkora veszélyben van a családja. Egyszerűen elképesztő ez a
nő. Amint nem tudja használni a képességét, már kétségbeesik. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Eszeveszett
tempóban siettem a ház felé, hogy megtudjam mégis miért szúrt hátba. Anélkül
hogy megálltam volna egyből Alice felé vettem az irányt és a nyakánál fogva
kihajítottam az üvegablakon. Persze mindenki aggódva indult el utánunk és
Jasper azonnal felesége elé állt védelmezően, míg Emmett és Edward engem fogtak
le. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Anya, mi folyik itt- lépett elém Miri, de én még mindig morogtam.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;"><span style="mso-spacerun: yes;"> </span>- Az, hogy a drága testvérem elkövette élete
legnagyobb hülyeségét. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Bella, tudjuk, hogy Rony nem jól cselekedett, de nem Alice…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem Rony-ról beszélek. Engedjetek már el- morogtam fel újra, miközben leráztam
magamról a két fiú kezeit. –Alice, nem akarod elmondani a többieknek kivel
beszéltél az előbb telefonon? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Alice? –fordultak felé a többiek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Tanya-val beszéltem. És elmondtam nekik mindent. Hamarosan ideérnek. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mégis miért csináltad ezt? –kérdezte Carlisle. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mert nem látom a végét ennek az egésznek. Mind meg fogunk halni. Fel kellene
keresnünk a barátainkat, nem pedig ölbe tett kézzel várni a halált. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Na
jó, ennyi volt. Nem bírtam tovább.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mégis mi a fenéért kellett felhívnod őket? Most komolyan ennyire hülye vagy?
Miért nem lehet egyszer azt csinálni, amit mondok?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Miért kellett volna eltitkolnom előlük? Csak azért, mert te azt mondtad?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem. Azért, mert így Aro már tudja, hogy készülök valamire. Az istenit, mondom,
hogy úgy ismer, mint a saját tenyerét. Pontosan tudja, mit teszek és miért. Annak
is oka volt, hogy azt akartam, hogy csendben maradjatok. Így Aro úgy
gondolhatta még nem találtam ki semmit ellene. Ellene használhattam volna a
saját embereit.<span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Most viszont már biztos
benne, hogy megtévesztettem. Amint te beszéltél Tanya-val és közölted vele mi a
helyzet, már tudta, hogy veszélyben van. Ha meghalunk, az egyedül a te hibád
lesz. És ha elvesztem a lányom miattad, akkor jobban jársz, ha egy volturi öl
meg, különben én fogom megtenni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Bella, elég- morogtak rám a többiek.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Miattad kerültünk bajba- folytatta tovább Alice. –Rony nem ment volna el, ha te
nem jössz vissza. Egyáltalán minek kellett téged megmenteniük? Most minden
normális lenne. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Azt én sem értem miért mentettek meg. De h már így alakult igazán
elfogadhatnád. Rony miattam ment el, miattam keveredtetek bajba, igazad van, de
én ki akartalak húzni belőle és csak annyit kértem cserébe, hogy fogd be azt a
hatalmas szád. Erre mit csinálsz? Persze, hogy kinyitod. Tudod mit? Te leszel
az első, akit Aro meg akar majd szerezni magának. És ha nem lesz más lehetőség,
akkor magam doblak a karjaiba.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem ismerek rád Bella- suttogta Esme.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem tudjátok, milyen vagyok. Fogalmatok nincs miket kellett tennem az elmúlt
fél évszázadban. Nem tudjátok min mentem keresztül azért, hogy Aro és a többiek
féljenek tőlem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Hát nem érted, hogy itt nem csak a saját életedről döntesz? Nem csak te vagy veszélyben,
hanem a családunk is. Tennem kellett valamit. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Miért? Szerinted én csak nyugodtan várom, hogy idejöjjenek? Szerinted nem
tettem semmit azért, hogy megvédjelek titeket? Ennyire nem ismersz? Mindent,
amit tettem, azért csináltam, hogy megvédjelek titeket és a barátaimat. Hogy
biztonságban tudjam azokat, akik közel állnak hozzám. Én tisztában vagyok vele,
hogy nem csak a saját életem forog kockán, mert pontosan tudom hány ártatlan
ember és vámpír élete múlik rajtam. Miért kellett belepofáznod? Most mindent
elrontottál. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Bella, kérlek- próbált csitítani Edward, de nem nagyon ment neki. Miri
láthatott valamit rajtam, mert azonnal hozzám bújt, amitől kissé nyugodtabb
lettem. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span></span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Felfogtátok, mit tett? Elárult engem. Minket. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Anya, majd én- fogta meg a vállam Miri, miközben felemelte a fejét, majd
beszélni kezdett. – Ha jól ismerem anyámat, márpedig jól ismerem, akkor anya
mozgósította minden barátját és ismerősét, hogy segítsenek nekünk. Persze nem
olyanokat, akiket ti is ismertek. Nem árulhatok el sokat, de legyen elég
annyit, hogy azzal, hogy a Denali klán tudja mi a helyzet és idejönnek, Aro
szaglászni kezd majd. És hatalmas szerencsénk lesz, ha nem jön rá mindenre. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Kik azok a barátok? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Ezt nem…</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Azok a barátok az én teremtményeim. Én változtattam át őket én teremtettem
őket. A gyermekeim, akik nekem hűségesek. Így is elég nehéz volt megszervezni
mindent Aro tudta nélkül, de így csak még rosszabb. És így most ki tudja, mikor
jön rá arra, amit 50 éven keresztül próbáltam elrejteni előle. Ti mégis hogyan
reagáltatok volna, ha én mondok valamit, amit nem szabad olyanoknak, akiknek
nem lett volna szabad? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Megértjük Bella, de nem lett volna szabad nekiesned Alice-nak. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Lehet, de nekem fontosak azok az ártatlanok. Van, akit én változtattam át és
van, akiket megmentettem. Mindenki másért hálás nekem. Mikor Aro gyilkolni
küldött és azt a parancsot kaptam, hogy öljek meg mindenkit, én csak a
bűnösökkel végeztem. Megmentettem az ártatlanokat. Átvertem Aro-t, és az
ártatlanokat, akiket igazságtalanul akart kivégeztetni, megmentettem őket. És
olyan helyre rejtettem el mindenkit, ahol nem találhatja meg őket. El sem
tudjátok képzelni Aro milyen dühös lesz. Én csupán meg akartam óvni a
barátaitokat. Ugyanis Aro keresni fogja őket, ha mellettünk állnak. <span style="mso-spacerun: yes;"> </span>Akiket én hívtam, azokat nem ismeri. Sosem
látta őket. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Feláldoznád a gyerekeidet? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Hát még mindig nem értitek? </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Mit?</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Azt, hogy az életem adnám értetek. Az 50 év alatt azon voltam, hogy a legtöbb
hatalmat megkapjam. De nem azért, mert nekem ez volt jó. Hanem azért, hogy ha
eljövök onnan, akkor meg tudjalak védeni titeket. Aro nem bántott senkit
közületek az elmúlt 50 évben. Csakis azért, mert mellette voltam. De ahogy
közeledett a távozásom napja, egyre hűvösebb lett, távolságtartóbb. Rájött,
hogy megkaptam, amit akartam. Rájött, hogy végig én irányítottam őt, és nem
fordítva. Az első naptól kezdve azért engedelmeskedtem neki, hogy megtanuljam
megvédeni magam. Minden nap harcolni tanultam. Rengetegszer kerültem olyan
helyzetbe, hogy csak egy hajszálon múlott az életem. Megtanultam kezelni a
képességem. Sokszor addig erőltettem a dolgot, hogy vámpírként is fáradtnak
éreztem magam. De megérte. Szép lassan megkaptam, amit akartam. Napról napra
nagyobb lett a félelme, még ha nem is mutatta. Egyre jobban tartott tőlem én
pedig élveztem. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Nem tudod megállítani valahogy? –kérdezte Carlisle. –Valami más módon. Hogy
elkerüljük a harcot. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">- Nem
tudhatom mitől döntött úgy, hogy ellenem fordul. Hiszen nem egyszer aláztam már
meg a teljes klánja előtt. De valami elég komolyat kellett mondania Rony-nak,
hogy így döntsön. És nem. Nem tudom békés módon megállítani. Vagy meghátrál,
ami elég szégyen lenne neki, vagy megtámad minket. Amivel kockára teszi az
egész birodalmát. Ez a két lehetősége van. Nincs több. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">-
Értjük- Esme szomorú volt és be kellett vallanom, hogy fájt látnom a félelmet a
szemében. Meg volt ijedve és biztos voltam benne, hogy tőlem fél. És ez az, ami
valóban megijesztett. Hogy az anyám félelemmel a szemében néz rám.</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Hát
eljött a döntő perc. Most kiderül Aro melyik lehetőséget vállalja. Épp itt
állok a Cullen családdal és a Denali klánnal a hátam mögött, a lányommal az
oldalamon és a kicsi, ám annál erősebb csapatommal a fák között várom, hogy
közelebb jöjjenek. Lassan közelednek, mind fekete köpenyben, katonás rendben.
Ez a pillanat eszembe juttatta a legelső és egyben egyik legnagyobb csatámat,
amit a Volturi oldalán néztem végig. Akkor még én is a menetelők között álltam
és nem szemben velük. Akkoriban még nem voltam senki. Egy jelentéktelen
porszem, akiről senki nem gondolta volna, hogy a Volturi élére tör. Még csak
tanulni vitt magával Aro. Hogy megmutassa, mi történhet, ha valaki szembeszegül
vele és a Volturival. Meg akart félemlíteni és akkor sikerült neki. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">De
nem gondolhatok örökösen a múltra. Nekem előre kell néznem, a jövőre
koncentrálnom. Csak így maradhatok életben. Csak így tarthatom meg azt, amit
oly sok keserves évembe telt megszerezni. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">A
mező túloldalán megálltak és végre megláthattam mestereim arcát. A három
Volturi király levette a fekete csuklyát és undorodva néztek végig rajtunk. Legalábbis
a többieken. Mert, ahogy a tekintetük megtalált engem egy percre félelem tükröződött
ki rajtuk, majd magukra öltötték érzéketlen maszkjukat. Viszont engem egy
valaki kötött le. Egyetlen arc volt, ami magára vonzotta a tekintetemet. És az
nem más volt, mint Jane. Az én egyetlen barátnőm, az egyetlen támaszom. És a
lányom pótanyukája. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Jane
arcán apró mosoly játszott, azonban tekintete nem mosolygott. Apró boldogság
csillogott szemében, a viszontlátás öröme, ugyanakkor félelem, féltés,
aggodalom és sajnálat. Tudtam jól, hogy ha harcra kerül a sor, ő nem tudna
dönteni. Hiszen hűséges a Volturihoz, ugyanakkor ő is ugyan azt érzi, amit én.
Baráti szeretetet és hálát. Hiszen ahogy nekem ő, úgy neki én voltam a
megmentője. Egymásra támaszkodtunk, megosztottunk egymással mindent, most mégis,
ez a lehetetlen helyzet egymás ellen fordít minket. De egy valami biztos. Hogy
nem fogom őt bántani. Akkor sem, ha neki végeznie kell velem. Ő a barátnő, az egyetlen
barátnőm. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Ahogy
tovább siklott tekintetem, megtaláltam a nővéremet. Gonosz mosollyal ajkán
nézett ránk és szeméből megvetés áradt. Arca rideg, érzelemmentes volt. Szívem
apró darabokra tört, ahogy belegondoltam mennyivel másabb, mint emberként volt.
Mikor még nem tudtuk, hogy ez a világ létezik, mikor még csak mi voltunk
egymásnak. Soha nem gondoltam volna, hogy létezik az a férfi, aki miatt
elveszítem őt. Soha nem gondoltam volna, hogy egy napon ugyan azt a férfit
szeretjük majd és azt meg végképp nem, hogy én teszem olyanná, amilyen most.
Egy szívtelen és kegyetlen vámpírrá. Fájt, hogy ilyen lett. De az még jobban,
hogy én tehetek róla. Pedig még mindig szeretem. Hiszen a testvérem. Aki gyűlöl
és megvet majd egész életében. És akit én örökké úgy fogok szeretni, mint a
legelső pillanatban. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Sziasztok!</span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Sajnálom, hogy csak most tudtam hozni, de elromlott a gépem. És most sem éppen olyan, mint amilyen lenni szokott. De a jó hír, hogy sikerült befejeznem a frisst és már fel is raktam. Remélem tetszett. Azonban sajnálattal közlöm, hogy a következő lesz ennek a történetnek a befejező része. Sajnos az utolsó fejit sem tudom pontosan mikor érkezik, de annyit ígérhetek, hogy ha nem jön közbe semmi, igyekszem vele. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Addig pedig remélem türelmesen vártok. </span></div>
<div class="MsoNormal" style="line-height: normal; margin-bottom: .0001pt; margin-bottom: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt;">Puszi:Hope</span></div>
Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-4280922983895937623.post-63804827895971803802013-02-02T07:32:00.004-08:002013-02-02T07:32:49.365-08:00Újabb díj!<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdqOA7bmi2cjzXMEEAvqcQqKmbRRokHfXkzT2F40EvICZPPFP9Jw0qrjST1gyqhVSoHe8Gz6oNuWYFBZrMBVmitcbUfY6HqFSmqDWFqHJyfloA2vE7AcnQ5broiWzeg7dMUhKVohxQjhQ/s1600/wonderful.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdqOA7bmi2cjzXMEEAvqcQqKmbRRokHfXkzT2F40EvICZPPFP9Jw0qrjST1gyqhVSoHe8Gz6oNuWYFBZrMBVmitcbUfY6HqFSmqDWFqHJyfloA2vE7AcnQ5broiWzeg7dMUhKVohxQjhQ/s1600/wonderful.jpg" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
Köszönöm Reka-nak!</div>
<br />
Szabályok:<br />1.Másold át a képet és a kérdéseket a blogodra!<br />2.Minden kérdésre őszintén válaszolj!<br />3. Add tovább a díjat 7 személynek!<br />4. A díjat visszafelé nem lehet adni, viszont többször meg lehet kapni.<br /><br />Kérdések:<br />1. Melyik pilótával (ha nem szereted az f1-et, akkor más sportolóval) töltenél el egy hétvégét?<br />Nem tudom. Nem rajongok semmilyen sportolóért. <br /><br />2. Miért vele?<br />Nem tudok rá válaszolni, mert nem tudom kivel töltenék el egy napot. <br /><br />3. Milyen az álomrandid? (Hová mész és kivel?)<br />Ezen még soha nem gondolkodtam el komolyan.<br /><br />4. Milyen számodra a férfiideál?<br />Ilyen nincsen a számomra. <br /><br />5. Álomlánykérés?<br />Ezen sem gondolkodtam még el soha. <br /><br />6. Voltál már úgy igazán szerelmes?<br />Még nem. <br /><br />7. Miért szereted a Forma1-et? (Ha nem szereted, akkor a kedvenc sportodat)<br />Nincs kedvenc sportom. Talán a röplabda az, ami közel áll hozzám, de igazából nem is tudom miért. Talán azért, mert régóta játszom.<br /><br />8. Van szerencseszámod/tárgyad?<br />A szerencseszámom a 13. <br /><br />11. Tipikus lány vagy? (sok cipő, smink és rengeteg táska)<br />Szerintem igen. Imádom a cipőket, csak hát abból nincs valami sok. A sminkről pedig az a véleményem, hogy a kevesebb néha több. <br /><br />12. Mindent meg tudsz beszélni anyukáddal/apukáddal? Melyikükhöz állsz közelebb?<br />Anyukámhoz állok közelebb és igen, mindent meg tudok vele beszélni. Apukámmal már kevésbé. <br /><br />13. Hogyan vetemedtél rá, hogy végignézz egy Forma1-es futamot? (a legelsőt)<br />Sehogy. Még egyet sem néztem végig. És szerintem nem a közeljövőben fog megtörténni. <br /><br />Akiknek küldöm:<br />
<br />
<a href="http://lilyvolturistwilight.blogspot.hu/">http://lilyvolturistwilight.blogspot.hu/</a><br />
<a href="http://secretsofedwardandbella.blogspot.hu/">http://secretsofedwardandbella.blogspot.hu/</a><br />
<a href="http://robsten-awayfromlove.blogspot.hu/">http://robsten-awayfromlove.blogspot.hu/</a><br />
<a href="http://rs-storys4ewer.blogspot.hu/">http://rs-storys4ewer.blogspot.hu/</a><br />
<a href="http://vampirlove.blogspot.hu/">http://vampirlove.blogspot.hu/</a><br />
<a href="http://alkonyatficcek.blogspot.hu/">http://alkonyatficcek.blogspot.hu/</a><br />
<a href="http://norastoryangels.blogspot.hu/">http://norastoryangels.blogspot.hu/</a>Hopehttp://www.blogger.com/profile/05316228822234920559noreply@blogger.com1